Fradi újság (1992)
1992 / 7. szám
1ZÖLD SASOK A Ferencvárosi r r 1992. 7. szám AJANDEKSZAM! Torna Club lapja if ni ttt Ezt a számot a Hun SZAKSZERVEZETEK szponzorálta! »Ennyi örömben nem lesz részem sehol máshol« A jubiláns Simon Tibornak az FTC - LITE mérkőzésen Deák László elnökhelyettes adta át az FTC-címeres vázát. A hölgy Faragó Krisztina, az FTC háziasszonya Nem szokásunk levelek fényképmásolatát publikálni, de Sin- kovits Imre művész úr sorai címoldalunkra kívánkoznak... Kiskorom egyik legkedvesebb játékszere egy vékony gumiszál végére erősített öklömnyi papírgömb volt, amellyel mindenféle pajkossá- gokat lehetett csinálni. Leginkább a nagyobb vásárokon vagy búcsúkon lehet kapni az árusoknál, és én minden évben kértem egyet a szüleimtől, egyszerűen nem tudtam megunni. Talán sokan emlékeznek még rá, ezt a játékot úgy hívták, hogy „Simi-labda”. A mai fiataloknak azonban, főleg ha zöld-fehér érzel- műek, egészen más jut az eszükbe, ha meghallják ezt a kifejezést. Legtöbben közülük valószínűleg egy ferencvárosi középpályás hajszálpontos indítására gondolnak. Nincs mit ezen csodálkozni, Simon Tibortól az utóbbi időben gyakran látni ilyet, míg az én kedvenc vásárfiám mintha mindenhol eltűnt volna a pultokról.- Tényleg, neked is volt Simt-lab- dád gyermekkorodban? - kérdeztem beszélgetésünk elején Simitöl.- Persze, hogy volt. Nagyréten lőttem magamnak a céllövöldében, mindössze egy hurkapálcát kellett csak telibetrafálnom érte. Én is nagyon szerettem vele játszani.- Valóban nem álmodoztál akkoriban arról, hogy valamikor élvonalbeli, sőt, válogatott futballista lesz belőled?- Soha nem tűztem ki magam elé ilyen célt, a labdarúgás számomra mindig is a szórakozást jelentette, úgy is mondhatnám, hogy hobbyból űztem. Természetesen amióta bemutatkoztam az NB I-ben, már munkának is tekintem.- Több, mint százszor léptél pályára bajnoki mérkőzésen a Ferencváros színeiben. A szép jubileumot éppen Győrött, a 6-1-es győzelemmel végződött találkozón ünnepelted. Pályafutásod mely epizódjaira gondolsz vissza a legszívesebben, és mire a legkevésbé?- Minden egyes meccsre szívesen emlékszem, amelyiket megnyertünk, s mindig a legutolsó győzelemnek örülök a legjobban. Azért ha mégis választanom kellene, a Honvéd elleni kispesti 2-0 kívánkozik az élre. Még most is borsódzik a hátam, amikor eszembe jut, milyen eufórikus hangulat közepette érkezett meg a buszunk a Bozsik- stadiontól az Üllői útra. De van egy vereség is, amely nem tartozik a kellemetlen emlékeim közé. A brémai 2-3 is felejthetetlen élmény, egyrészt a második félidőben jól ment a csapatnak, másrészt a szurkolók csodálatosan buzdítottak bennünket. A visszavágót azonban jobb lenne örökre elfelejteni, az a 0-1 olyan volt, mint egy lidércnyomás.- Tavasszal eddig csak örömben volt részetek, jobban játszotok, lényegesen több gólt rúgtok, mint ősszel Mi történt a csapattal, hogy ennyire feljavult a teljesítménye?- Semmi különös, szerintem ősszel sem voltunk sokkal gyengébbek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a KEK-mérkőzések rengeteg energiát vontak el, így is csak a tizedik fordulóban kaptunk ki először az MTK-tól. Aztán Pécsett is vitatható körülmények között vesztettünk. Tulajdonképpen az őszt is vereség nélkül zárhattuk volna. Sokat számított Fodor Imi idejövetele, Balogh Torony is beilleszkedett, no és a fiatalok is rutinosabbak lettek egy félévnyivel.- Képzeld, ha ez a csapat jövőre is együttmaradna... Sokak szerint az lenne a legnagyobb erősítés, ha senki nem menne el az Üllői útról így Simon Tibor sem...- Nincs menedzserem, nem erőltetem, hogy mindenáron és minél hamarabb külföldre szerződjek. Jól érzem itt magam a Fradinál, abban biztos vagyok, ennyi örömben nem lesz részem sehol máshol. De azt Hét mérkőzés - hét győzelem, hétről-hétre... íme a gólok és az „áldozatok”: ZTE 7-0, Kispest 2- 0, Videoton-Waltham 2-0, Rába ETO 6-1, ÚTÉ 3-2, MTK 2-0, Tatabánya 3-1 - 25 adott és 4 kapott gól! Szuperszép! sem tagadom, egy kedvező ajánlat esetén gondolkodóba esnék.- Itthagynál csapot-papot, csapatot, sörözőt, mindent?- Ismétlem, nem mindenáron. Egy első osztályú spanyol klubban szívesen elfutballoznék pár évet. Ki nem menne, ha hívnák? De attól nem kell félni, hogy a távozásom nagy vérveszteség lenne. Tehetséges fiatal védők ott állnak beugrásra készen, akik bármikor bedobhatók a mélyvízbe. A sörözőt is lenne kire bíznom, legfeljebb nem én járnék hétről hétre a bíróságra a lakók feljelentgetései miatt. Pedig ezek nem fognak megszűnni egy ideig, most bővítettük a helyiséget, nyitottunk egy billiárd-szalont is, úgyhogy ennél is többen lesznek a vendégek egy-egy este.- Mire ezek a sorok megjelennek, lehet, hogy már minden eldőlt a bajnokságban. A sorsdöntő mérkőzés estéjére kérsz rendőri erősítést a Hegedűs Gyula utcába a söröződ elé, megelőzendő a minden eddiginél nagyobb felhajtást?- Ne kiabáljuk el! Kiabálni akkor is ráérünk, ha valóban a miénk lesz az aranyérem. Ha lesz mit ünnepelni, azt természetesen a szurkolókkal közösen is megünnepeljük, de nem a Simon sörözőben. Nem férnénk el annyian. Bárcsak már törhetnénk a fejünket, hogy vajon mitévők legyünk. (n-iy)
