Fradi újság (1993)

1993 / 3. szám

FRADI ÚJSÁG 3 Bp. V. kér., Vigadó u. 2. ROULETTE BLACK JACK SLOT MACHINES Asszonyok, menyasszonyok... A Simon sörpincében kivel rande­vúzhatna az ember, mint Galgóczi Marikával - vagy ahogy a Fradi-tá- bor őt ismeri - Simon Tiboméval. Dehát maradjunk a Marikánál...- Tibivel hol ismerkedtetek össze?- A Vendéglátóipari iskolában egy padban ültünk - nos első látásra onnan indult a szerelem. Az érettségi után nem sokkal az anyakönyvveze­tő elé léptünk... Kilenc éves házasok vagyunk.- Hol voltatok nászúton?- Nászúira nem sok időnk maradt - azért néhány szép napot eltöltöt- tünk Bogdányban. Tibinek azután az edzőtábor következett...- Napjainkban is sportos alkat vagy - teszel ezért valamit?- „Csak” futok, kerékpározom, úszni járok... szóval „kezelem az alakomat” - dehát én így is nőttem fel, amikor Tibit még nem ismertem, akkor is nagyon aktívan sportoltam.- És a gyerekek?- Egy ilyen házaspárnak gondo­lom, hogy nem meglepetés, ha mind­két gyermekét a sportpályán látod... Tibiké 5 éves focizik, no meg hokiz­ni jár a Fradiba... Yvett 7 éves tor- nászik és mindketten tehetségesek, jó mozgásúak, és ami a legfonto­sabb, nagyon egészségesek. Aztán majd eldől, hogy ki, melyik sportág­nál köt ki... Az alapokat - mint szü­lői kötelességet - tőlünk minden esetre megkapják.- Visszatérve személyedre - ked­venceid: étel, ital, újság, tv- műsor?- Kedvenc újságom - a Reform. Ételem: a töltött paprika, italom: csak semmi szesz, de minden mennyiségben a rostos üdítők... Ma­napság nincs kedvenc tv-műsorom. Amikor van időm „belenézek” - eny- nyi elég...- Ki hiányzik a tv képernyőről?- Mester Ákos - mind a televízi­óban, mind a rádióban szívesen hall­gattam.- Melyik a kedvenc virágod?- A nárciszt nagyon szeretem. Tudta ezt Tibi is és az esküvői csok­rot ebből állították össze...- Érdekel a politika?- Tulajdonképpen igen - de ked­venc politikusom, pártom nincs. A mondanivalótól függően számomra egy a lényeges - a közérdek. Ebben a mai világban nagyon sok jót lehet tenni az emberekkel...- Gondolom a győztes meccsek után - kétszer annyian vannak a sö­rözőben. ..- A Fradi-szurkolók egy nagy tá­bora ideszokott - várjuk is őket.- A bajnokságiinneplésen kívül melyik volt a sörözőben a legfelejt­hetetlenebb emléked?- A megnyitó életem egyik ked­ves napja marad. Sok jó barát, szá­momra kedves ember koccintott itt akkor. No meg a kispesti 2-0 után...- Tibi a meccsek után hazaviszi a kilencvenpercek hangulatát?- De mennyire! Elmondja véle­ményét, felidéz egy-egy szituációt, szóval nem ér véget a meccs az Üllői úton...- Mindkettőtöknek van vendéglá­tós végzettsége. Melyikőtök főz job­ban?- Azt hiszem erre Tibi is azt mon­daná, hogy én...- Szeretsz táncolni? És Tibi?- Én rokizni nagyon szeretek. Ti­binek nem a tánc a fő erőssége...- Melyik külföldi kupameccsen érezted eddig a legjobban magad?- Lehet, hogy hihetetlen - egy ve­reség volt a vége - én mégis a brémai kiránduláson nagyon jól éreztem ma­gam.- Kedvenc, vagy inkább megál­modott autómárkád?- Az álmom egy Jaguár! Napja­inkban Volvóm van...- Zenében a kedvenceid?- Csajkovszij, Mozart, Chopin. Aztán persze a könnyű jazzt és a jó rockyt szeretem.-Szoktatok énekelni? Jó hango­tok van?- Egyikünknek sincs jó hangja - így nem szoktunk a bulikban „dalol­ni”.- Mit láttatok utoljára színház­ban?- A Madách Színházban a Józse­fet láttuk - és nagyon-nagyon tet­szett. Kellemes élményt, jó szórako­zást nyújtott. Sajnos csak ritkán jut idő ilyen színvonalas együttlétre.- És milyen volt az „együttlét” a Fradi-táborral azon a bizonyos júni­usi éjszakán - az Üllői úti Fiestán?- Életem egyik nagy élménye. A Fradi fiesta úgy ahogy van - felejt­hetetlen. Nem én mondom ezt első­nek - és gondolom nem is utolsónak, aki azt átélte, egy életre a Fradival összekötötte szívét és lelkét. Ahogy a fiúkat, köztük az én férjem is ün­nepelték - szóval könnyekig megha­tóan felemelő és szívdobogtató em­lék.- A csapatból kikkel jártok össze - pályán kívül, kiket szerettek legin­kább?- Elsősorban Balogh Tonóékkal szoktunk együtt eljárni vacsorázni, szórakozni - szóval velük jól kijö­vünk.- Kijársz az Üllői úti kilencven percekre?- Minden meccsen - a gyerekek­kel együtt - ott szorítunk a csapat­nak, no és elsősorban „apunak”. Na­gyon megérdemli mind a szurkolók, mind a család szeretetét. Tibi egy csodálatos sportember, aki nem vé­letlenül kapta meg a „Fradi-szív” tró­feát, és a kis aranyszív medált. A pá­lyán tényleg a szívét teszi ki minden pillanatban - és győzniakarása már- már lenyűgöző. Ha nem lenne a fér­jem - akkor is tisztelném és kedvel­ném az ilyen sportembereket. Nagy Béla Lipcseiné megszerette a házimunkát Juj, ne a Kurírban találkozzunk! Biztosan nem találok oda - mondja Lipcseiné a telefonba. - Inkább valahol az Oktogon környékén. - Lipcsei Péternek, a Fradi egyik kedvencének fia­tal feleségéről alig tudják levenni a szemüket a férfi vendégek, amikor nagy pocakjával be­tolat a Ring kávéházba. Márti most, hét hónapos terhesként is gyönyörű. Nem véletlen, hogy az egykor nagy csélcsap hírében álló FTC-s focista ki sem mozdul a huszonhárom éves asszonyka szoknyája mögül.- Gondolom, lánykorodban ren­getegen csapták neked a szelet?- Hát igen, ostromoltak a fiúk. Lega­lábbis eleinte, mert amikor megismer­tek, már nem. Elég határozott és ke­mény tudok lenni, ha valaki nem kell.- Péter viszont kellett. Hogy is kezdődött?- ’91-ben, egy házibulin ismer­kedtünk meg. Egy barátnőm vitt el. Mondta, hogy sok sportoló lesz ott, de engem ez nem nagyon érdekelt. Tudod, egy hosszú kapcsolatomnak néhány hónappal azelőtt lett vége, és ilyenkor sokáig senki sem hozza láz­ba az embert.-Azonban azon az estén meglát­tátok egymást, és rögtön egymásba szerettetek.- Nem egészen. A sportolók közül volt, akit ismertem, volt, akit nem. Péter az utóbbiakhoz tartozott. Nem érdekelt igazán. Ráadásul nem is tet­szett. Hosszú haja volt, ami nagyon rosszul állt neki. Én csak tudom, fod­rász vagyok, miután összejöttünk, le is vágtam rövidre. Szóval odajött hozzám ez az ismeretlen srác, és fel­kért táncolni. Kicsit megváltozott ró­la a kép. Nagyon jól táncolt, talprae­sett és nagyon aranyos volt.- Ezek szerint az első találkozás­kor még nem voltál biztos abban, hogy ő a nagy ő. Erről az győzött meg, hogy Péter kitartóan udvarolt, elhalmozott virággal, ajándékokkal?- Igaz, naponta többször is felhí­vott a fodrászatban, munka után elém jött. és tűzpiros rózsákat is kaptam. De igazából a természetével hódított meg. Amikor megtudtam, hogy a Fradiban játszik, nagyon megijed­tem. Elég sok sportolót ismertem, mivel én röplabdáztam, és az öcsém is futballozik. A focistákról az a kép alakult ki bennem, hogy mind meg­játssza az agyát, beképzeltek és lin­kek. Péter azonban nem ilyen volt. Sőt a csapattársaiban is kellemesen csalódtam. Szerintem a mostani Fra­di egy nagyon jó gárda. Kedvesek, megbízhatóak, szerények. A bajnok­ság sem szállt a fejükbe. Talán ez a jó hangulat az oka, hogy Péternek a csa­patban jól megy a játék, a válogatott­ban viszont, ahol nincs meg ez a kö­zösség, kevésbé. A Fradiban irányít, a válogatottban őt irányítják.- Látom, fociszakértő lettél. Az es­küvő előtt is érdekelt a labdarúgás?- Néha kijártam meccsekre. És most tényleg nem azért mondom, mert Péter a párom, de mindig a Fra­dinak drukkoltam. A nagypapámtól kezdve a családban mindenki FTC- szurkoló volt, és ma is az. A mamám volt talán az egyetlen, akit hidegen hagyott ez a sportág. Mosolygok is rajta eleget, mert mióta férjhez men­tem, őis kijár Péter meccseire. Egyál­talán nem ért a focihoz, de úgy szur­kol, kiabál, mint az igazi drukkerek.- Térjünk vissza a hódításhoz. Ha jól számolom, másfél évig jártatok. Mondtad, hogy Péter napjában több­ször is felhívott, hazakísért. Nem tu­dom, nálatok hogy volt, de néha az ilyen rengeteg figyelem nyomasztó tud lenni.- Volt idő, amikor én is éreztem ezt. Mondtam is Péternek, hogy egy kicsit hagyjon szabadabban. Nem ha­gyott. Azt mondta, én vagyok élete első nagy szerelme, engem akar feleségé­nek. A gyereket is ő akarta jobban. Tu­dod, nagyon családcentrikus. Most már örülök neki, hogy nem hallgatott rám.- Egy kapcsolatban az is gondot szokott okozni, hogy a párok saját el­képzelésükre akarják átformálni a másikat. Mondjuk, meg akarják szab­ni, hogy a másik hogyan öltözzön.- Nálunk ez nincs így. Péternek jó ízlése van, olyan ruhákat hord, ame­lyek nekem is tetszenek. Talán az az egy zavart egy kicsit, hogy esküvő után már nem engedett dolgozni. Azt hiszem, egy picit féltékeny. Pedig én nagyon szeretem a szakmámat. Már kicsi koromban is az volt az álmom, hogy egyszer fodrász leszek. És majd valamikor, ha lehet, vissza is megyek dolgozni. Persze most, ebben az álla­potban úgysem tudnék. És bevallom - lehet, hogy ciki -, a ház körüli mun­kát is megkedveltem. A barátnőim, akik régebben ismernek, nem is értik. Pedig tényleg szeretek bevásárolni, takarítani, imádok főzni. Amikor tu­dom, hogy idejében hazajön az edzésről, mindig készítek a férjem­nek valami meleget. Péternek a milá­nói makaróni a kedvence.- Most, hogy nemsokára megérke­zik a baba, nem gondoltátok, hogy el­kelne egy bejárónő?- Jaj, dehogyis! Nem kell, majd magam! Csak a bajom lenne több.- Hírlik, hogy Péter nem volt min­dig ilyen otthon ülős. Járta a pesti éj­szakát, és az italt sem vetette meg.- Ezt én is hallottam, de látni nem láttam. Amióta együtt vagyunk, csak velem megy el szórakozni. Sokszor járunk moziba, sétálni, kirándulni. Múltkor a Libegőre vitt el. Néha el­megyünk a csapattal sörözni, táncol­ni. Ez minden.- Azt is pletykálják, hogy Péterért nagy pénzeket ígérnek külföldi csa­patok. Ha eladná a Fradi, szívesen mennél vele?- Mit csinálnék mást?! - néz rám Márti csodálkozva. - Ott a helyem mellette. BERNÁTH BEÁTA (Kurír) NŐNAPI OLDAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom