Fradi újság (1993)

1993 / 14. szám

FRADI ÚJSÁG 5 í í I I I i I P I : i I i * I P I ( i I i i Pais Péter 50 bajnoksága Édesapja 1974-ben kézenfogva vitte a Központi Sportiskolába, és ott Petróczy Attilára bízta, hogy neveljen a fiából, Pe­tiből jó biciklistát. A KSI-ben eltöltött évek rendkívül hasznos alapozást nyújtot­tak, Petróczy mester 1980-ban válogatott szintű kerékpárosként bocsátotta szárnyra Pais Pétert. A nevelő egyesület után az FTC-be vezetett útja, ahol Schillerwein Ist­ván tanácsai alapján Takács Gyula irányí­totta munkáját. És nem is akárhogy, mert egy évvel később, 1981-ben nyerte első felnőtt magyar bajnokságát, és nem is egyet, hanem hármat. Ekkor győzött el­őször sprintbajnokságban, amit egy év megszakítással azóta is folytat. Páratlan sikersorozat, 12-szer nyert magyar sprint­bajnokságot! Az első bajnokságok között volt a 4000 méteres csapatverseny is, ami­ben ugyancsak 12 alkalommal lett bajnok. Harmadik bajnoksága 1981-ben a tan­demben volt, Pintér Bélával társulva. Pais Péter első bajnoki éve, 1981 óta mindenki számára fényesen bizonyította, hogy ő a magyar kerékpáros pályasport legnagyobb egyénisége a sportág történe­tében. És ezt nemcsak az 50 bajnoksága dokumentálja, hanem az is, hogy azt ki­lenc versenyszámban érte el. A már emlí­tett sprint és 4000-es csapatversenyek 12- 12 bajnokságán kívül hétszer győzött az omniumban, hatszor 1000 méteren, ötször párosban, háromszor tandemben, három­szor pontban, egyszer selejtezőben és egyszer az olasz rendszerű csapatban. Pa­is gyorsasága, ereje rendkívüli taktikai érzékkel párosul, és ez az adottsága min­den titkok nyitja, ami a csodálatos siker- sorozathoz vezetett. Kilenc szám gyöngyszeme Illés Bálint edző - aki Takács Gyulát váltotta - a nemzetközi összecsapásokra is jól készítette fel Pétert. Világbajnoksá­gokon három alkalommal végzett az első 10-ben. Tandemben 1986-ban negyedik lett Pintérrel, és ennél jobb helyezést ma­gyar versenyző még nem ért el VB-n, majd Fábián Imrével hatodik, s kilence­dik a Pais-Somogyi-Szabó-Zaka 4000 méteres csapat. Feltétlen említést érdemel az a nyílt páros verseny, amit Bassanóban neves profi versenyzők részvételével ren­deztek, és a nemzetközi sportvilág ámula­tára a Pais-Somogyi magyar kettős nyert meg. Közeli példa a német Niederpöring- ben nyáron megrendezett cseh, svájci, lengyel, német és magyar páros verseny, ahol a Pais-Fábián együttes a rangos má­sodik helyezést szerezte meg. Pályabajnokságain kívül országúton is szerzett dicsőséget, gondoljunk a tavalyi Schwinn-Csepel kupára, ahol is az egyet­len magyar szakaszgyőzelmet, a Csepelen tartott kritériumversenyt ő nyerte. Pais Péter 50 bajnoksága vezeti a ma­gyar kerékpáros bajnokok listáját, és te­gyük hozzá, nagy fölénnyel, hiszen máso­dikok holtversenyben Bicskei Richárd és Somogyi Miklós 33-33 bajnoksággal. Pais Péter második évtizede állócsillag a ma­gyar pályasport egén, s az ötvenedik ma­gyar bajnoksága csak a statisztikusoknak jelentsen számvetést, ő feléjük biccentve köszönje gratulációikat, és nyerje tovább bajnokságait saját, valamint családja, bará­tai és klubja, a Stollwerck-FTC örömére. A PEDAL munkatársai nevében gratu­lál: Végh Oszkár főszerkesztő Amste/ Gold Kerékpáros Nagy díj Eisenkrammer Károly az esómenó' Október elején a Csepel nemzetközi kerékpáros versenyének zárónapján a Citadella körüli nyolcszáz méteres kör­ben kerekeznek a bringások. Ezúttal negyven perc plusz egy kör volt a ver­seny ideje-távja. Körönként egy-egy pontot kapott a célvonalon elsőként át­haladó és minden negyedik körben 5- 3-2-1 pontot az első négy helyezett, és az így összebringázott pontok adták a végső sorrendet. A rajtnál kis híján lelőtték a me­zőnyt, a rajtpisztolyból a petárda lán­golva zuhant a mezőny közepére, úgy kellett kerülgetniük az égő-sistergő „lövedéket”. Az első hajrá után Eisenk­rammer kiállt, mint kiderült géphibája volt, de ezt egy kör alatt megjavították és így visszaállhatott. És később kide­rült, hogy a győztes állt vissza. Történt ugyanis, hogy úgy a tizedik kör után Eisenkrammer a holland Könisser," a német Hiko, valamint a szolnoki Lauk megszökött, aztán hamarosan Eisenk­rammer tőlük is elköszönt és innentől kezdve már egyesélyes lett a verseny, az FTC Stolwerk bringása magabiztosan nyerte a nagydíjat, a verseny történetében ő az egyetlen, aki kétszer is első lett. A csuromvizes bajnokkal a befutó után beszélgettünk.- A rajtnál a pedál mellé léptem, így aztán csak a nyereg orrára tudtam ülni, amely így lehajtott. Le kellett szállnom, hogy megjavítsam. A zsűri szerencsére visszaengedett, így aztán nyerhettem.- Ennyire biztos voltál a sikeredben?- Igen, remekformában voltam, már az előző napokon is majdnem nyertem.- Mindenképpen szökni akartál, az volt a taktikád?- Igen, ezt láttam a legcélraveze­tőbbnek, jó erőben voltam, éreztem, hogy az emelkedőkön el tudok menni, ahol mindenki „a saját zsírján" hajt, ahol valóban az erőkülönbség dönt.- Szereted az ilyen esős versenyt?- Nem kifejezetten, sőt a csúszós uta­kat utálom, de valahogy megy nekem az esőben a versenyzés. Sokszor nyertem már ilyen időjárásban. Az egyetlen fon­tos, hogy ne legyen hozzá hideg, mert azt végképp nem bírom. Négy éve ami­kor már megnyertem ezt a versenyt, ra­gyogó napsütéses délelőtt volt.- Idén már mindenféle versenyen in­dultál, többnyire a mountain bike, azaz hegyi terepversenyen. Az a fő számod?- Nem azt szeretem a legjobban, de a fő szponzorom a Mali Kft. elsősorban az támogatja. A pályaversenyeket sze­retem, ott is a pontversenyt, vagy a pá­ros versenyt. Ha jövőre lesz a pályán lehetőségem, elsősorban arra készül­nék. De ha történetesen jövőre is győz­ni tudok majd itt, nem leszek szomorú. Mi sem lennénk, minden magyar si­ker aranyat ér a sportágnak. Amstel Gold Nagydíj: 1. Eisenk­rammer Károly (FTC Stolwerk) 54 pont, 2. Van Pelt (holland) 16 pont, 3. Heiko (német) 12 pont, 4. Prazd- novsky (szlovák) 8 pont, 5. Steig Cs. (Szolnoki Cukorgyár) 7 pont, 6. Rei- rink (holland) 7 pont. A három legeredményesebb magyar kerekes Eisenkrammer, Steig és Mol­nár Péter (Szolnoki Cukorgyár) a Quick Bike Kerékpár Nagykereskedel­mi Kft., a Német Karékpár Üzlet, vala­mint a Fülöp Kerékpárcentrum külön- díját kapta. (kocsi) Fészektől a Fradi Kupáig Ha valaki Dölle Zsoltot keresi, két biztos tippet tudok neki ajánlani, ahol nap mint nap rátalálhat. Mivel igen régóta, több mint húsz éve dol­gozik a Ferencváros torna szakosztályánál, úgy déltájban mindig beugrik az Üllői úti székházba ügyeit intézni, elbeszélgetni a zöld-fehér szívű ba­rátokkal, vezetőkkel. Emellett művészember lévén, gyakorta megfordul a Fészek Klubbank is. Ezúttal is ott beszélgettünk, a presszóban.- A szurkolók közül talán kevesen tudják, hogy szóló előadóművészi diplomával is rendelkezel.- Pedig elég régen, 1970-ben szereztem meg. Három évre rá mutattam be elsőkomoly szólóestemet. Azóta jónéhány pantomim előadás szerep­lője lehettem, még a mai napig is hívnak az ország minden tájáról. De a színészképzésben is részt vállalok, a Nemzeti Színházban és a Nemzeti Színiakadémián tanítok színpadi mozgást.- Pantomim és torna. Összetartozó fogalmak, hisz mindkettő a moz­gás művészete.- Tágabb értelemben a színház és a sport is sok mindenben hasonlít egymáshoz. Az edzés, vagy a próba tulajdonképpen senkit sem érdekel, a fáradságos munka, a verejtékcseppek mit sem számítanak, ha bukik az előadás". A közönség csakis a produktum alapján ítélkezik. De van eb­ben valami varázslatos, épp ezért egyikről sem tudnék lemondani a má­sik kedvéért.- Egy nap általában huszonnégy 24 órából áll. Hogy préseled bele az idődbe ezt a rengeteg elfoglaltságot?- No, nem kell engem sajnálni. Akkor lennék bajban, ha nem így tel­nének a mindennapjaim. Isméden, nekem két otthonom van, a Fradi és a színház, egyiktől sem tudnék elszakadni.- A Fradi újság olvasói inkább a sportban betöltött szereped felől ér­deklődnének. Mint a torna szakosztály vezetője, hogyan látod az elmúlt esztendőkben végzett munkát?- Nagy válságok után a 92-es esztendőben ismét a Ferencváros vezet­te a hazai ranglistát, melynek kialakításakor az élversenyzőktől a legfia­talabb korosztályokig minden eredményt figyelembe vettek. És ne feled­kezzünk meg arról sem, hogy azóta Schupkegel Karcsi révén egy világ- bajnoki bronzérmet is magunkénak tudhatunk. Ezek a sikerek egy cso­dálatos közösség abszolút teammunkájának köszönhető. Szóval, mosta­nában igazán nincs okunk panaszkodni.-Annál is inkább, mert most, a hónap végén rendezitek az utóbbi idők legrangosabb tomaversenyét.- így igaz, október 30. és 31-én kerül sor az FTC Kupa ’93. nemzet­közi férfi viadalra a Központi Tornacsarnokban. Ezt a Kupát immáron ti­zedszerre írtuk ki, de ilyen erős mezőnyt még sohasem sikerült összeto­boroznunk.- Hány országból érkeznek a résztvevők?- Tizennégy nemzet legjobbjainak postáztuk a meghívókat, valódi sztárparádé lesz. Persze, ha mindenki elfogadja a meghívást. Ez a ver­seny még a hivatalos nemzetközi programba is bekerült. Méltán lehetünk erre büszkék. Jönnek az ukránok, az olaszok, még tajvaniak is jelezték a részvételüket. Egyébként a versennyel Varga Sándor, szakosztályunk egykori elnöke emlékének tisztelgünk.- Ha jól tudom, a verseny pénzdíjas. Mekkora összegeket kapnak a győztesek?- A szép serlegeken kívül az egyéni összetett győztes 1200 márkával lesz gazdagabb, a második 800, a harmadik helyezett pedig 600 márkát kap. A szerenkénti győzteseket 500-500 márkával jutalmazzák.- Mindez igen sokba kerül, főleg, ha hozzászámoljuk a rendezés költ­ségeit is.- Nem kell irdatlan nagy összegre gondolni, hiszen a résztvevők nem lesznek sokan, olyan, mintha mondjuk két labdarúgócsapatot látnánk vendégül. És a Fradi Szálló is hatalmas segítséget nyújt, mivel nem túl drágák a szobák és az étkeztetés sem kerül sokba. De tény, főszponzo­runk nélkül nem rendezhettük volna meg a versenyt.-Állítólag különböző újításokat is kipróbálnak ezen a viadalon.- Igen, egy új pontozási szisztémát szeretnének bevezetni a nemzet­közi szövetségben. Ezen a versenyen két zsűri lesz, egy a régi, egy az új rendszer szerint pontoz. Ellátogat hozzánk a kanadai Hardy Fink is, aki az új rendszert megalkotta. Reméljük, nem csalódik majd. És persze mi sem. nasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom