Fradi újság (1997)

1997 ősz / 7. szám

FRADI ÚJSÁG Himnusz. Ezután ismét felejthetetlen pilla­natok következtek. „A boxeredményekét hir­detik most és - mint a legkönnyebb súly­csoport győztese - Kocsis győzelme az el­ső, aminek tiszteletére az ünnepi ceremóni­át végigcsinálják. Újra a főárbócon leng a magyar zászló és újra felhangzik a Himnusz, amit most már még nagyobb örömmel, még nagyobb hanggal éneklünk. A kettős siker nagy öröm és nagy boldogság, ami hatal­mas tekintélyt szerez a nézőseregben a ma­gyar színeknek." Megtörtént! S 29 évvel az FTC megala­kulása után először állhatott a dobogó leg­magasabb fokára ferencvárosi sportoló. Először avattunk egyesületünk tagjai közül olimpiai bajnokot! Hosszú volt az út 1899. május 3-tól 1928. augusztus 12-ig - de tí­zezrek örömét, lelkesedését jelentette ez a nap a szőkébb hazában is - a Ferencváros­ban. Badó öntussal kiesett Badó Raymund az egyiptomi birkózó le­győzése után a finn Nyströmtől kétvállas ve­reséget szenvedett. Ezután a lett Svejnieks következett. „Badó hevesen támadott. Nagy lendüle­tének meg is van az eredménye. Badó egy- szercsak elkapja és egy derék csípődobás­sal úgy a földhöz keni, hogy szinte reng be­lé az épület." Ezután következett az osztrák bajnok elleni mérkőzés. A második percben Badó szeren­csétlen szaltót csinált, a híd alacsonyra si­került és Badó kétvállra esett. Az öntus után Badó éremesélyei szertefoszlottak, végül a hatodik helyen végzett. „Keserű” olimpiai ezüst Vízilabda válogatottunk a döntőbe jutá­sért az egyik nagy esélyes a francia csapat ellen gigászi küzdelemben 5-3-ra győzött! A csapat legjobbja a mesterhármast szerző Vértesi József volt. A harmadik gólja után „tomboló lelkesedés, kalapok emelkednek az égbe, s hogy a öröm okozta kacagásba még több vidámság vegyüljön, a magyar pólócsapat derék masszőré, Kiss örömmá­morában ruhástól ugrik be a vízbe.” Az olimpiai döntőben már kevésbé sike­rültek a magyar akciók, így a magyar csapat Németország mögött a 2. helyen végzett - ezüstérmes lett. „A ferencvárosi szívvel küzdő Tóninak” 1928. augusztus 13-a egy hűvös hétfői nap volt. A Keleti-pályaudvaron több ezres tömeg ünnepelte a hazatérő, sikert elérő olimpikonokat. Amikor a vonat megérkezett a kis Kocsist az ablakon keresztül akarták kitépni, csókok és virágeső közepette! Fa­zekas dr. zöld-fehér szalagos rózsacsokrot nyújtott át, rajta a felirattal: a ferencvárosi szívvel küzdő Tóninak! A MOSZ alelnöke is Kocsishoz szól. A kis Kocsis könnyes szem­mel köszönte meg az üdvözleteket. „Ezután elindulnak Kispest felé. A startnál kis baj történik, az egyik koffer lepottyan a kocsiról. Tizen is sietnek visszasegíteni... Kocsis az ülésre állva lobogtatja egyik ke­zével az aranyozott olimpiai babérkoszorút, a másikban két nagy csokrot. Jó neki. Ő nem eshet ki. A gondos mama hátulról két kézzel tartja a nadrágját. A box olimpiai baj­noknak..." „A Ferencvárosi Torna Club 150 főnyi bankett keretében ünnepelte klubházának díszes nagytermében amszterdami olimpi­konjait: Kocsis Antal olimpiai bajnokot, Vértesi Józseet, Keserű Alajost és Badó Raymundot. A banketten megjelent az FTC egész vezérkara, Gscwindt Ernő elnök veze­tésével. Az első felköszöntőt az elnök mondta, üdvözölvén a vendégeket. Utána dr. Springer Ferenc az FTC alelnöke mon­dott gondolatokban gazdag gyönyörű be­szédet, majd átnyújtotta az olimpikonoknak az egyesület ajándékát, márványlapra erősí­tett plakettet. Kocsis Antalnak aranyból, a többieknek ezüstből. Később Laurisin Lajos a Operaház kiváló művésze énekelt gyönyö­rű dalokat. Pethes Sándor és a művészvilág sok kiváló tagja adott elő jeleneteket s szer­zett kellemes perceket a megjelenteknek." Kocsis Antal hamarosan idehaza is be­mutatkozott. Olimpiai bajnokunk a Millená­rison 15 000 főnyi tömeg előtt (ezrek reked­tek kint!) kétszer is padlóra küldte osztrák ellenfelét - de az mindkétszer nyolcnál fel­állt és elkerülte a kiütést. Kocsis viszont nem kerülte el az ünneplést... A Fradi először nyer KK-t! A magyar futballcsapatok közül Közép- Európa legrangosabb trófeáját a KK-t, első­ként a Fradi nyerte! Az FTC első olimpiai aranya és a futballisták első kontinentális kupája egyazon évben született. Náluk ez volt az „arányút": 1928. augusztus 19. Belgrád: Beog- radski—Ferencváros 0-7! A fradisták KK rajtja káprázatosán sikerült: „A bíró füttye után diktált gyilkos tempónak már az első tíz percében három gól jelezte hatását és ezt az iramot sem átvenni, sem erejében kellő­en csökkenteni a belgrádi együttes nem tud­ta.” Érdekesség, hogy a Ferencváros első KK-gólja, mindjárt az első KK- mérkőzé­sünk első percében megszületett! Szerzője Takács II. József, a híres „gólgyáros" volt. íme a sporttörténeti pillanat: „Szedlacsek Kohutot szökteti, akinek a beadását Turay Takács II. felé fejeli és az összekötő laposan a túlsó sarokba küldi a labdát." A visszavágó augusztus 26-án volt: Fe- rencváros—Beogradski 6-1. A Ferencváros első budapesti KK-mérkőzése nem az Üllői úton, hanem a nagy rivális otthonában, a Hungária körúti pályán volt. Méghozzá el- őmeccsként! - hiszen utána rendezték a Hungária—Rapid (szintén KK) találkozót. A kettős KK-mérkőzés programja miatt dön­töttek úgy a klubvezetők, hogy egy pályára viszik a négy csapatot. Ez volt tehát az oka, hogy a Fradi első hazai KK-meccsét nem az Üllői úti otthonban rendezte. Az „idegen” pályán is hullottak a ferencvárosi gólok, a 20 ezer magyar néző legnagyobb örömére. A Fradi első budapesti KK gólját egyébként Szedlacsek szerezte. * Szeptember 9-én az Admira-Ferencvá- ros 1-2! A Fradi Bécsben győzött az osztrák bajnok ellen! A győztes gólt Kohut beadá­sából Takács II. már a II. félidő elején meg­szerezte. A bécsi Sporttagblattban így írtak a fradistákról: „A Ferencváros csatársorának a játéka az első 10 percben emlékünkbe idézte a régi híres magyar csatársorok leg­jobb teljesítményét Ellenállhatatlan elánnal tört előre ez a csapat rész, és a két félidő ele­jén csak zöld- fehér játékost láttunk a pá­lyán. " Az első Üllői úti KK mérkőzés majd döntő! 1928. szeptember 16. Ferencváros-Ad- mira 1-0 Ez volt az első Üllői úti KK mérkőzés! Érdekes, hogy a győztes gólt a tarta­léksorból elővett Rázsónak sikerült elérni, így az ő nevéhez fűződik a zöld-fehérek első Üllői úti KK góljának a dicsősége. A mér­kőzés után boldogan mesélte a győztes gól históriáját:- Amikor már átmentem a halfon, lát­tam, hogy Franzl kifut elém. Hirtelen nagy nyugalom fogott el, nem is gondoltam arra, hogy gólt fogok lőni. Nagyszerűen sikerült elcsípnem a pillanatot, amikor Franzl mel­lett be lehetett pöckölni a labdát a hálóba. 1928. október 28. Ferencváros-Rapid 7-1! Az első magyarországi KK-döntő tehát az Üllői úton volt. A nézők dübörgő buzdí­tása mellett indult a labda 90 perces útjára. S bizony megtörtént az, amire senki sem számíthatott: átlagban majd 10 percenként estek a Fradi-gólok! A Fradi első Kk döntős gólszerzői sorrendben ők voltak: Szedla­csek, Takács II, Szedlacsek, Kohut, Kohut, Takács II, Takács II és a hét Fradi-gól után született meg az osztrákok szépítése Horvat révén. Az ünneplés természetesen óriási volt - 20 ezren voltak az Üllői úti pályán - és a meccs után is tartott. A tudósításban pedig leszögezték „A Ferencvárost sem a szerencse, sem valami más körülmény nem támogatta abban, hogy ezt a szörnyű fölényt kiharcolja. Tudása, lendülete, akarata a já­tékosok szíve szülte azt, éppen ezért a Fe­rencváros gyönyörű fegyvertényeinek sorá­ban is örökké emlékezetes lesz ez a fényes győzelem." A Rapid óvott! A Rapid a meccs után megóvta a kupa­döntő eredményét! Az óvás oka nem min­dennapos volt: mivel az új labda nem volt szabályos méretű; régi, használt labdával játszottak! Mivel azonban a meccs kezdete előtt az osztrákok ebbe beleegyeztek, óvá­suk eredménytelen maradt. A KK-döntő vitát kiváltó labdáját egyébként egy évig még Ta­kács II. őrizte. Aztán egy szép napon régi klubjának ajándékozta a nevezetes labdát. Takács II. kiment a Thököly úti pályára az amatőr Vasast megnézni. A nézők mind őt bámulták, meg azt a nagy kalapzacskót, amit a kezében szorongatott. A meccs végén kiderült, hogy mit rejteget a csomag, mert alighogy a csapatok levonultak a ályáról, a kis Taki odaállt a Vasas fiúk elé és kivette a zacskóból a nevezetes labdát. így hama­rosan mindenki megtudta, hogy a kis Taki egyik legkedvesebb emlékével ajándékozta meg a pénzben nem dúskáló amatőr Vasa­sokat: azzal a labdával, amelyikkel négy gólt rúgott a 7-1-es Ferencváros-Rapid kupa­döntőn... Fradi a fészerben - kupával! A bécsi visszavágón ugyan a veretlen­séget nem sikerült megőrizni (Rapid—Fe­rencváros 5-3) - de a nagy cél, a KK meg­nyerése sikerült. Igaz, óriási küzdelemben, hiszen a bécsiek már 5-2-re is vezettek, rá­adásul a Fradi Takács I. kiállítása miatt so­káig 10 emberrel játszott, dehát a megfelelő gólkülönbség született. A bécsi döntő gól­szerzői sorrendben: Kohut, Turay, Szedla­csek. A kupa átvétele különbözött a ma már megszokott mozzanatoktól. Az történt ugyan­is, hogy nem a küzdőtéren adták át a tró­feát és nem is a csapatkapitány vette át! „A mérkőzés végén Hungler háromszo­ros éljen-t vezényelt az ellenfélre és a fiúk harsányan éljenezték meg a vendéglátó Ra- pidot. A bécsi csapat Hoch-ozolt volna, de a tüntető tömeg torkára fojtotta a szót, mert éktelen pfujolást kezdett, válaszul az éljen kiáltásra. Gyalázkodás, szitok kísérte a Fe­rencvárost abba a helyiségbe, ahol azonnal a serleg átadása következett. (A kupa a mér­kőzés alatt egy asztalon a pálya szélénél lát­ható volt mindenkinek.) Kint még zúgott a pfujolás, amikor ben az első szónok „ünnepi” szavakba kezdett. Kínos és kellemetlen volt a jelenet. A játé­kosok holtfáradtan dideregtek a fűtetlen fé­szerben egy deszkaépület szellős részében. Egy boxring hirdette, hogy valami szertár­ban vagyunk. Fischer igazgató, a KK-bizott- ság elnöke adta át Szigeti Imre elnöknek a kupát, és a játkosoknak az aranyérmeket, hangsúlyozva, hogy a Ferencváros szemé­lyében a legjobb közép-európai csapat ju­tott ehhez a szép kitüntetéshez. Szigeti kö­szönő szavai után Holub, a Rapid elnöke mondott néhány üdvözlő szót, majd Schö- necker - szintén a Rapid részről - néhány sértő mondatot...” Az elkeseredett bécsiek tehát nem sokat adtak az ünnepélyességre, sőt tompították a Ferencváros sikerét. Bizony „fészerben" az­óta sem adtak át KK-t! Ezzel a kuriózummal is gazdagították a Fradi történetét... A ferencvárosi vezetőség még a meccs estéjén a bécsi Metropol szálló különtermé­ben vacsorát adott a fiúk tiszteletére - és a kupa természetesen az asztalon volt. Két nap múlva a budapesti publikum is láthatta. Kohut Vili József körúti üzletének a kiraka­tában állították ki. A KK-t tehát a Ferencvá­ros hozta először Magyarországra, így a zöld-fehéreket illeti az úttörő dicsősége... Kilencet lőttek a IX. kerületiek Ferencváros-Vasas 9-0! A fiatalokkal teletűzdelt Fradi nagy lendülettel kezdett és már 2-0-ra vezetett, amikor Kohut hatalmas bombája a (első lécet súrolva vágódottá há­lóba, s annak hátsó részén végiggurulva rögtön ki is jött. A bíró úgy látta, hogy a kapufáról pattant ki, és nem adta meg Kohut egyik legszebb gólját. Ezen a mérkőzésen azonban hullottak a gólok, egy ide vagy oda - nem sokat számított. A II. félidő kezdete­kor például olyan gól esett, ami szintén nem mindennapos. Kezdésből Takács II balra rúgta a labdát Kohutnak, 6 elszáguldott, be­adta és Toldi befejelte. Mindez a kezdéssel együtt 25 másodpercig tartott. Kocsis majdnem szobrot kapott... Budapest főváros közgyűlésén Melha Armand képviselő részéről elhangzott egy olyan javaslat, amely szerint a magyar olim­piai bajnokokról szobrot készítsenek! „Alig­ha valósul meg. De el kell könyvelnünk, hogy a főváros közgyűlésén elhangzott egy indít­vány, amely szobrokat kért a magyar olim­piai bajnokoknak..." - írták a Nemzeti Sportban. Ha szobrot nem is emeltek, de a későbbiekben a Testnevelési Főiskolán márványtábla hirdette a győztesek nevét. Az FTC márványtábláján 1985 márciusa óta ol­vashatják olimpiai, világ- és Európa-bajno- kaink aranybetűkkel vésett névsorát... Toldi a taxiban öltözött... Az 1928-as Ferencváros-Sabaria baj­noki mérkőzésen Toldi nem mindennapos előzmények után került a csapatba: „Odakint esik az eső, a zöld-fehérek stoplikat szögez- tetnek fel Magyar bácsival, hogy a sáros pá­lyán ne csússzanak olyan nagyon. Turay lép az öltözébe is kijelenti, hogy nem tud ját­szani. A vezetőség élőbb-zavarba jön, de az­után hamar feltalálják magukat, s máris sza­lad valaki autóval ki Wekerle-telepre, ahol a tartalékcsapat játszik, hogy Toldit a nagy mérkőzésre hozzák. Toldit még civilben ta­lálják kint Kispesten, és mialatt az autó a hosszú úton robog, Toldi a kocsi belsejé­ben öltözködik fel a mérkőzésre.” Ahhoz képest elég jól játszott, mint ír­ták. „Talentumos fiatal, akinek az irányítás­hoz is van érzéke." Később aztán rájöttek a góllövéshez és a lelkes játékhoz mégin- kább... Melyik tribünön hány néző ülhetett? Mit gondolnak, az Üllői úti pályán hová ülhetett több néző: az A vagy a B-tribünre? Az egyik szerkesztői üzenet c. rovatban részletesen közölték az 1928-as adatokat, így az az utókornak is megmaradt. Az A-le- látón 3634, a B-leláton 3064 hely volt. A B-tribünön viszont a páholyülések száma volta magasabb: 1818, míg az A-lelátó pá­holyüléseiben 1099 hely volt. Egyébként jegyhamisításról ekkor is tu­dunk: elfogtak egy olyan bandát, akiknél ezerszám találták a hamis jegyeket... „Pofonvágott” bajnokság 1928 decemberében botrányos meccs volt az Üllői úton, Gerő bíró szó szerint a Bástya javára csalta a mérkőzést. Három­szor is kezeztek a szegediek a kapu előtt - de még azért sem adott tizenegyest! „A Fe­rencváros nem is játszott rosszul, csak ép­pen szerencséje nem volt egy csepp sem. így történt azután, hogy nem is egészen öt perccel a befejezés előtt - 1-0-ás szegedi vezetésnél - már a legkitartóbb fradisták is kezdtek a 2 pontnak búcsút mondani. Az idegek már a pattanásig feszültek és a meccs sorsának váratlan fordulatot adott egy fejét vesztett néző... A 86. percben állt a játék, a lerúgott Takács ll-t ápolták. A za­vart felhasználja egy néző, befut a pályára, s a szabálytalankodó szegedi hátvédet, va­lamint a játékvezetőt megüti. A hevesvérű nézőt elsőnek Takács I csípi nyakon, s föld­re penderíti, azután Neuwilt Emil akaszt le neki két pofont a Ferencváros vezetősége nevében, majd rendőrök veszik körül. Gerő bíró erre lefújja a meccset. Az öltözőben mondja:- Nem vezethetem tovább a meccset, mert a testi épségemet igazán nem veszé­lyeztethetem. Kijelentette, hogy csak akkor játszók le a hátralévő időt, a kiürítik a pályát. A pályán lévő 8 rendőr viszont erre képtelen volt. A vitatkozás addig tartott, amíg teljesen besötétedett." A sok vita után meghozott ítélet nem a meccs újrajátszását eredményezte, hanem azt, hogy a hátralévő 11 percet (sérülések miatt sokat állt a játék) zárt kapuk mellett december 15-én játszák le. Az ítéletet a Fe­rencváros azonal megfellebbezte. Az ügy in­tézése hosszasan elhúzódott. Még a minisz­tériumokat is megjárta, s bár a Ferencváros igazát elviekben elismerték - a pályán elért 0-1 maradt a végeredmény. Mint később kiderült, ha a Ferencváros ezen a mérkőzé­sen legalább 1 pontot szerzett volna, akkor a bajnoki cím az Üllői útra került volna! Vol­na, volna - de a pofozkodó Zubriczky Gyula miatt az állandóan támadásban lévő Fradi ezt nem érhette el... Zubriczky Gyulát a Fe­rencváros vezetősége örökre kitiltotta az Ül­lői úti pályáról! Elkésett éremosztás A Royal Szálló különtermében ünnepi vacsorán osztotta ki az MLSZ a Ferencváros játékosainak az elmúlt időszak sikereinek tárgyi emlékeit. Az 1926-27 és az 1927— 28-as bajnoki aranyérmek és a Magyar Ku­pa valamint a KK-győzelemért járó érmek kerültek átadásra. Jobb későn, mint soha... Megalakult az FTC női atlétikai szakosztálya! Jön a jégkorong... Az 1928-as év sporttörténelmi szakosztály-szaporodások­kal zárult. 1928. október 28-án az FTC be­jelentette, hogy hivatalosan is megalakítja jégkorong-szakosztályát. A szakosztály el­nöke a sokoldalú sportvezető Mailinger Bé­la lett, míg a szakosztály ügyeit Huber István intézte. Edzőmeccseket már ekkor, hivatalos mérkőzést csak 1929-től játszottak. December 18-án megalakult az FTC- ben a női atlétikai szakosztály is! A szakosz­tály megalakulását Bucsinszky Viktornak, az atléták jegyzőjének egyik legagilisabb és el­őrelátó vezetőjének köszönhette. Már hosszabb idő óta tervezte a magyar női at­létika kiszélesítését. Tervének kedvezett, hogy az egyesületben edzőváltozás volt és az új tréner Dobler Antal lett. Kettejük esz­mecseréje, valamint az a kedvező helyzet, hogy az 1928-ban végzett testnevelő tanár­nők továbbra is űzni óhajtották kedvenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom