Fradi újság (1992)

1992 / 6. szám

2 FRADI ÚJSÁG „A Fradi a szenvedélyem" Májusban 33 éve annak, hogy egy Havasi Mihály nevű gyerkőcöt leigazoltak az FTC kézilabda szak­osztályához. Most stílszerűen 33 kérdésünkre válaszol labdarúgó szakosztályunk technikai vezetője...- Hogyan kerültél az Üllői útra, ki hozott a Fradiba?- Testnevelő tanárom Lengyel Pál hozott az Üllői útra. Ügyesnek tartott a kézilabdához. 1959 máju­sában készült az első FTC tagsági könyvem...- Emlékszel arra, hogy mikor és hol szerepeltél először a felnőtt csa­patban, mármint bajnoki mérkőzé­sen?- 1967-ben Simontornyán - te­hát az NB II-ben, mert akkor ott játszottunk - szerepeltem először bajnoki mérkőzésen. Győztünk, há­rom gólt szereztem.-A heteseket mesteri biztonsággal értékesítetted. Melyik volt a legemlé­kezetesebb büntetőd?- Mindenképpen a győriek elleni időntúli hetes az, amely örökké em­lékezetes. Ha nem dobom be, a Fradi kiesik az NB I-ből! Bedob­tam...- A kézilabdázók között ki volt a legjobb barátod?- Sok jó barátom volt, külön ki­emelni senkit sem szeretnék.-A hajdani salakos Üllői úti kézi- labdapályán melyik a legemlékezete­sebb mérkőzésed?- A már említett sorsdöntő győ­riek ellenit soha nem felejtem el. Az óriási feszültségtől napokig alig aludtam.- Szerepeltél valamilyen váloga­tottban?- Mind az ifjúsági mind az után­pótlás válogatottnak 13-13 alka­lommal voltam tagja. Kísért ez a szám, később egy 13-i napon sérül­tem meg.- Fájó kérdés - fájdalomról A térded sokszor „ kiugrott"?- Rengeteget - hiszen térd porc- és keresztszalag szakadásom volt, amit akkor nem tudtak rendesen le­kezelni. Most több, mint két évtized múltán tették rendbe a lábam.- Pályafutásod befejezése beteg térded miatt korán bekövetkezett...- Sajnos már 28 éves koromban abba kellett hagynom a kézilabdát. Térdem már annyira nem volt ter­helhető, hogy csak ültem a kispa- don és ha 7 métereshez jutottunk befutottam, belőttem és visszaül­tem a kispadra. Nem akartam a csa­patban egy ember helyét elvenni - így visszavonultam. Igencsak fájó szívvel és könnyeimet nyelve.- Hívtak a Fradiba dolgozni?- Igen, a kézilabda szakosztály munkájába kapcsolódtam be, majd nemzetközi előadó is voltam.- Mi az eredeti szakmád?- Grafikus vagyok, a hetvenes évek elején a Fradi plakátjait, hir­detményeit is én írtam.- Mi az új Üllői úti stadionban a legnagyobb élményed?- Az, hogy 1974. május 19-én az emlékezetes stadionavató ünnepsé­gen én vonhattam fel a Fradi zász­lót! Az FTC szignál hangjaira las­san, méltóságteljesen vontam a zászlót az árbócra. Akkor is, most is nagyon meghatódott vagyok...- Te jelentkeztél vagy kijelöltek erre a feladatra?- Flarót János az FTC akkori el­nöke jelölt ki, akinek ezt még most is külön köszönöm.- Hogyan lettél technikai vezető?- A klubnál akkor nemzetközi ügyintézőként dolgoztam és Mé­száros Dodó bácsi, a labdarúgó szakosztály vezetője kért fel, hogy legyek a technikai vezető. Öröm­mel vállaltam és egészen addig csi­náltam, amíg az MLSZ-be nem mentem.- Jól érezted magad a Labdarúgó Szövetségben?- Az MLSZ-ben is sok rendes kollégával dolgoztam, jól megfizet­tek - dehát az nem Ferencváros. Ez a klub egy légkört jelent, amelyet annak nem lehet elmondani, aki eb­ben nincs benne, nem ferencvárosi töltésű.- Mi a technikai vezető legfonto­sabb dolga?- Soha ne nézze azt, hogy mikor van vége a munkaidejének. Ez egy állandó szolgálat, amit a szeretett egyesületért illik megtenni.- Szavaidból érződik, hogy szere­ted ezt a munkát. Bármit csinálnál a Fradiban?- Nagyon szeretem ezt a munkát csinálni, bár sok nehézséggel jár fő­leg azóta, hogy a gazdasági helyzet a döntő. Pénz után rohangálni, sze­rezni onnan, ahonnan csak lehet - szóval fő feladat. A győzelmeknek ára van. És a játékosokat illik min­dig kifizetni...- Mit tartasz életed legszomorúbb eseményének?- Nem szeretek a szomorú dol­gokra emlékezni. Nem is foglalko­zom velük.- Hány kocsid volt eddig?- Az első egy Trabant volt - most egy Mitsubisi Lancer. Ez a ti­zenegyedik...- Eddigi legkedvesebb útiélmé­nyed?- Öröm minden olyan utazás, ahonnan győzelemmel térünk haza. A bilbaói azért különösen emléke­zetes, mert 20 ezer spanyol szurko­ló felállva tapsolt a jó látványos já­tékért, amelyet a továbbjutó Fe­rencváros bemutatott. Idegenben ilyen ünneplés - valami egészen fel­emelő érzés...- Választékos öltözeted hog’an alakult ki?- Részben az otthoni nevelés ha­tása. Aztán még iijúként hallottam Mészáros Dodó bácsit, amint mondta: - Úgy öltözz fel, hogy te nem magánember vagy, te egy egyesületet, külföldön egy országot képviselsz. Ehhez méltóan jelenj meg mindenhol...- Hány ruhád van?- Egyszer megszámoltam, hogy hányféleképpen tudok felöltözni. Különféle variációkkal 105 volt...- Életedben mennyi szeszesitalt fogyasztottál?- Egyszer tévedésből egy korty Camparit. Azt hittem, hogy málna. Kettőslátásom is volt utána vagy egy fél óráig. Hiszen még az eskü­vőmön sem ittam... A kézilabdás Havasi a Labda-labda c. film forgatásán. Balról: Csőke József rendező, Havasi, Takácsné, Elekné. Sporttörténeti pillanat - Havasi Mihály a stadionban felvonja a zöld-fehér zászlót... Havasi a kispadon, immár a hatodik ferencvárosi edző melletti Sorrendben Friedmanszky Zoltán, Novák Dezső, Vincze Géza, Sárosi László, Dalnoki Jenő „padtársa” volt. Nyilasit Fradi-ifista kora óta ismeri...- Hol és mikor nyaraltál utoljára?- Legutoljára 14 éves koromban nyaraltam Agárdon. Ha ugyanis két napig nem vagyok Budapesten, már hiányzik a Gellért hegy. így nem is nagyon igénylem a nyaralásokat. Idén sem megyek sehová nyaralni, a csapattal egyébként éppen eleget utazok.-Hobbid?- A Fradi a szenvedélyem. Vagy mondjam úgy, hogy szerelmem...- Kedvenc tv-műsorod?- Munkámnál fogva nem vagyok rendszeres tv-néző. Csak úgy ese­tenként ülök a képernyő elé.- Kedvenc ételed, italod?- Nem vagyok válogatós, min­dent megeszek. Ital? A Pepsi Cola.- Kedvenc sportújságíród?- Nincs kedvencem. Annak örü­lök, ha a Fradiról jót - és főleg az igazat írják.- Kedvenc színészeid?- Pécsi Ildikó és Bács Ferenc.- Kedvenc sportvezetőid?- Két sportvezető van, akiknek sokat köszönhetek: Mészáros Jó­zsef és Harót János. És nagyon sze­retem Albert Flóriánt.- Politizálsz?- Soha nem politizáltam, semmi­lyen pártnak nem voltam és nem le­szek a tagja. Számomra minden po­litikai kérdés idegen.- Életed nagy vágya?- Újra átélni egy Fradi bajnoksá­got. Minél előbb...- Szerinted a Fradi történetének ki volt a legnagyobb egyénisége?- Dr. Springer Ferenc, aki kor­társaival, barátaival megalkotta ezt a csodát, amit úgy hívnak, hogy Fe­rencvárosi Torna Club. És ez a klub ma is milliók öröme...- Mit jelent számodra a Fradi?- Pici gyermekkorom óta itt va­gyok, így nyugodtan mondhatom, hogy nekem a Ferencvárosi Torna Club az életemet jelenti. Itt éltem át legnagyobb sikereimet, itt voltak kudarcaim, itt leltem barátokra, a Fradi révén találkoztam nekem is kedves szurkolók ezreivel. A min- denséget jelenti nekem a Ferencvá­ros... * Lapzártakor született a döntés: HAVASI MIHÁLY HÁROM ÉVTIZEDES FTC TEVÉKENY­SÉGE ELISMERÉSEKÉNT FTC ARANYDIPLOMA KITÜNTE­TÉSBEN RÉSZESÜL! Jóleső érzés az, ha a hűséget ju­talmazzák, a klubszeretetet legma­gasabb szinten elismerik. Havasi Mihály amikor majd átveszi az Frc legnagyobb kitüntetését, biztosra veszem, hogy kalapáló szívvel - igaz Fradi szívének hevesebb dobbaná­sával és nem kis meghatottsággal teszi. Eszébe juthat ifista éveitől az öregfiúkig megtett út, hiszen örök otthona volt akkor is az Üllői út, amikor rövid időkre elszólították innen. Amint katonaként megta­gadta a Fradi elleni játékot, amikor MLSZ tisztségviselőként - ha csak tehette - mindig az Üllői úti mécs­esét választotta. Havasi Misi a sző hétköznapi ér­telmében nem gazdag ember - de érzelemgazdagsága, az FTC iránti rajongása könnyekig meghatóan szép példája annak, hogy lám - él még a Fradi szív! Dobogjon sokáig... Nagy Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom