Fradi futball újság (2000)
2000 tavasz / 4. szám
16 FRADI ÚJSÁG Harminc éve a Ferencvárosban! A jubiláns: Mucha József A jubileumokról illik megemlékezni, még akkor is, ha az eltelt idő távlatában a jó és rossz események törvényszerűen váltakoznak az ember életében. így van ez Mucha József életében is, aki idén tavasszal érkezett el egy szép évfordulóhoz: 30 éve tartozik a Ferencváros nagy családjához. Játékosként, és edzőként is ennyi ideje szolgálja hűségesen a zöld-fehér színeket. Azon szerencsések közé tartozik, akiknek ez az eltelt harminc esztendő sokkal több örömet, élményt hozott mint csalódást, és ami szintén nagyon fontos az ő játéka, eredményessége, edzői munkája is hasonló arányban szerzett örömet a ferencvárosi szurkolók igényes táborának.- A góllövésről még keveset beszélt, pedig 64 gólt szerezni, nem csekélység.- Ehhez kellettek azért a jó társak is, de talán volt némi érzékem hozzá. 1973-ban például 14 góllal - ha jól emlékszem - házi gólkirály voltam a csapatban.- Ennek ellenére a válogatottban viszonylag keveset szerepelt.- Hol ismerkedett meg a labdarúgással?- Baranya és Tolna megye határán található községben, Mázán. Láng Gáspár testnevelő tanárom és első edzőm Stepán Tibor foglalkoztak velem. Két község, Máza és Szászvár egyesülése révén jött létre a Mázaszászvári Bányász, ez volt első egyesületem.- A következő állomás?- Dorogra kerültem a Dorogi Bányászhoz, és ott lettem ifjúsági válogatott. Kitűnő mestereim voltak Dorogon: Laczkó István, Prohászka János, Varga János.- Sokáig csatárposzton szerepelt, és gólerős játékos hírében állt.- Valóban, Dorogon sokszor játszottam középcsatárt, és nagyon szerettem gólt lőni.- Ez a jó szokása megmaradt a Ferencvárosban is, pedig ott egy sorral hátrább került, a középpályára. Hogyan került a fővárosba?- Az ifjúsági válogatottban edzőm volt Mészáros József „Dodó" bácsi és az ő ajánlására hívott a Ferencváros.- Más egyesület nem kereste meg?- Szinte mindegyik - de a Vasas, a Honvéd és az MTK biztos - nevesebb klub hívott, de én a Fradiban szerettem volna játszani.- Ez 1970 tavaszán történt.- Igen pontosan harminc éve. Tizenkilenc éves voltam akkor.- Hogy fogadták az Üllői úton?- Nagyon kellemes emlékeim vannak erről, könnyen ment a beilleszkedés. Még állt a régi klubház, ott kaptam egy szobát, ott laktam. A társak hamar befogadtak, pedig olyan nevek szerepeltek akkor az összeállításban, mint: Albert, Novák, Páncsics, Rákosi, Géczi.- Mikor játszotta első bajnoki mérkőzését zöld-fehér ben?- Erre pontosan emlékszem, 1970. március 1-jén Salgótarjánban, 2-1 -re nyertünk.- Kiknek a keze alatt dolgozott a Ferencvárosban játékos pályafutása során?- Dr. Kalocsay Géza, Csanádi Ferenc, Dalnoki Jenő, Friedmanszky Zoltán és Novák Dezső voltak az edzőim.- Rengeteg emlékezetes mérkőzést játszott, mesélne ezekről?- Sajnos, hosszú időn keresztül mi mindig idegenben játszottunk, mert nem volt saját stadionunk. A Népstadion szükségmegoldás volt, nem volt igazi otthonunk, de a kettős rangadók mindig nagy élményt jelentettek. Ekkor szinte garantált volt a negyven-ötvenezer, sőt időnként hatvan-hetvenezer néző. Ez egy futballistára olyan hatással van, amit soha nem lehet elfelejteni. 1970 és 1983 között 428 mérkőzésen léptem pályára, ebből 252 elsőosztályú bajnoki mérkőzésen. 64 gólt szereztem, kétszer lehettem bajnokcsapat tagja, négyszer kupagyőztesek voltunk. Mind megannyi élmény, lehetetlen közülük választani.- Nemcsak idehaza, de külföldön is sok emlékezetes találkozónak lehetett részese, ezekre hogyan emlékezik vissza?- Tényleg elmondhatom, hogy bejártam a világot. Európában szinte mindenütt megfordultam több alkalommal is. Eszak-Amerika kivételével jártam minden kontinensen, kétszer Dél-Amerikában és Ausztráliában, Afrikában többször is, és Japánnal is volt szerencsém megismerkedni.- Akkoriban a magyar csapatok még győzni jártak küíföldre?- Hát igen, jól emlékszem, hogy 1974 januárjában az ausztrál túrán a Ferencvárossal 2-1-re legyőztük azt az ausztrál válogatottat, amely utána szerepelt a németországi világbajnokságon. A nemzetközi kupákban pedig szinte mindig eljutottunk a legjobb nyolc vagy négy közé. A baseli KEK-döntőről nem is beszélve. Hatszor viselte a címeres mezt. Emiatt nincs hiányérzete?- Nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy nincs. Az én posztomon több egyforma képességű futballista játszott abban az időben, és hogy finoman fogalmazzak, azokban az években nem mindig a Fradiban játszó játékossal kezdődött a névsor a válogatáskor. Lehet, hogy ez nagyon szubjektív mgeközelítésnek hat, én mégis így éreztem akkor.- Ennek ellenére volt, aki Önnek szavazott bizalmat.- Igen, Moór Ede bácsinál voltam először válogatott. Cradiff-ban EB-selejtezőn sajnos kettő-nullra kikaptunk Walestől. Később Baráti Lajosnál is ott voltam a keretben, de keveset játszottam. Mészöly Kálmánnál játszottam a legtöbbször, mégis nagyon fájó emlék számomra, hogy nem lehettem ott a spanyolországi világbajnokságon 1982- ben. Talán akkor voltam életem egyik legsikeresebb szakaszában. A belga Waregemben játszottam, és ugye a belgákkal kerültünk össze. Talán hasznos lehettem volna azon a bizonyos 1-1-re végződött mécsesén, ahol kiestünk, mivel jól ismertem a belgákat. A selejtezők során játszottam, így joggal reménykedtem benne, hogy ott lehetek a vébén. Egy világ omlott össze bennem, amikor a tatai edzőtáborban Mészöly Kálmán behívott a szobájába, és közölte, hogy nem énmellet- tem döntött. Most már tudom, hogy a belgiumi pályafutásomat ez a döntés milyen negatív módon befolyásolta. Persze azzal is tisztában vagyok, hogy mindig az edző vagy a szövetségi kapitány szuverén joga és felelőssége - a döntés. Elfogadtam, hiszen nem tehettem mást, de még ennyi év távlatából is érzékenyen érint, ha eszembe jut.- Magyarországon biztos nem váltott volna csapatot, hogy került a Waregemhez?- Popovics Sándor - ugye ismerős a neve - volt a Waregem edzője, és egy játékost jött megnézni a Népstadionba, egy kettős mérkőzésre. Az én játékom jobban tetszett mint azé, akit előzetesen kiszemeltek, ajánlottak neki. így engem vitt el. Két évig játszottam ebben a kiscsapatban, de sikernek könyvelem el, hogy bent tudtunk maradni az első osztályban. Sőt, Belga Kupa döntőt játszottunk a Heysel stadionban Brüsszelben.- Hogy éri véget a belgiumi kaland?- Sajnos egy edzésen rúgást kaptam a bal térdemre, és utána állandóan bevizesedett. Pedig francia elsőosztályú csapatok érdeklődtek utánam akkor. Inkább hazajöttem, bíztam benne, hogy itthon még tudok játszani. Novák Dezső volt ekkor az edző a Fradiban, és mondta, hogy próbáljam meg. Fél év múlva úgy döntöttem, kár tovább erőltetni.- Mikor volt a búcsúmérkőzés?- 1984-ben az Üllői úton az Austria Wien ellen búcsúztunk a közönségtől, Vépi Péterrel, Hajdú Józseffel és szegény Pusztai Lacival együtt. Toni Polster akkor játszott 18 évesen az Austriában.- Mikor határozta el, hogy edző lesz?- Már 1984-ben rendelkeztem középfokú edzői végzettséggel. Vincze Géza mellett Szűcs Lajossal láttuk el a pályaedzői teendőket. Ekkor kezdődött edzői pályafutásom.- Hogyan folytatódott?- Dalnoki Jenő idejében öt éven keresztül irányítottam a tartalék csapatot. Nagyon sok jó játékos került ki onnan ez idő alatt. Elég, ha Szeiler, Balogh Tamás, Simon, Dukon, ifj. Albert Flórián, Nagy Zsolt, Szűcs Misi, vagy Répássy nevét említem. Közben megszereztem a szakedzői diplomát a Testnevelési Egyetemen. 1990-94-ig Nyilasi Tiborral dolgoztam pályaedzőként, közben Novák Dezső mellett az olimpiai válogatottnál, Glázer Róbert mellett az utánpótlás válogatottnál működtem. Novák Dezsővel emlékezetes két év volt, amikor két bajnoki cím mellett a Bajnokok Ligájába is belekóstolhattunk. A PROFI SZERELÉS Szabványos kötő- és rögzítéstechnikai elemes- karbantartási és javítási vegyi termékek; kéziszerszámok, eleketromos és pneumatikus gépek; tárolórendszerek, műhelyfelszerelések.
