Fradi újság (1997)

1997 tavasz / 2. szám

7 FRADI ÚJSÁG „Azért hajtok, hogy bekerüljek a csapatba” Amikor véglegessé vált, hogy Te­lek András távozik a Ferencvárostól, a szurkolók elkezdték találgatni, hogy vajon ki lehet alkalmas a pót­lására. Sokan azonnal rávágták: Vá­mosi, a Vácból. A szakvezetés is hasonló vélemé­nyen volt, és némi anyagi viták után sikerűit fél évre kölcsönkapni a vá­ciaktól a huszonegy éves Vámosi Csabát.-Az utóbbi egy évben felgyorsul­tak körülötted az események - kezd­tem a beszélgetést az újdonsült Fra- di-játékossal.- Igen, és ennek nagyon örülök. De tudom, hogy még csak az út ele­jén járok.- Akkor menjünk vissza a legele­jére: mikor, hol kezdtél futballozni?- Debrecenben születtem, és Ti- szaújvárosban (korábbi nevén Le- ninváros - M. S.) laktam a szüleim­mel. Még csak óvodás voltam, de már edzésekre jártam. A mienk igazi futballistacsalád, mert édesapám és a két bátyám is labdarúgó volt. Apám inkább az edzői pályán ért el sikere­ket, az ifjúsági kupában többször is a legjobb négyig jutott csapataival. Az egyik testvérem már abbahagyta a játékot, a másik jelenleg Újpesten futballozik.- Milyen posztokon játszottál?- Csatárként indultam, aztán ahogy nőttem, úgy kerültem egyre hátrébb. Minden poszton játszottam már, egy edzőmeccsen még kapus is voltam.- Apropó, magasság: most hol tartasz?- Százkilencvenhat centi vagyok, és az orvosok azt mondták már nem növök tovább.- Tiszaújváros után merre veze­tett az utad?- Tizennyolc éves koromban már a helyi NB lll-as csapatban játszot­tam, majd leigazolt a Diósgyőr. Elő­ször a tartalékban fociztam, majd ké­sőbb már a felnőttek között. Akkor már egyértelműen középhátvéd vol­FRADISTÁKNAK A Ferencváros vezetői, játékosai a tavaszi idényre a siker reményében készültek. Szeretnék, ha valameny- nyi mérkőzésen a szurkolótábor zúgó buzdítással segítené a ferencvárosi gárdát - de egyben kérelem: minden csak a fair play szellemében, az ellenfelek és szurkolóik sértegetése nélkül történjen. Az Üllői úti stadion csak a dübörgő Hajrá, Fradi! hangorkán­tól legyen félelmetes... Egy 1997 februári csapatkép - a Népligeti pályán. Álló sor balról: Fülöp, Nagy N., Vincze G., Vámosi, Hrutka, Jagodics, Milovanovics, Korol, Nagy T. Elöl: Nyilas, Nicsenko, Zavadszky, Szűcs, Szeiler, Páling, Kun a szerződésem Vácott, végleg a Fradi játékosa legyek.- Tudom, kicsit banális a kérdés: miben más a Fradi, mint eddigi csa­pataid?- Először is teljesen más a kör­nyezet. Itt minden percben szem előtt vagy, minden mozdulatodra kí­váncsiak az emberek. A körülmények igazán profik, az edzések nagyobb intenzitással zajlanak, mint eddig bárhol. Itt az edzésen is annyit kell futni, mintha mérkőzésen lennénk.- Nemrég még ellenfélként szem­lélted a Ferencváriost. Mire ezek a sorok megjelennek, talán már vá­laszt kapunk egy-két kérdésre a baj­nokság sorsát illetően. Te mit vársz a Fraditól?- Az MTK jó csapat, de szerintem a Fradi is esélyes a bajnoki címre. Remélem, meg tudjuk előzni a kék­fehéreket, mert ebben a klubban csak az első hely elfogadható ered­mény.- Korábban voltál ifjúsági válo­gatott, majd játszottál a 21 éven alu­liaknál is. A sor folytatódik?- A terveim között természetesen szerepel a felnőtt válogatottság is. Ám addig még el kell telnie egy kis időnek, még nem tartom magam al­kalmasnak arra, hogy ott játsszak. Egy ferencvárosi bajnoki cím biztos nem lenne rossz ajánlólevél... (margay) tam. Egész jól ment a játék, amit az is bizonyít, hogy tavaly nyáron meg­keresett a Vác. Hívtak a Fradiba is, de addigra már aláírtam a váciakhoz, így abban maradtunk a ferencvárosi vezetőkkel, hogy 1997 nyarán visszatérünk a dologra.- Hát, nem kellett nyárig várnod a Fradi-mezre...- Ennek nagyon örülök. Jó őszöm volt Vácott, nagyon haszno­san telt el ez a fél év. Megszoktam az NB I légkörét, tempóját. Amikor kiderült, hogy a Fradi leigazol, régi vágyam teljesült. Apám nagyon bol­dog volt, mert nagy Fradi-szurkoló. Egyébként ő a legnagyobb kritiku­som, mindig elmondja, miben kell még fejlődnöm, mit kell kijavítanom.- Mit?- Fizikálisán erősödnöm kell, di­namikusabbnak kell lennem. Az erőnléti edzőnkkel rendszeresen kü­lön is dolgozom. A rúgótechnikám jó, de a fejjátékban még van javíta­nivalóm.- A feladat nem könnyű: pótolni Telek Mancit.- Ez óriási kihívás számomra. Nekem Manci és Maidini a példaké­pem. Tudom, még nagyon sokat kell dolgoznom azért, hogy biztos csa­pattag legyek. Most azért hajtok, hogy minél hamarabb bekerüljek a csapatba, és a nyáron, amikor lejár AVIS AVIS AVIS

Next

/
Oldalképek
Tartalom