Fradi újság (1997)
1997 ősz / 7. szám
22 FRADI ÚJSÁG sportjukat és egyesületet kerestek, megér- leliék azt a gondolatot, hogy az FTC legyen az az egyesület, amely először foglalkozik Magyarországon komolyan, szervezetten a női atlétikával. Régebben ugyan már történtek erre kísérletek, de az ekkor kezdődő tevékenység hozta meg az első komoly sikereket. Tehát az első női atléták, testnevelő tanárok voltak: Lukács Éva, Kovácshegyi Erzsébet, Szabó Emília, és hamarosan Nadá- nyi Ágnes is az FTC-ben folyatta sikeres pályafutását. Gólzápor az évzárón December 30-án Lisszabonban: Sport- ing-Ferencváros 0-6! Takács II már a 7. percben megszerezte a magyarok első gólját - portugál földön ez volt az első Fradi-gól! Félidőben már 4-0 volt az eredmény, s a mieink a meccset végigtámadva biztosan győztek. A gólok felét a „kis Taki” szerezte... A Ferencváros ezt az évet már január 1- jén mérkőzéssel kezdte, és íme még december 30-án is játszott. Ebben az évben 25 nemzetközi mérkőzést játszott a csapat! A nehéz anyagi viszonyok között minden mérkőzésre, minden pénzszerzési lehetőségre szükség volt. Elismerte ezt Szigeti Imre is: - Sajnos ezeket a szezonközi túrákat a csapatok kénytelenek megrendezni, mert a rossz gazdasági helyzet rákényszerít bennünket erre. Be kell vallanom, hogy az anyagi szempontok miatt a mai túrarendezéseknél sokszor háttérbe szorul a sportszerűség, a szakmai szempontok. Profizmus - 1928... Hat fradista „Minden idők legjobb tizenegyében"! A Nemzeti Sport pályázatán 25 ezren szavaztakŰ! Az addigi „minden idők legjobb tizenegyébe" hat fradista kapóit helyet! Rumbold, Bukovi, Blum, Takács II, Schlosser, Borbás egyaránt nagy kedvenc volt. Tiszteletükre a Ferencváros vezetősége a Márkus étteremben ünnepi vacsorát adott, ahol átvehették dicsőségüket hirdető okleveleiket és plakettjeiket. Rumbold Gyuláé a Fradi-múzeumban napjainkban is megtekinthető... A szurkolók a Ferencváros tagjai voltak! 1929 januárjában a magyar sportéletben szokatlan lépésre szánta el magát a Ferencváros futballvezetősége. A belépő szurkolókat klubtagként az egyesület tagjának tekintette és részükre kedvezményeket biztosított. A tagszervezést január 23-án kezdték. Idézzük fel, hogy hogyan is zajlott ez le. „Csak egy felhívás jelent meg, csak egy kis udvari helyiséget béreltek a József krt. 52-56. számú házban, a szerdai sportújságban csak annyit közöltek, hogy délelőtt 10 órára már lehet jelentkezni az irodában. És mégis: mikor Weisz István, a Ferencváros városi irodájának vezetője reggel fél kilenckor bement az irodába, hogy 10 órára mindent előkészítsen, már egész kis tömeg várt rá, akik azonnal rendes vagy pártoló tagok akartak lenni. Weisz István - mit tehetett volna? - nem készített elő semmit, előkészület nélkül kezdte kiadni a belépési nyilatkozatokat és beszedni a tagdíjat. Három óra alatt 80 rendes és 84 pártolótag jelentkezett! Akik most az első napokban lépnek a Fradiba, még mind jó jegyet kapnak és egymás mellett is ülhetnek, mert a belépés sorrendjében osztják ki majd a helyre szóló tagsági jegyeket a B-tribünre és középről indulnak kifelé a jegyekkel a két oldal irányába. A rendes tag havi 5, a pártolótag havi 3 pengőt fizet, míg a beiratkozási díj (ezt csak egyszer kell fizetni) rendes tagoknál 2, pártolótagoknál 1 pengő. A rendes tagok a B-tribünön páholyülőhelyet, míg a pártolótagok ugyanott tribünülőhelyet kapnak. A beiratkozás után egy-két hét múlva mindenki megkapja a tagsági igazolványát, amely egyben pályabelépő is. A pártolótagok igazolványa zöld, a rendes tagok igazolványa pedig fehér színű. Az igazolvány csak névre szóló, de nem arcképes.” Befejezésül jelmondattal is felhívták az újításra a szurkolók figyelmét: „Minden igazi Ferencváros-hívő szívében a Ferencvárost, szíve fölött a tagsági igazolványt hordja.!" Két nap alatt 1000 szurkoló jelentkezett és ez a szám néhány hét alatt négyezerre emelkedett! Gazdasági válság idején! A tagoknak a lehető legtöbb kedvezményt adták. Mivel a B-tribünön, ahová a jegyek szóltak, a dohányzás tilos volt - létrehoztak egy „korzót" a tribün elé - elkülönítve az állóhelytől! - ahol a tagok szünetben sétálhattak, dohányozhattak... Annyi tag volt, hogy új, nagyobb irodát kellett nyitni! Az új iroda a Corvin közben három nagy helyiségből állt. Az egyikben a tagok várakoztak, a másikban az adminisztráció folyt, míg a harmadik az úgynevezett elnöki szoba volt. A falakat a csapat válogatott játékosa, Obitz Gábor festette ki - természetesen zöld-fehérre. A falakat zászlókkal és fényképekkel díszítették, míg az elnöki szobában a serlegek is helyet kaptak. Amint a lapok is megírták „a Ferencváros az első magyar egyesület, amely városi irodát rendezett be és tagjait adminisztratíven is tömöríti és a lehető legnagyobbra építi ki.” Áprilisra pedig elkészültek az új jelvények is! A vezetőség Manno Miltiades tervei alapján új jelvényt készíttetett, amely így nézett ki: a jelvény főalakja bronz sas és a sas futball-labdát szorongat körmei között. A labda körül zöld-fehér színekkel zománcozott pajzs van FERENCVÁROS felirattal. Érdekes, hogy kezdetben ezt az új jelvényt csak a Ferencváros tagjai viselhették, amint arról a következő híradás is beszámol, két változatban is elkészítették. „A Ferencváros FC jelvényeit kizárólag csak a tagok viselhetik. A jelvények kiszolgáltatása csak a központi irodában történik. Flendes tagok 2 pengőért ezüst jelvényt, párlolótagok 1,20 pengőért bronzjelvényt kaphatnak. A jelvények kiváltásához a tagsági igazolványt feltétlen el kell vinni, mert az iroda a jelvény átvételét a tagsági igazolványon lebélyegzéssel ellenőrzi." Szóval a híres turulmadaras jelvényhez kezdetben csak a törzstagok juthattak hozzá... Bogyó Gyöngyi győzelme „Az FTC újonnan alakult női atlétikai szakosztályának téli tréningjei megkezdődtek a Szemere utcai leánygimnázium tornatermében. Az első tréningen a szakosztály tagjai teljes számban megjelentek és az FTC elnöksége is képviseltette magát az új szakosztály első életjelénél. Az elnökség részéről Mailinger Béla alelnök üdvözölte az új tagokat, akiknek nevében Lukács Éva kedves szavakkal mondott köszönetét a szakosztály megalakításáért." A fiatal szakosztály első bemutatkozása március 3-án volt: magasugró versenyt rendeztek. A ferencvárosi lányok linóleumról „repkedtek” a léc fölött. A legmagasabbat Bogyó Gyöngyi ugrotta: 135 cm-t... FRADI ÚJSÁG A Ferencvárosi Torna Club hivatalos lapja Felelős kiadó: Dr. Szívós István, az FTC ügyvezető elnöke Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: O & O Design Bt. Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László, Fradi fotótár A kiadvány az FTC hivatalos nyomdájában, a PRINTSELF Kft. gondozásában jelent meg. Felelős vezető: Dr. Kassay Árpád A Fradi első jégkorongmérkőzése Az új jeges gárda bemutatkozó mérkőzését 1929. február 18-án - egy hétfői napon - a Városligeti jégen játszotta. „A BKE ötös jéghoki tornája ma este megkezdődik. A mérkőzéseket esténként vagy kora délután játsza egymás ellen az az öt csapat, amely első magyarországi jéghoki tornára benevezett. Az MHC és az FTC csapata ma este legelső jéghoki mérkőzését játsza, s így a csapatok tormájáról pozitívumot vagy negatívumot nem mondhatunk." Ez volt tehát az első hoki beharango- zónk... Magyar Hockey Club-FTC 2-1 FTC: Tímár-Hoffmann, Reitzner—Farkas, Grimm, Kemény. Csere: Beck és Mor- vay. „Az első harmadban nehezen kapnak lábra a játékosok. A második harmadban Grimm messze lövése Wirth hálójába kerül. A Fradi vezetése azonban rövid lélegzetű, s Szuchy kavarodásból kiegyenlít. A harmadik harmadban heves az iram. Az utolsó percben Révay gróf lerohan, a kapu közelében sokat forgolódik az FTC védelem erélytelen, s lövéshez engedi. A korong a kapuba tlaál utat... Győzött az MHC 2-1-re. Farkas Endre, az FTC kapitánya: - Ha egy kis szerencsénk van, más lehetett volna az eredmény, amely egyébként így is reális. Az MHC jobb volt. Még nem vagyunk összeszokva, hiszen először játszottunk együtt.” A Fradi első női kosárlabda mérkőzése Az FTC női kosárlabdacsapata 1929. március 23-án játszotta első nyilvános mérkőzését: FTC-MTE 14-4! Az FTC Kovácshegyi, Básthy, Zsigmond Lukács és Rácz összeállításban játszott. A zöld- fehérek „góljait" Zsigmond 6, Lukács 5 és Rácz 3 szerezték. A nevekből is kiderül, hogy az atlétalányok alakítottak a téli időszakra kosárlabdacsapatot. A melegebb idő beálltával sem hagyták abba a labdázást, egymásközt - kézilabdáztak! Húsvéti torna -1929 Az áprilisi húsvéti tornán veretlen maradt a Ferencváros, de rosszabb gólarányával mégis csak a második helyen végzett. Rövid értékelések a két mérkőzésről: Fe- rencváros-Újpest 5-3 „Játszik a két tizenegy, de nem küzd, nem ad mindent, amit tud, amire képes Mindamellett akadnak nagyszerű pillanatok Takács II és Turay ezeknek a pillanatoknak a hőse. Különösen leltűnt Toldi eleven ereje és fényesen sikerült fejesei." Ferencváros-Hungária 0-0 „Szünet után nagy lendülettel kezd a bajnokcsapat. Nagyszerű helyzeteik is akadnak, de nem tudnak eremdényesek lenni. Negyedóra után enyhül ez a fölény és a Hungária is szóhoz jut. A félidő második fele már sötét félhomályban lelik el és a sötétedéssel együtt nő a csapatok ellanyhulá- sa, elfáradása. Nem okos dolog a futballban az eredmények igazságosságát kerensi, mert azt semmiképpen sem lehet várni, hogy a játék meg ne csúfolja, vagy legalábbis meg ne bontsa az igazságot. Bizonyos azonban, hogy a torna legjobb csapata a Ferencváros volt, amit a bajnokcsapat két mérkőzése is igazolt., ★ A Profi Szövetség ülésén Szigeti Imre bejelentette, hogy a Ferencváros visszalép az 1929. évi KK-mérkőzésektől, mert Dél- Amerikából megérkezett a nyári túra költségeinek 5000 dolláros előlege, így a tengerentúli út végleges. „Európa-bajnok lettem!” Tunyogi József a dortmundi Európa- bajnokságon középsúlyban aranyérmet nyert! A Sporthírlap tudósítója elmeséltette vele aranyérme történetét. Ebből egy rövid idézet: „Az izgalom vasárnapra már a tetőfokára hágott. Nem a versenyektől féltem, hanem az eredménytől. Vajon sikerül-e nekem, ami társaimnak sajnos nem sikerült Ők ugyanis már ekkor valamennyien kiestek, helyezettének maradtak... Ők már csak bennem bíztak és tőlem reméltek mindent. Délután hat órakor első ellenfelem a német Földeák volt Fölényem megállapítása mellett kihirdették a győzelmemet. Következett Kokkinenn! Nyugodtan léptem a szőnyegre, míg a másik oldalon a világ egyik legnagyobb birkózója, Kokkinenn állt. A fiúk az első sorban rágták a körmüket az izgalomtól. Én pedig nyugodtan vártam a sorsomat A bíró sípja elhangzott, és nekivágtam a küzdelemnek. És mentem, gyúrtam, küzdöttem ész nélkül, sokszor már kábultan. Egyszer csak sipolni hallok, félig kábultan és a fiúk éljenzését. Kihirdetik a győzelmemen Nem tudtam, hogy álom vagy valóság: Kokkinennt legyőztem! De nem sok időm maradi az örömre, mert közeledett a döntő mérkőzés ideje. Éjfél után egy órakor a svéd Johanson volt még hátra. Ahány magyar száj, annyi tanács. Megindulta verseny. Az első percben karberántással magam alá vittem ellenfelemet, aki azonban olyan erős, hogy felállt. Nem tudtam lent tartani. A hatodik percben csipödobást kíséreltem meg, ami nem sikerült, de közben karhúzást csináltam és Johanson betussolt. Én nem is tudtam róla, csak arra lettem figyelmes, hogy a vezetőbíró meglógta a kezemet és felemelte. Erről tudtam meg, hogy Johanson betussolt - és Európa-bajnok lettem!" Bemutatkoztak a gyeplabdázók Az újonc gárdát nem nevezték az első bajnokságra, csak a Szövetségi díjért játszottak. Az első mérkőzés eredménye: Magyar Hockey Club II—FTC 11-0 Azután 1929. április 20-án gyeplabda csapatunk megnyerte első mérkőzését: FTC-LHC 4-0. A Fradi gólszerzői Farkas dr. 3, Karácsonyi. FTC-UTE - Athénban! Mindkét magyar amatőrcsapat Görögországban portyázott és egy nemzetközi tornán is vendégszerepeitek. A kis Fradi 1-1 győzelem, döntetlen, vereség után a 2. helyen állt. Az újpestiek elleni 1-1-es döntetlen után ezen a helyen is maradt, a tornát az Olympiakosz nyerte. Az UTE elleni mérkőzés azonban csak egy félidőből állt! Ennek oka a következő volt: „Délután 3 órára tűzték ki az FTC-UTE mérkőzést és 5 órára az Enossis-Panathi- naikosz meccset. Ám a városi hatóság - arra hivatkozva, hogy két külföldi csapat játszik egymás ellen - a bevétel 60%-át követelte. Ezért a rendezőség a meccsek sorrendjét megfordította és a két görög csapat játszott először. A mérkőzés után a kapukat kinyitották és mindenki bejöhetett ingyen. Olyan hatalmas tömeg lepte el a pályát, hogy a II. télidőre, mire kijöttünk, a játéktéren belül is ültek. Ilyen körülmények között a második félidőt nem tudtuk lejátszani." Az athéni amatőr rangadón a fradisták ezzel a csapattal álltak ki: Bolykovszky—Deák II, Takács L.-Davlik, Léhner, Turcsányi— Bay, Szabó, Kelchen, Oberfrank, Berdó. A gólt Oberfrank szerezte. Az FTC sikerét így kommentálták a görög lapok: „A ferencvárosi amatőr csapat játéka számunkra meglepetés volt. Míg a profik küzdenek, az amatőrök játszanak. Mégpedig olyan finomsággal, hogy ezzel a közönséget is egészen megnyerik. Az volt az érzésünk, hogy saját szórakoztatásukra is játszanak." Ferencváros-Józsefváros 3-0 Igen, ilyen bajnoki mérkőzés is volt - igaz csak a B-csapatok részvételével... A Fradi B-csapata nagy nevekből állt: Takács I, a népszerű „Marinéni"lábtörése után először játszott, a válogatott Berkessy ugyancsak sérüléséből lábadozott. A nagy szenzációt azonban Táncos bemutatkozása jelentette. Az Erdélyből szerződtetett csatár először játszott zöld-fehérben, igaz, egyelőre csak a tartalékcsapatban. A kritika megállapította róla, hogy „kiváló játékosnak látszik, aki Takács II mellett nagy dolgokra hivatott", A Ferencváros B-csapata ezzel a győzelmével megnyerte a Szövetségi serleget! Elindultak a Fradi-motorok 1929. május 28-án az FTC motorkerékpáros szakosztály a Széchenyi kávéházban alakuló ülést tartott. Meghívták mindazokat az egyesületen kívüli motorosokat, akik szimpatizáltak az FTC-vel. Nem is a versenyzők létszáma, hanem a méregdrága motorok beszerzése okozta a legnagyobb gondot... Női atlétáink háziversenye Az Üllői úti pályán rendezett háziverseny résztvevői négy számban küzdöttek egymással. A győztesek: Lukács Éva (60 m-es síkfutás), Kovácshegyi (magasugrás), Na- dányi Ágnes (súlylökés és diszkoszvetés). A verseny után az FTC hölgyatlétái A és B csapatot alakítottak és kézilabdáztak. A találkozót a B-csapat nyerte 1-0-ra... A harmincadik közgyűlés 1929. június elsején az FTC megtartotta 30. közgyűlését. „Az Üllői úti pálya tornaterme zsúfolásig megtelt a klub lelkes tagjaival. Gschwindt Ernő elnöki megnyitója után a főtitkári jelentés számolt be a klub elmúlt évi működéséről, a 14 működő szakosztály munkájáról. A főtitkári jelentés kapcsán külön ünneplésben részesítették a klubnak az olimpián oly szép sikerrel szerepelt tagjait, közöttük elsősorban Kocsis Antal olimpiai bajnokot. A közgyűlés után a klubházban bankettre ültek össze a jelenlévők, amelyen Kocsit Antalon kívül elsősorban a klub új Európa-bajnokát, Tunyogi Józsefet ünnepelték." 1926 óta húzódó „ügy" végére tett pontot a Kúria ítélete. A budapesti királyi törvényszék cégbiztosa ugyanis nem találta elfogadhatónak a Ferencváros elnevezést, sőt a fellebezés után is úgy nyilatkoztak: értelmetlennek és magyartalannak ítélik a Ferencváros elnevezést. Ezért ennek helyébe a FERENCVÁROSI megjelölés felvételére utasították az egyesületet. A Kúria azonban jónak találta a Ferenváros nevet... AVIS AVIS