Fradi futball újság (2000)
2000 ősz / 5. szám
9 nem volt a Szövetségnek bejelentve, a játékosok bejelentése a match napjáig egyik egylet részéről sem történt meg." így a sporttörténelem az egy héttel később rendezett BTC-BSC találkozót jegyezhette fel az első magyar bajnoki futballmérkőzésnek... * 1901. február 17-én, a Millenáris pályán folyt le a sporttörténeti találkozás: BTC-BSC 4-0! A BSC csapata csak negyedóráig tudott ellenállni, így a későbbi bajnokcsapat biztosan győzött. A magyar bajnokságok első gólját Ray Ferenc szerezte! Majd Róka János háromszor is a kapuba talált - ezzel megszületett a magyar bajnokságok első „mesterhármasa"! Az első bajnoki meccs bírója pedig Speidl Zoltán (BEAC) volt. * A 100 évvel ezelőtti élmezőnyből ma már csak a Fradi szerepel az NB l-ben. A zöldfehérek bajnoki rajtja azonban nem valami jól sikerült: 1901. április 21-én a Soroksári úti FTC-pályán: MUE-FTC 5-3. Pedig a fradisták félidőben még 2-0-ra vezettek... Az FTC első bajnoki gólszerzője Borbás Gáspár volt, aki később a magyar válogatott első gólját is lőtte! * Az első bajnokságban már voltak sértődések, szabálytalanságok, ügyek... A Műegyetem például azért lépett vissza a bajnokságtól, mert az MLSZ már a tanévkezdés előtt, szeptemberre is beosztotta a csapatot bajnoki meccsre... Az ellenfelek játék nélkül kapták a 2 pontokat. A II. osztályban is történt visszalépés: a Magyar Futball Club három vereség után feloszlott! Az első fegyelmi ítéletet Dinics Károly, az UTE játékosa ellen hozták, akit a bíró feljelentése alapján, erőszakos játék miatt írásban megintettek... Már súlyosabb volt az MLSZ ítélete Péczely Jenő és Fürst Oszkár játékosok ügyében, akiket a tanács 20-20 korona pénzbüntetéssel sújtott, mert a pályán összeverekedtek. A két játékos addig nem is léphetett pályára, amíg a bírságot be nem fizették... Hát ilyen is volt már száz évvel ezelőtt! * Hivatalos válogatott mérkőzés ugyan ebben az évben még nem volt, de legjobbjaink már pályára léptek - MLSZ válogatott néven és a Szövetség szervezésében. 1901. április 11- én, a Millenárison a Richmond AFC ellen lépett pályára a BTC, MUE és Műegyetem csapataiból összeválogatott gárda. Az angolok ugyan 4-0-ra győztek, FRADI ÚJSÁG de a mieink sem okoztak csalódást. Az első nem hivatalos „válogatott kapufa" ezen a meccsen esett - Ray labdájából... A mérkőzés utáni banketten az angolok csapat- kapitánya elmondta, kár hogy nem ment be ez a labda, mert így otthon azt hiszik, hogy gyenge csapatot győztek le - hiszen azok még gólt sem lőttek nekik... Ezekre a húsvéti napokra az MLSZ-nek sikerült még egy angol csapatot Budapestre nozni. A Surrey grófság csapata, Surrey Wanderers néven a kontinensen túrázott és az MLSZ válogatott ellen két meccsre sikerült az angolokat lekötni. A mérkőzések természetesen az akkori legnagyobb pályán, a Millenárison voltak, és az is természetes, hogy a grófságiak az első napon 5-1- re, a másodikon 6-1-re győztek. Az 5-1-es meccs nevezetessége az volt, hogy megszületett az első „MLSZ-gól". Hajós Alfréd első olimpiai oajnokunk átadását Sábián lőtte a kapuba. És másnap megszületett az első potyagólunk is: az angol kapus Kezéből kiperdült a labda és a hálóba csordogált... A most 100 éves MLSZ első hivatalos válogatott mérkőzését csak 1902. október 12-én játszotta, s azon a „sógorok" Bécsben 5-0-ra győztek. Az első hazai győzelemre 1903. április 5-ig kellett várni, a Millenárison: MagyarországCsehország 2-1. Az első győztes magyar válogatottak nevével zárjuk „évszázados" emlékidézésünket: Sípos (BTC) - Berán (FTC), Fehéry (MUE) - Kiss Gy. (33 FC), Koltai (FTC), Gorszky (FTC) - Braun (FTC), Károly (MTK), Niessner (MFC), Minder (BTC), Borbás (FTC). Gólszerzőink: Borbás Gáspár, majd Minder Frigyes voltak. Az első szövetségi kapitányt pedig Gillemot Ferencnek hívták. * A magyar válogatott 1902 és 1909 között mindössze húsz hivatalos mérkőzést játszott. Azután 1909 májusában felgyorsultak az események, három nap alatt háromszor is pályára léptek válogatottjaink! A FIFA kongresszust ugyanis az MLSZ meghívására Budapesten rendezték, és a 3 napos programba angolok és osztrákok elleni kilencven perceket iktattak. Az 1901-ben alakult MLSZ nyolc év múltán immár FIFA kongresszus házigazdája volt. Tisztelet az ősöknek... Nagy Béla Az első Fradi fejesgól 100 éve volt... Horváth Ferenc A z FTC-Sopron bajnoki mérkőzés előtt megemlékeztünk az első Fradi fejesgól szerzőjéről, Horváth Ferencről. Éppen száz évvel ezelőtt szerezte: az FTC—33 FC mérkőzésen... Horváth Ferencnél senki sem volt híresebb a századfordulón a magyar futballban. Nemcsak azért, mert már gyermekkorában elvesztett fél karja miatt is feltűnt a pályákon a félkarú Horváth, de azért is, mert játéka kitűnő, felfogása, sportszeretete és munkakészsége pedig tökéletesebb volt, mint bárki másé. A lelke, a szíve, gondolkodásmódja nem volt csonka! Már abban a csapatban résztvett mint játékos, amely az FTC színeinek legelső képviselője volt. A Malaky testvérekkel fejlesztette a magalakult zöld-fehér csapatot. Az FTC futballcsapatában mindössze 11 díjmérkőzésen szerepelt - az első arról nevezetes, hogy az FTC első nemzetközi győztes találkozója volt! (FTC-Old Cricketer 5-0) Az egyesületen belül a „football osztály" megvalósításának a gondolata is elsősorban az ő érdeme. Ahogy akkor mondták, ő volt az I. kapitány. Ilyen tisztségében elsők között sürgette az MLSZ megalakulását, amelyet végül is ő hívott össze. No és a bajnokság elindítása... „A magyar football bajnokság létesítésének eszméje egy lépéssel előbbre haladt, a megvalósulás felé. Az FTC meghívására, mintegy harmincán jelentek meg az érdekelt egyletek és a szövetségek kiküldöttei a Ferencvárosi Polgári Kör helyiségében. Valamennyien helyeselték a magyar football bajnokság létesítésének és a football szövetség megalapításának eszméjét is." (Sport Világ, 1900. december 22.) Őt választották az MLSZ első főtitkárának - óriási tekintélye volt. A futball szabályainak angolból magyarra fordításától, a bírói testület létrehozásáig, szervezési munkákig mindenben tevékenykedett. Később még sportlapot is indított, abban hirdette meggyőződését, az amatőr szellem szépségét. Gondolatait mindig pontosan tudta kifejezni, mert nemcsak a maga korának egyik utolérhetetlen szakértője volt a futballsportban, hanem kitűnő előadókészséggel is meg volt áldva. Hosszú évekig komoly hatást gyakorolt puritánságával mind az FTC-re, mind az egész magyar futballra. 1914-1916 között az MLSZ alelnöke is volt. Később azonban egyre jobban bántotta a futball szellemének átalakulása. Egy ideig harcolt felfogásáért, azután lassan félreállt. A magyar fut- ballsport egyik első úttörője 1932. november 9- én, 58 éves korában hunyt el. Ekkor már évek óta kínozta gyomorrákja. A rákoskeresztúri temetőben helyezték örök nyugalomra a magyar és az FTC futballjának egyik első „apostolát". Sírját december 3-án „I. kapitányi" kinevezésének századik évfordulóján zöld-fehér szalaggal megkoszorúzzuk... Emlékét pedig őrizze a „Horváth Ferenc-díj", amelyet a Fradi Futballmúzeum hozott létre. Az FTC-Sopron találkozó előtt a hangosanbeszélőn bejelentettük: „A Horváth Ferenc-díjat az a nap- jainkbeli ferencvárosi futballista kapja, aki a következő ferencvárosi fejesgólt szerzi! Lehet, hogy már a mai soproniak elleni meccsen megszületik? Lehet, hogy száz évvel az első fejesgól után ismét egy Horváth - azaz Horváth Péter szerzi?..." A 31. percben azután Vén Gábor, mintegy 25 méterre a soproni kaputól, szabadrúgást ívelhetett előre. Horváth Péter 13-14 méterről szép, erőteljes mozdulattal ívelten fejelte a hálóba, a léc alá a labdát... Ez a gól Horváth Péter egyik legértékesebb trófeáját jelenti, hiszen 100 év alatt csak egy játékos kaphatta - aki a "centenáriumi fejesgólt" szerezte. Bizonyára örökké őrzi, mint ahogy az FTC is őrzi Horváth Ferenc, az „ősfradista" emlékét... Nagy Béla Horváth Péter
