Fradi újság (1995)

1995 tavasz / 10. szám

8 ZÖLD SASOK A győzelem bére Részletek a Budapest televízióban sugárzott műsorból Fradisták a Renault-szalonban. Balról: Simon Tibor, Álmos István, Bodnár József Kopeczky Lajos: Lehet-e a győze­lemnek bére? Persze, hiszen a sport ma már ugyanolyan foglalkozás, mint bármelyikünk polgári foglalko­zása. Elvárja a sportoló is, hogy megfelelőképpen díjazzák a jó telje­sítményét. Egyik vendégünk Simon Tibor, az FTC kétszeres bajnok, két­szeres Szuper Kupa-győztes cs há­romszoros Magyar Kupa-győztes csapat tagja, akit 15 alkalommal a magyar válogatottba is meghívtak.- Milyen autód van?- Renault Laguna. Eddig Renault Clióval jártam és most kaptam egy 16 szelepes Lagúnát. Nagyon jó au­tó, kényelmes, 140 lóerős.- Azt mondják rólad, hogy az au­tók szerelmese vagy...- Ez így igaz. Gyerekkoromban autóversenyző szerettem volna len- nei. Mindig vonzott az autó, nem utolsósorban a motor és a sebesség. Ebből azért már kezd kinőni az em­ber. Tavaly motoroztam, elestem, úgyhogy annak vége. Az autóval sem száguldozom, de azért nem mindegy, hogy hogyan gyorsul a ko­csi. Amikor a múltkor Barcsra men­tünk, bizony az öreg buszunknak is problémás volt a gyorsulás...- Miért mentetek Barcsra?- Barcson van egy szponzorunk, Almos István úr személyében, aki a barcsi Renault-képviselet tulajdono­sa. Ő már egy éve támogatja a Fra­diból ötünket - Lipcsei, Balogh, Te­lek, Novák és én - kaptunk autókat használatra. Megalapította a Fradi- lülballkcdvencek Kupáját, amit hús- vétkor szokott pénzzel együtt átadni, így azért mentünk Barcsra, hogy va­lamilyen módon próbáljuk viszo­nozni a segítőkészségét. Amikor megérkeztünk, már a szalonban vár­tak bennünket, állófogadás is volt.- Milyen a barcsi Renault-szalon?- Nagyon kulturált, Nyugat-Euró- pában vannak ilyenek. Hátul a mű­hely is rendkívül felszerelt - három fényezőüzem is van, amely ritka ná­lunk. * Meghívtuk a stúdióba Almos Ist­ván urat, a barcsi „Renault-biroda- lom” tulajdonosát is. A következők­ben vele beszélgetünk.- Milyen ember Simon Tibor?- Személyével kapcsolatban két alternatíva létezik: vagy nagyon sze­reti valaki, vagy nagyon utálja. Nincs középút. Én nagyon szeretem, mert olyan a pályán, mint a magán­életben. Nincs megalkuvás, egye­nes, nyílt, ezek olyan emberi tulaj­donságok, amelyeket csak szeretni lehet.- Hogyan talált Simon Tiborra és a Ferencvárosra?- Nagy véletlen volt az egész. Az idősebb Simon Barcsra nősült, beté­vedt az autójával hozzánk szervize­lésre és attól kezdve ott ragadt ná­lunk. Utána elhívott Pestre az étter­mébe, ahol Tibivel összetalálkoz­tunk.- Számomra mindig óriási csoda az, amikor ilyen ragyogó felkészült­ségű üzleti vállalkozást lát az ember. Hogyan lehet elindítani egy olyan vállalkozást, mint például a Renault Barcs?- Az induláshoz nagy szerencse szükségeltetett annak idején, 1989 szeptemberében indult, akkor lettem vállalkozó. 1992 márciusától van a Rcnault-kereskedésem. A Renault mint márka kiválasztása már nem szerencse, hanem körültekintés volt. Ez volt Nyugat-Európában a legdi­namikusabban fejlődő autógyár. Magának a cégnek a fejlődése iszo­nyatosan kemény munkát igényel, mert Barcs 12 ezer lélekszámú vá­ros. Ahhoz, hogy sikereket tudjunk elérni, autókat eladni, sokkal aktí­vabban, felkészültebben, előrelátób- ban kell dolgoznunk, mint azoknak a kereskedőknek, akiknek a nagyvá­rosokban vannak a szalonjaik.- A Renaultnak vannak más már­kakereskedői is, például Budapesten is. Önök mégis versenyképesek.- Egy budapesti autókereskedő ülhet nyugodtan a szalonban, páran mindig betévednek. Nekünk viszont menni kell az ügyfél után. Nagyon nagy munka, de megéri. Itt jegyzem meg, hogy 49 munkatársunk van. Most még újabb beruházásoknak né­zünk elébe, mivel szerelőműhelyünk kicsi. Nem készültünk fel ekkora forgalomra - így most egy új szere­lőműhelyt építünk, amely 14 kocsi- állásos. Most készült el egy 250 m2- es raktárunk és egy 2000 m~ alapte­rületű alkatrészgyártó csarnok.- Almos úr, Ön elég nagy kocká­zatot vállalt azzal, hogy nem éppen értéktelen autókat adott oda a fe­rencvárosi fiatalembereknek. Mit vár ettől?- Amikor indult a Ferencvárossal a kapcsolatom, kizárólag reklámban gondolkodtam. Azóta már érzelmi hullámhosszra is eljutottam. A ko­csiadományozásokkal azt szeretném elérni, hogy a nálam sokkal gazda­gabb, nagyobb cégeknél történjen egy kis szemléletváltozás. Szeret­ném ezeket a nagy tehetségeket, mint a Lisztes, Simon, Telek Ma­gyarországon tartani - ne menjenek külföldre, hanem kapják meg azt itt­hon, ami a nyugodt pályafutásukhoz kell.- További tervei? Hoz-e a bajnoki győzelem „bért" a fradistáknak?- Ez természetes. Azt, hogy kik­nek és hogyan, meg kell várni, hogy ki marad a csapatnál. Amit a gazda­sági helyzetünk megenged, adok a Ferencvárosnak. Sőt, a sportolónak még nagyobb szüksége van rá, ami­kor abbahagyta a sportot.- Mi van akkor, ha ez a csapat jö­vőre csak hatodik?- Akkor bízunk a következő évek­ben. A kapcsolat akkor is megma­rad. * Az FTC labdarúgó-szakosztály vezetéséből is jelen volt egy sport­ember. Takács Tibor, aki „civilben” az YBL MIKLÓS Tervező Szövet­kezet elnöke.- Almos Istvánnak van egy csodá­latos komplexuma és ő tulajdonkép­pen a Fradi népszerűségével kívánt élni és a labdarúgók reklámhordozó erejét kívánta kihasználni. Azért vá­lasztott jól, mert az FTC egész Ma­gyarországon, de külföldön is az egyik legnépszerűbb egyesület. Nyilvánvaló, hogy a Fradiban meg­találta azt a partnert, amire szüksége volt. Barcson is óriási volt a csapat népszerűsége. Amint megérkeztünk, közrefogták a kedvenceket, ováció­val fogadtak mindenkit. Aztán meg­történt a hírverő mérkőzés, ami sze­rintem Barcsnak is jót tett. Óriási eredményként könyvelték el, hogy egy vállalkozó elvitte Barcsra a baj­nok Ferencvárost. Abban, hogy mely játékosokat gondolta ki legjobb rek­lámhordozónak, Almos úr abban is nagyon jól választott. A Ferencvá­rosban vannak nagyon tehetséges já­tékosok, akik komoly várományosai egy külföldi szerződésnek, de Simon Tibor az, aki szívvel-lélekkel fradis- ta volt és lesz mindig is. Azt hiszem ő a csapat legnépszerűbb játékosa. Ó az, aki hajt, lelkesíti a társakat. Ez a kitartó sportszeretet, szorgalom, munka az, ami a legjobban tudja képviselni azt a munkát, amit Almos úr Barcson képvisel. így a munka vonatkozásában van egy szupertelje­sítmény, egy nagy akarat, a Simon Tibi részéről pedig van egy mindent elsöprő óriási győzni akarás. „ARANYOS” UTÓIRAT: A FRADI-SZÍV ARANYME­DÁL KITÜNTETÉST AZ 1994-95- ÖS BAJNOKSÁGBAN SIMON TI­BOR KAPTA! A Fradi-Barcs mérkőzésen Szabadi Laci is a lelátón foglalt he­lyet. Barcs közelében édesanyjánál nyaralt és ugye a Fradi még mindig érdekli... Elmondta, hogy hatéves külföldi tartózkodása alatt mindenkor figyelemmel kísérte a zöld-fehér csapat szerep­lését, hiszen aki egyszer ebben a klubban volt, örök szálak fűzik az FTC-hez. Annak külön örült, hogy Novák Dezső vezette a gár­dát a bajnoki címhez és a kupagyőzelemhez - hiszen Novák a kedvenc edzője. Most már Szabadi is edzősködik - helyesebben mondva a Regensburg játékosedzője...

Next

/
Oldalképek
Tartalom