Emlékalbum - 25 éves a Fradi Újság (1995)
Emlékalbum 1.
3 A FRADI HÍRADÓTÓL A ZÖLD SASOKIG mi történik klubunkban, szakosztályainkban. Ezt a jogos kíváncsiságot szeretnénk kielégíteni, ezért jelentetjük meg az FTC Híradót is. Rendszeresen tájékoztatni akarjuk közönségünket klubunk helyzetéről, ezzel is szorosabbá kívánjuk tenni a baráti szálakat a Ferencvárosi Torna Club és a szurkolók között. Molnár Károly (1970) EGY SZERDAI NAP A SOK KÖZÜL Ülök az öltöző kispadján az edzésre készülődő játékosok között. Rákosi még a gyúró keze alatt. Dalnoki Jenő segédedző Géczivel felveteti a vatta nadrágot azzal, hogy kemény a talaj. Dalnoki még érdeklődik Albert Flóriántól, hogy látta-e azt a szép cselt, amit tegnap ő csinált? Albert tagadólag int, mire Dalnoki megjegyzi, hogy máskor nem árt, ha figyel, mert tanulni nem szégyen... A hangulat kitűnő, aminek Ka- locsay dr. vet véget, felszólítva fiait, hogy ragadják meg az alkalmat és az ugróköteleket, majd néhány utasítást ad Dalnokinak és kimegyünk a pályára. Útközben Kalocsay dr. edző nagy nyomatékkai fejti ki: - Egy csapat kialakítása játékformájának meghatározása nem megy egyik napról a másikra. Ez meglehetősen hosszú munka, és mi még csak most kezdtük. Nálunk nem hemzsegnek a klasszisok, egyik-másik gyerek még tojáshéjban játszik. Még ők maguk is változnak, hát hogyan lehetne kialakulva belőlük egy csapat? Itt van páldául ez a Mucha gyerek. Tud ez mindent, amit a labdával csinálni lehet. Imádja a labdát. Nem is adja oda az istennek sem, amíg lehet dajkálja. Amíg árnyék van előtte cselez. Ha majd kellő rutin megszerzése után cselezés közben felnéz és teszi a labdát, nem lesz gondja a szövetségi kapitánynak. Mert erővel bírja, berohangálja a pályát hosszában, székében. A csapat még nincs összerázódva. Ez olyan, mint amikor az ember kap egy új koktél receptet. Beteszi a mixelőbe a már bevált alapanyagokat - Géczit, Páncsicsot, Juhászt, Rákosit, a Branikovitsot, Novákot - majd jönnek az új alkotóelemek, így Mucha, Bálint, Kü, Megyesi, Füsi, Vépi - és rázni kezdi. Időnként belekóstol és érzi, hogy még nem az igazi, valami még hiányzik. Kellene bele még egy kis, erős Szőke. De, úgy látszik rosszul van bedugva az üveg, mert nem sokat változtat a keveréken. Néhány csepp Horváth Árpi következik. Hm, javul, de az ínyenc még mindig érez valami kis mellékízt. Még nyers a keverék, nehezen alakul, de már alakul. Most kellene bele egy adag Albert, hogy fűszer is legyen a keverékben... Most kell egy-két évig keverni. És ha minden jól megy, részegre nézhetik magukat a szurkolók. Alföldy Zsiemond (1970) JUHÁSZ DR. - ALBERT NEHÉZ NAPJAIRÓL... Az elmúlt évben Juhász főorvos úrnak volt amit lehetett gyógyítani, volt amit nem. A gyógyíthatók közé tartozik Albert Flórián. Kérem doki bácsi meséljen róla.- Igen - mondja - most már lehet mesélni, de azon a napon amikor a repülőtérről telefonon értesítettek, hogy Albertet súlyos sérüléssel a Sportkórházba szállították, nagyon rossz előérzetem volt. Azonnal a kórházba rohantam és az első konzílium igazolta rossz előérzetem. Teljes szalagszakadás a térd külső oldalán. Nem mertem Flóri szemébe nézni, ahol óriási kérdőjelek vilióztak. Rettenetes volt elkínzott arcát látni és érezni még a hátam közepén is a kérdő tekintetét. Teljes szalagszakadás?! Istenem, ez nem lehet igaz! Hogy Albert Flórit ne lássuk többé a pályán, ne élvezzük lehelet finom cseleit, húzásait! Szinte megbűvölten néztem a lábát. Lehet, hogy ez a láb már csak járásra lesz alkalmas? Nagyon uralkodtam magamon, de Flóri mégis észrevehetett valamit. Megszólalt: - Doki bácsi, kész? Minden erőmre szükség volt, hogy néhány szóval megnyugtassam őt is, magamat is. Abban a reményben, hogy hátha csak részleges szakadás. Idegtépő órák. A percek ólomlábakon mentek. És végre a bizonyság: a vizsgálat kimutatta, csak részleges a szakadás! Most már nyugodtan néztem a Flóri szemébe:- Rendben van fiú, fogsz te még focizni. Kicsit hosszú lesz, néhány hónap. Persze a gyógyulásban rád is számítunk. Nagy önuralomra és akaraterőre lesz szükséged. Nincs az a csillagászati orvosi honorárium, amit felcserélnék azért a pillantásért, amit Flóritól kaptam. A többi már rutinmunka volt. Már tréfálkozni is volt kedvünk.- Kapsz Flórikám egy félpár divatos hosszúszárú csizmát gipszből. Azért csak felet, mert import csizma és elég drága... ...És eljött a nap - levettük a gipszet. Nem voltam túlzottan elragadtatva, láttam már vastagabb lábat is. És ekkor megindult a küzdelem a lábért. Újabb vizsgálat. Szenzációs eredmény: a térdszalag teljesen ép! És újabb pontos program az izomzat visszaszerzéséért. Izometrikus gyakorlatok, masz- százs, fürdő, és aztán megtanítani Albert Flóriánt - járni! Minden idők egyik legnagyobb tehetségű labdarúgója járni tanul! Szép és felemelő pillanat - amikor ez sikerül... Aztán megkönnyebbült sóhaj - minden rendben, állapítja meg a vizsgálat. * 1970. április 26. FTC-Salgótar- ján - zúg a 30 ezer szurkoló: Flóri! Albert Flórián csapatkapitány választ térfelet a Népstadionban! Igen, az orvos megnyugodva dől hátra a kispadon... Alföldy Zsigmond (1970) * FLÓRI! Hogyan emlékezel napjainkban erre a „nagy visszatérésre”? Ami pedig a Fradi Híradót illeti, te voltál az első címlapfotónk. ..- Ne vedd nagyképűségnek, de úgy érzem, hogy a hatvanas évek teljesítményével rászolgáltam a címlapfotóra. A világ sok újságának címlapján szerepeltem jóné- hányszor, így az.t megszokhattam. Inkább az volt furcsa, hogy egyáltalán nekünk is végre valahára megszületett az egyesületi lapunk - és abban viszontláthattuk magunkat. Igaz, volt olyan fotó a lapban, amelyen ha valaki felismert egy-egy sportolót akár tíz totószelvényt is kaphatott volna ajándékul. A „nagy visszatérés”? Rózsavölgyi Feri bácsi a szurkolók nevében egy nagy virágcsokorral várt a pálya közepén - a közönség pedig tapsolt és a nevemet kiabálta. Kicsit izgultam, a hosszú kihagyás miatt - de azután már bejöttek a megszokott mozdulatok. Bár gólt nem szereztem de annak külön örültem, hogy győztes mécsesén tértem vissza. A SOROKSÁRI ÚTTÓL URUGUAY-IG... Talán kevesen tudják, hogy a megalakulást követő hónapokban nem kiemelkedő sporteredménnyel, hanem egy bál rendezésével kapcsolatban került először az FTC neve a lapok tudósításaiba. 1900. január 27-én nagysikerű bált rendeztek a Bakáts téren levő Ferencvárosi Polgári Körbe. A bál 41 védnöknőjét a kerület hölgytagjaiból toborozták. A táncrend egy kis láncra csatolt futball és ezen lógó könyvecske domborműves jelvénnyel, amely görög diszkoszvetőt ábrázolt. A bál leírása után a Sport-Világ cikke így fejeződik be: „csak azután a sportban is hasonlóan működjenek a ferencvárosiak...” Az eredményességre nem kellett sokáig várni, egymást követték a jó eredmények, különösen labdarúgásban. Az ősidők nézőszáma a régi pályán a Soroksári úton 1000-1500. Lelkes szurkolók már akkor is voltak - egy ferencvárosi hentesmester finom húsárú csemegékből készített futball-labdát ajándékozott a csapatnak, amit jó étvággyal el is fogyasztottak a játékosok -, „sűrű poháremelgetés közepette éltetve az ajándékozót.” Egy másik kedves történet 1904-ből: A Columbia postagalamb tenyésztő egyesület 6 galambot menesztett pozsonyi telepére, amelyek megvitték az FTC-BTC rangadó eredményét és a mérkőzés lefolyásának rövid leírását a pozsonyi érdeklődőknek. A Klub tagjai 386-an vannak az 1906-os évben. A pártoló tagság ekkor mindössze 15 főből áll, ezek évi 8 korona tagsági díjat fizetnek. 1908. augusztus 18-án első ízben történik meg, hogy a közgyűlés tagjai nyomtatásban (évkönyvben) kapják kézhez az előző évi eredményeket. Igen érdekes kiadvány 1910 decemberében - a legnépszerűbb magyar labdarúgónak Schlosser Imrének a plakettja. Gipszöntésben 12 korona, bronzöntvényben 30 korona áron került forgalomba. Slózi népszerűségére jellemző az az egyedülálló eset, hogy amikor elérte 25. válogatottságát, megfestették portréját és a szövetség tanácstermében kiakasztották a képet. A magyar csapatok közül elsőnek járt Angliában a labdarúgás őshazájában és sikereivel a labdarúgás népszerűsítését, elterjedését segítette elő. A túráról hazatérő csapatot ekkor fogadta először többezres tömeg labdarúgásunk történetéből. Az FTC első elnökének emlékére Mátrai Lajos szobrászművész alkotását 1922. szeptember 24-én avatták fel a 14 méter magas
