Fradi újság (1997)
1997 ősz / 7. szám
FRADI ÚJSÁG Himnusz. Ezután ismét felejthetetlen pillanatok következtek. „A boxeredményekét hirdetik most és - mint a legkönnyebb súlycsoport győztese - Kocsis győzelme az első, aminek tiszteletére az ünnepi ceremóniát végigcsinálják. Újra a főárbócon leng a magyar zászló és újra felhangzik a Himnusz, amit most már még nagyobb örömmel, még nagyobb hanggal éneklünk. A kettős siker nagy öröm és nagy boldogság, ami hatalmas tekintélyt szerez a nézőseregben a magyar színeknek." Megtörtént! S 29 évvel az FTC megalakulása után először állhatott a dobogó legmagasabb fokára ferencvárosi sportoló. Először avattunk egyesületünk tagjai közül olimpiai bajnokot! Hosszú volt az út 1899. május 3-tól 1928. augusztus 12-ig - de tízezrek örömét, lelkesedését jelentette ez a nap a szőkébb hazában is - a Ferencvárosban. Badó öntussal kiesett Badó Raymund az egyiptomi birkózó legyőzése után a finn Nyströmtől kétvállas vereséget szenvedett. Ezután a lett Svejnieks következett. „Badó hevesen támadott. Nagy lendületének meg is van az eredménye. Badó egy- szercsak elkapja és egy derék csípődobással úgy a földhöz keni, hogy szinte reng belé az épület." Ezután következett az osztrák bajnok elleni mérkőzés. A második percben Badó szerencsétlen szaltót csinált, a híd alacsonyra sikerült és Badó kétvállra esett. Az öntus után Badó éremesélyei szertefoszlottak, végül a hatodik helyen végzett. „Keserű” olimpiai ezüst Vízilabda válogatottunk a döntőbe jutásért az egyik nagy esélyes a francia csapat ellen gigászi küzdelemben 5-3-ra győzött! A csapat legjobbja a mesterhármast szerző Vértesi József volt. A harmadik gólja után „tomboló lelkesedés, kalapok emelkednek az égbe, s hogy a öröm okozta kacagásba még több vidámság vegyüljön, a magyar pólócsapat derék masszőré, Kiss örömmámorában ruhástól ugrik be a vízbe.” Az olimpiai döntőben már kevésbé sikerültek a magyar akciók, így a magyar csapat Németország mögött a 2. helyen végzett - ezüstérmes lett. „A ferencvárosi szívvel küzdő Tóninak” 1928. augusztus 13-a egy hűvös hétfői nap volt. A Keleti-pályaudvaron több ezres tömeg ünnepelte a hazatérő, sikert elérő olimpikonokat. Amikor a vonat megérkezett a kis Kocsist az ablakon keresztül akarták kitépni, csókok és virágeső közepette! Fazekas dr. zöld-fehér szalagos rózsacsokrot nyújtott át, rajta a felirattal: a ferencvárosi szívvel küzdő Tóninak! A MOSZ alelnöke is Kocsishoz szól. A kis Kocsis könnyes szemmel köszönte meg az üdvözleteket. „Ezután elindulnak Kispest felé. A startnál kis baj történik, az egyik koffer lepottyan a kocsiról. Tizen is sietnek visszasegíteni... Kocsis az ülésre állva lobogtatja egyik kezével az aranyozott olimpiai babérkoszorút, a másikban két nagy csokrot. Jó neki. Ő nem eshet ki. A gondos mama hátulról két kézzel tartja a nadrágját. A box olimpiai bajnoknak..." „A Ferencvárosi Torna Club 150 főnyi bankett keretében ünnepelte klubházának díszes nagytermében amszterdami olimpikonjait: Kocsis Antal olimpiai bajnokot, Vértesi Józseet, Keserű Alajost és Badó Raymundot. A banketten megjelent az FTC egész vezérkara, Gscwindt Ernő elnök vezetésével. Az első felköszöntőt az elnök mondta, üdvözölvén a vendégeket. Utána dr. Springer Ferenc az FTC alelnöke mondott gondolatokban gazdag gyönyörű beszédet, majd átnyújtotta az olimpikonoknak az egyesület ajándékát, márványlapra erősített plakettet. Kocsis Antalnak aranyból, a többieknek ezüstből. Később Laurisin Lajos a Operaház kiváló művésze énekelt gyönyörű dalokat. Pethes Sándor és a művészvilág sok kiváló tagja adott elő jeleneteket s szerzett kellemes perceket a megjelenteknek." Kocsis Antal hamarosan idehaza is bemutatkozott. Olimpiai bajnokunk a Millenárison 15 000 főnyi tömeg előtt (ezrek rekedtek kint!) kétszer is padlóra küldte osztrák ellenfelét - de az mindkétszer nyolcnál felállt és elkerülte a kiütést. Kocsis viszont nem kerülte el az ünneplést... A Fradi először nyer KK-t! A magyar futballcsapatok közül Közép- Európa legrangosabb trófeáját a KK-t, elsőként a Fradi nyerte! Az FTC első olimpiai aranya és a futballisták első kontinentális kupája egyazon évben született. Náluk ez volt az „arányút": 1928. augusztus 19. Belgrád: Beog- radski—Ferencváros 0-7! A fradisták KK rajtja káprázatosán sikerült: „A bíró füttye után diktált gyilkos tempónak már az első tíz percében három gól jelezte hatását és ezt az iramot sem átvenni, sem erejében kellően csökkenteni a belgrádi együttes nem tudta.” Érdekesség, hogy a Ferencváros első KK-gólja, mindjárt az első KK- mérkőzésünk első percében megszületett! Szerzője Takács II. József, a híres „gólgyáros" volt. íme a sporttörténeti pillanat: „Szedlacsek Kohutot szökteti, akinek a beadását Turay Takács II. felé fejeli és az összekötő laposan a túlsó sarokba küldi a labdát." A visszavágó augusztus 26-án volt: Fe- rencváros—Beogradski 6-1. A Ferencváros első budapesti KK-mérkőzése nem az Üllői úton, hanem a nagy rivális otthonában, a Hungária körúti pályán volt. Méghozzá el- őmeccsként! - hiszen utána rendezték a Hungária—Rapid (szintén KK) találkozót. A kettős KK-mérkőzés programja miatt döntöttek úgy a klubvezetők, hogy egy pályára viszik a négy csapatot. Ez volt tehát az oka, hogy a Fradi első hazai KK-meccsét nem az Üllői úti otthonban rendezte. Az „idegen” pályán is hullottak a ferencvárosi gólok, a 20 ezer magyar néző legnagyobb örömére. A Fradi első budapesti KK gólját egyébként Szedlacsek szerezte. * Szeptember 9-én az Admira-Ferencvá- ros 1-2! A Fradi Bécsben győzött az osztrák bajnok ellen! A győztes gólt Kohut beadásából Takács II. már a II. félidő elején megszerezte. A bécsi Sporttagblattban így írtak a fradistákról: „A Ferencváros csatársorának a játéka az első 10 percben emlékünkbe idézte a régi híres magyar csatársorok legjobb teljesítményét Ellenállhatatlan elánnal tört előre ez a csapat rész, és a két félidő elején csak zöld- fehér játékost láttunk a pályán. " Az első Üllői úti KK mérkőzés majd döntő! 1928. szeptember 16. Ferencváros-Ad- mira 1-0 Ez volt az első Üllői úti KK mérkőzés! Érdekes, hogy a győztes gólt a tartaléksorból elővett Rázsónak sikerült elérni, így az ő nevéhez fűződik a zöld-fehérek első Üllői úti KK góljának a dicsősége. A mérkőzés után boldogan mesélte a győztes gól históriáját:- Amikor már átmentem a halfon, láttam, hogy Franzl kifut elém. Hirtelen nagy nyugalom fogott el, nem is gondoltam arra, hogy gólt fogok lőni. Nagyszerűen sikerült elcsípnem a pillanatot, amikor Franzl mellett be lehetett pöckölni a labdát a hálóba. 1928. október 28. Ferencváros-Rapid 7-1! Az első magyarországi KK-döntő tehát az Üllői úton volt. A nézők dübörgő buzdítása mellett indult a labda 90 perces útjára. S bizony megtörtént az, amire senki sem számíthatott: átlagban majd 10 percenként estek a Fradi-gólok! A Fradi első Kk döntős gólszerzői sorrendben ők voltak: Szedlacsek, Takács II, Szedlacsek, Kohut, Kohut, Takács II, Takács II és a hét Fradi-gól után született meg az osztrákok szépítése Horvat révén. Az ünneplés természetesen óriási volt - 20 ezren voltak az Üllői úti pályán - és a meccs után is tartott. A tudósításban pedig leszögezték „A Ferencvárost sem a szerencse, sem valami más körülmény nem támogatta abban, hogy ezt a szörnyű fölényt kiharcolja. Tudása, lendülete, akarata a játékosok szíve szülte azt, éppen ezért a Ferencváros gyönyörű fegyvertényeinek sorában is örökké emlékezetes lesz ez a fényes győzelem." A Rapid óvott! A Rapid a meccs után megóvta a kupadöntő eredményét! Az óvás oka nem mindennapos volt: mivel az új labda nem volt szabályos méretű; régi, használt labdával játszottak! Mivel azonban a meccs kezdete előtt az osztrákok ebbe beleegyeztek, óvásuk eredménytelen maradt. A KK-döntő vitát kiváltó labdáját egyébként egy évig még Takács II. őrizte. Aztán egy szép napon régi klubjának ajándékozta a nevezetes labdát. Takács II. kiment a Thököly úti pályára az amatőr Vasast megnézni. A nézők mind őt bámulták, meg azt a nagy kalapzacskót, amit a kezében szorongatott. A meccs végén kiderült, hogy mit rejteget a csomag, mert alighogy a csapatok levonultak a ályáról, a kis Taki odaállt a Vasas fiúk elé és kivette a zacskóból a nevezetes labdát. így hamarosan mindenki megtudta, hogy a kis Taki egyik legkedvesebb emlékével ajándékozta meg a pénzben nem dúskáló amatőr Vasasokat: azzal a labdával, amelyikkel négy gólt rúgott a 7-1-es Ferencváros-Rapid kupadöntőn... Fradi a fészerben - kupával! A bécsi visszavágón ugyan a veretlenséget nem sikerült megőrizni (Rapid—Ferencváros 5-3) - de a nagy cél, a KK megnyerése sikerült. Igaz, óriási küzdelemben, hiszen a bécsiek már 5-2-re is vezettek, ráadásul a Fradi Takács I. kiállítása miatt sokáig 10 emberrel játszott, dehát a megfelelő gólkülönbség született. A bécsi döntő gólszerzői sorrendben: Kohut, Turay, Szedlacsek. A kupa átvétele különbözött a ma már megszokott mozzanatoktól. Az történt ugyanis, hogy nem a küzdőtéren adták át a trófeát és nem is a csapatkapitány vette át! „A mérkőzés végén Hungler háromszoros éljen-t vezényelt az ellenfélre és a fiúk harsányan éljenezték meg a vendéglátó Ra- pidot. A bécsi csapat Hoch-ozolt volna, de a tüntető tömeg torkára fojtotta a szót, mert éktelen pfujolást kezdett, válaszul az éljen kiáltásra. Gyalázkodás, szitok kísérte a Ferencvárost abba a helyiségbe, ahol azonnal a serleg átadása következett. (A kupa a mérkőzés alatt egy asztalon a pálya szélénél látható volt mindenkinek.) Kint még zúgott a pfujolás, amikor ben az első szónok „ünnepi” szavakba kezdett. Kínos és kellemetlen volt a jelenet. A játékosok holtfáradtan dideregtek a fűtetlen fészerben egy deszkaépület szellős részében. Egy boxring hirdette, hogy valami szertárban vagyunk. Fischer igazgató, a KK-bizott- ság elnöke adta át Szigeti Imre elnöknek a kupát, és a játkosoknak az aranyérmeket, hangsúlyozva, hogy a Ferencváros személyében a legjobb közép-európai csapat jutott ehhez a szép kitüntetéshez. Szigeti köszönő szavai után Holub, a Rapid elnöke mondott néhány üdvözlő szót, majd Schö- necker - szintén a Rapid részről - néhány sértő mondatot...” Az elkeseredett bécsiek tehát nem sokat adtak az ünnepélyességre, sőt tompították a Ferencváros sikerét. Bizony „fészerben" azóta sem adtak át KK-t! Ezzel a kuriózummal is gazdagították a Fradi történetét... A ferencvárosi vezetőség még a meccs estéjén a bécsi Metropol szálló különtermében vacsorát adott a fiúk tiszteletére - és a kupa természetesen az asztalon volt. Két nap múlva a budapesti publikum is láthatta. Kohut Vili József körúti üzletének a kirakatában állították ki. A KK-t tehát a Ferencváros hozta először Magyarországra, így a zöld-fehéreket illeti az úttörő dicsősége... Kilencet lőttek a IX. kerületiek Ferencváros-Vasas 9-0! A fiatalokkal teletűzdelt Fradi nagy lendülettel kezdett és már 2-0-ra vezetett, amikor Kohut hatalmas bombája a (első lécet súrolva vágódottá hálóba, s annak hátsó részén végiggurulva rögtön ki is jött. A bíró úgy látta, hogy a kapufáról pattant ki, és nem adta meg Kohut egyik legszebb gólját. Ezen a mérkőzésen azonban hullottak a gólok, egy ide vagy oda - nem sokat számított. A II. félidő kezdetekor például olyan gól esett, ami szintén nem mindennapos. Kezdésből Takács II balra rúgta a labdát Kohutnak, 6 elszáguldott, beadta és Toldi befejelte. Mindez a kezdéssel együtt 25 másodpercig tartott. Kocsis majdnem szobrot kapott... Budapest főváros közgyűlésén Melha Armand képviselő részéről elhangzott egy olyan javaslat, amely szerint a magyar olimpiai bajnokokról szobrot készítsenek! „Aligha valósul meg. De el kell könyvelnünk, hogy a főváros közgyűlésén elhangzott egy indítvány, amely szobrokat kért a magyar olimpiai bajnokoknak..." - írták a Nemzeti Sportban. Ha szobrot nem is emeltek, de a későbbiekben a Testnevelési Főiskolán márványtábla hirdette a győztesek nevét. Az FTC márványtábláján 1985 márciusa óta olvashatják olimpiai, világ- és Európa-bajno- kaink aranybetűkkel vésett névsorát... Toldi a taxiban öltözött... Az 1928-as Ferencváros-Sabaria bajnoki mérkőzésen Toldi nem mindennapos előzmények után került a csapatba: „Odakint esik az eső, a zöld-fehérek stoplikat szögez- tetnek fel Magyar bácsival, hogy a sáros pályán ne csússzanak olyan nagyon. Turay lép az öltözébe is kijelenti, hogy nem tud játszani. A vezetőség élőbb-zavarba jön, de azután hamar feltalálják magukat, s máris szalad valaki autóval ki Wekerle-telepre, ahol a tartalékcsapat játszik, hogy Toldit a nagy mérkőzésre hozzák. Toldit még civilben találják kint Kispesten, és mialatt az autó a hosszú úton robog, Toldi a kocsi belsejében öltözködik fel a mérkőzésre.” Ahhoz képest elég jól játszott, mint írták. „Talentumos fiatal, akinek az irányításhoz is van érzéke." Később aztán rájöttek a góllövéshez és a lelkes játékhoz mégin- kább... Melyik tribünön hány néző ülhetett? Mit gondolnak, az Üllői úti pályán hová ülhetett több néző: az A vagy a B-tribünre? Az egyik szerkesztői üzenet c. rovatban részletesen közölték az 1928-as adatokat, így az az utókornak is megmaradt. Az A-le- látón 3634, a B-leláton 3064 hely volt. A B-tribünön viszont a páholyülések száma volta magasabb: 1818, míg az A-lelátó páholyüléseiben 1099 hely volt. Egyébként jegyhamisításról ekkor is tudunk: elfogtak egy olyan bandát, akiknél ezerszám találták a hamis jegyeket... „Pofonvágott” bajnokság 1928 decemberében botrányos meccs volt az Üllői úton, Gerő bíró szó szerint a Bástya javára csalta a mérkőzést. Háromszor is kezeztek a szegediek a kapu előtt - de még azért sem adott tizenegyest! „A Ferencváros nem is játszott rosszul, csak éppen szerencséje nem volt egy csepp sem. így történt azután, hogy nem is egészen öt perccel a befejezés előtt - 1-0-ás szegedi vezetésnél - már a legkitartóbb fradisták is kezdtek a 2 pontnak búcsút mondani. Az idegek már a pattanásig feszültek és a meccs sorsának váratlan fordulatot adott egy fejét vesztett néző... A 86. percben állt a játék, a lerúgott Takács ll-t ápolták. A zavart felhasználja egy néző, befut a pályára, s a szabálytalankodó szegedi hátvédet, valamint a játékvezetőt megüti. A hevesvérű nézőt elsőnek Takács I csípi nyakon, s földre penderíti, azután Neuwilt Emil akaszt le neki két pofont a Ferencváros vezetősége nevében, majd rendőrök veszik körül. Gerő bíró erre lefújja a meccset. Az öltözőben mondja:- Nem vezethetem tovább a meccset, mert a testi épségemet igazán nem veszélyeztethetem. Kijelentette, hogy csak akkor játszók le a hátralévő időt, a kiürítik a pályát. A pályán lévő 8 rendőr viszont erre képtelen volt. A vitatkozás addig tartott, amíg teljesen besötétedett." A sok vita után meghozott ítélet nem a meccs újrajátszását eredményezte, hanem azt, hogy a hátralévő 11 percet (sérülések miatt sokat állt a játék) zárt kapuk mellett december 15-én játszák le. Az ítéletet a Ferencváros azonal megfellebbezte. Az ügy intézése hosszasan elhúzódott. Még a minisztériumokat is megjárta, s bár a Ferencváros igazát elviekben elismerték - a pályán elért 0-1 maradt a végeredmény. Mint később kiderült, ha a Ferencváros ezen a mérkőzésen legalább 1 pontot szerzett volna, akkor a bajnoki cím az Üllői útra került volna! Volna, volna - de a pofozkodó Zubriczky Gyula miatt az állandóan támadásban lévő Fradi ezt nem érhette el... Zubriczky Gyulát a Ferencváros vezetősége örökre kitiltotta az Üllői úti pályáról! Elkésett éremosztás A Royal Szálló különtermében ünnepi vacsorán osztotta ki az MLSZ a Ferencváros játékosainak az elmúlt időszak sikereinek tárgyi emlékeit. Az 1926-27 és az 1927— 28-as bajnoki aranyérmek és a Magyar Kupa valamint a KK-győzelemért járó érmek kerültek átadásra. Jobb későn, mint soha... Megalakult az FTC női atlétikai szakosztálya! Jön a jégkorong... Az 1928-as év sporttörténelmi szakosztály-szaporodásokkal zárult. 1928. október 28-án az FTC bejelentette, hogy hivatalosan is megalakítja jégkorong-szakosztályát. A szakosztály elnöke a sokoldalú sportvezető Mailinger Béla lett, míg a szakosztály ügyeit Huber István intézte. Edzőmeccseket már ekkor, hivatalos mérkőzést csak 1929-től játszottak. December 18-án megalakult az FTC- ben a női atlétikai szakosztály is! A szakosztály megalakulását Bucsinszky Viktornak, az atléták jegyzőjének egyik legagilisabb és előrelátó vezetőjének köszönhette. Már hosszabb idő óta tervezte a magyar női atlétika kiszélesítését. Tervének kedvezett, hogy az egyesületben edzőváltozás volt és az új tréner Dobler Antal lett. Kettejük eszmecseréje, valamint az a kedvező helyzet, hogy az 1928-ban végzett testnevelő tanárnők továbbra is űzni óhajtották kedvenc
