Fradi újság (1992)
1992 / 6. szám
FRADI ÚJSÁG 3 SZÁZ ÉVE SZÜLETETT Nagyon együtt van a társaság A nyolcvanegy éves legendás kapust Háda Józsefet - tizenhatszor őrizte a magyar válogatott hálóját - kértük meg arra, hogy dr. Springer Ferencnek, a klubalapftó fiának alakját, egyéniségét születésének 100. évfordulója alkalmából elevenítse fel. Háda József kitűnő viszonyban volt az elnök úrral, hiszen tíz éven át volt a Ferencváros csapatának klasszikus játékosa, így számtalan túrán, rendezvényen, banketten volt együtt a nagyszerű sportvezetővel, a zöld-fehér klub irányítójával.-Milyen volt a magánéletben, társasági emberként?- Közvetlen, kedves, de ugyanakkor kellő méltósággal viselte azt a pozíciót. Ezt a mentalitást egyébként édesapjától örökölte.- Dr. Springer Ferenc és Miklós szerencsére ma is gyakori vendég az Üllői úti pályán.- Nagy tisztelőjük vagyok, már csak édesapjuk emléke miatt is. Mindketten doktorátust szereztek és a család lánytagja, tudomásom szerint Angliában él.- Springer úr mennyire osztotta meg a játékosokkal a gondjait?- Soha nem felejtem el azt a napot, amikor Bécsben 4:1-re kikaptunk az Austriától, rettenetesen elkeseredett volt. Bevallotta, hogy ezzel a kudarccal nincs kizárva, hogy esetleg súlyos anyagi helyzetbe is kerülhet a zöld-fehér klub. Vigasztaltam, hogy talán még sikerül a továbbjutás, de ő bizony hosszú órákon át letargikus állapotban volt, összezuhanva, búsan ült. Nem gondolta, hogy a visszavágóra negyvenezer szurkoló jön ki az Üllői útra, szüntelenül biztatni a csapatunkat. Ez persze óriási kasszasikert, bevételi rekordot is jelentett. Lényegében ekkor indult az 1937-es csodálatos szériánk a Közép Európai Kupában.- Lejárt a szünetben az öltözőbe, amikor az edző taktikai értekezletet tartott?- Igen. Röviden meleg szavakkal lelkesített minket, s mindig azt hangsúlyozta, hogy legyünk méltóak ahhoz a mezhez, amelyikben játszunk. Számára a Ferencváros valóban szenvedélyes szerelem, szósze- rint megszállottságig való kötődés volt. Bíztatott minket, de sohasem tett egyetlen bántó megjegyzést az ellenfélre. Hallatlanul sportszerűen gondolkodott, talán ezért is becsülték annyira őt más klubok vezetői, az egész magyar labdarúgó társadalom, az MLSZ vezetői.- Milyen volt a magánéletben?- Nem ivott, nem cigarettázott, s hallatlanul intelligensen, példamutatóan viselkedett. Rendkívül erkölcsös, puritán életet élt.- S ha valahol kilengést tapasztalt, erre hogyan reagált dr. Springer Ferenc?- Az imént említettem, hogy nagyon közvetlen tudott lenni, s mindenkivel megtalálta a megfelelő hangnemet. Am ugyanakkor következetesnek, sőt időnként szigorúnak is bizonyult. Rá igaznak bizonyult a mondás: „döntéseiben szigorú, ám igazságos volt...”- Győzelmek után, esetenként együtt mulatott a játékosokkal?- Ez is előfordult. Nótázott velünk, sőt az is előfordult, hogy jóízűen mulatott is. Most gondolja el, nem ivott egyetlen pohár bort sem, mi pedig azért egy-egy fröccsöt legördítettünk a sikerek örömére.- Ügyvédként mennyire számított befutottnak, elismertnek?- Ezen a téren is nagy tekintélye volt. Pest egyik legismertebb ügyvédjeként tartották számon.-A szurkolókkal milyen viszonya volt?- Tisztelték, becsülték, mert tudták, hogy olyan vezető, aki a Ferencvárosnak csak jót akar. Az egész megjelenése is imponáló volt, hiszen 180 centi magas, egyenes tartású, rendkívül jó megjelenésű volt az elnök úr.- Amikor ön 1929-ben a Fradihoz került, egy fiatal új generáció szinte egyszerre robbant be. Tehetségükkel követeltek helyet maguknak- Springer úrnak ebben is jelentős szerepe volt. Azt mondta, hogy a mi klubunkban csak olyanok futballozzanak, akik Fradi-érzelmű játékosok és száz százalékig kötődnek a zöld-fehér színekhez. A KISOK válogatottból egyszerre négyen- öten is az Üllői útra kerültünk. A dolog érdekessége, hogy én például Sárosi Gyurkával egy osztályba jártam az Eötvös József reálgimnáziumban, a Szép utcában.- Abban az időszakban csodálatos lehetett ferencvárosi labdarúgónak lenni.- Szerintem zöld-fehér mezben játszani mindig fantasztikus megtiszteltetés, felemelő érzés. Napjainkban is így van! De gondolja el, minket egy-egy bajnoki győzelem után vagy a KK-diadalok idején szurkolók százai emeltek a vállukra és vittek körbe az Üllői úti pályán. Mondok egy jellemző példát: a kor legendás cigányprímása Magyari Imre óriási Fradi-drukker volt, igazi sztárnak számított, hiszen a Duna-palotába sokan csak azért jártak, hogy hallják az ő zseniális játékát. Az egyik meccsünk után megállt a pálya Könyves Kálmán körúti bejáratánál, s engem átölelve csak ennyit mondott: „Józsikám, nálam csak ti tudtok jobban játszani!”- De térjünk vissza dr. Springer Ferenchez Miben halt meg?- Tüdőrákja volt és több mint másfél évig betegeskedett. 1938- ban hunyt el, mindössze 46 éves korában. Pontosan abban az évben távozott el, amikor az én drága első feleségem temettem. Elnökünk halála megrázta az egész klubot, a játékosokat és a szurkolótábort is. Hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára. Természetesen mi, Fradi-játékosok meghatódva álltunk sorfalat a koporsójánál. Azt szeretném, hogy az utókor úgy emlékezzen rá, mint egy igazán puritán, s a Ferencvárosért küzdő, fáradozó, kiemelkedő tudású sportvezetőre. Kegyelettel, tisztelettel gondolok rá ma is. (gyenes) R égen szerepelt annyiszor a sajtó hasábjain Keller József, mint a Vác elleni tavaszi idénynyitó mérkőzés után. Ezúttal azonban cseppet sem örvendett a hirtelen megnőtt „népszerűségnek”. Amiatt a szerencsétlen mozdulat miatt, melynek következtében Romanek arca a felismerhetetlenségig eltorzult, a Ferencváros csapatkapitányát úton-útfélen a legkülönbözőbb jelzőkkel illették, minden volt ő, csak szép és okos nem. Ám az akkor rásütött bélyeg mostanában már kezd leszáradni. „így utólag úgy érzem, egy kicsit nagyobb volt a felhajtás, mint amit megérdemelt volna az ügy. Az újságírók többsége csak a balhét szerették volna minél jobban kivesézni. Aki ismer engem, az nagyon jól tudja, nem szándékosan talpaltam Romanek Jancsi arcába, ilyenre képtelen lennék Az sem igaz, hogy a düh vezérelt, amikor rámentem arra a labdára. Szászor, ezerszer lejátszódott bennem ez a jelenet azóta, elképzeltem, miként lehetett volna elkerülni a balesetet, nem is nagyon értem, hogy alakulhatott így. Mondanom sem kell, nagyon megviseltek a történtek, teljesen elszállt belőlem az erő. A nagy felfordulásban Mucha Józsi bá bejött hozzám a pályára, megbeszéltük, hogy pár perc múlva lecserélnek Még az öltözőben sem tértem igazán magamhoz Csak akkor nyugodtam meg amikor Jancsit meglátogattam a kórházban, s meggyőződtem affe- lől, az esetnek nem lesz semmilyen visszamaradó hatása. ” Az akkori listavezető felett aratott 3-1-es diadal tehát csak éppen a karszalagot viselő játékosban hagyott vegyes emléket. A második forduló óta viszont jobbára csak örömteli pillanatokban volt része. Halad a Fradi szekere, a legmélyebb kátyúkban sem akadt el a kereke. Komoly esélye van a csapatnak, hogy több mint tíz év után ismét az Üllői útra kerüljön a hőn áhított bajnoki aranyérem. ,Az már a bajnokság elején is érződött, hogy nagyon együtt van a társaság s az elvégzett munkának meg kell hoznia az eredményt. Az őszi szezonban attól függetlenül, hogy pontszámban alig maradtunk le az élen állóktól, nem játszottunk igazán jól A fejekből hiányzott az a picike plusz ami a tavaszi idényben már ott van. Az erőnlétünk mindig kifogástalan volt, játékban csak most nyújtjuk azt, amit régóta várnak tőlünk a szurkolók Képesek vagyunk hamar felpörögni, villámgyorsan ritmust váltani, a ZTE meccstől kezdve a helyzeteinket is jobban kihasználjuk Ami feltűnő, a rangadókon is hozzuk magunkat. Rég volt ilyen jó a hangulat, a fiúk egyre inkább kezdik megszokni és elviselni a bajnokesélyesség terhét. Az öltözőben természetesen gyakori téma az aranyérem. Külön öröm, hogy a közönség is visszatért hozzánk, sokkal többen vannak kint a lelátókon, mint az őszi mérkőzéseken.” Közben még egy kellemes kötelezettségének is eleget kellett tennie a tavasz folyamán. Helyet kapott Jenei Imre új, az amerikai világbajnokságra formálódó válogatottjában. „Felemelő érzés volt újra hazai közönség előtt játszani a nemzeti tizenegyben a népstadionbeli osztrákok elleni mérkőzésen. Szerintem csak az eleve rosszindulatú áskáló- dók mondják hogy nincs sansza ennek a csapatnak ebben a selejtező- csoportban. Óriási megtiszteltetés, hogy Jenei Imre nemcsak engem, hanem az egész Fradi védelmet próbára tette. Nem hinném, hogy csalódást okoztunk a számára. Szeretnénk mindannyian ottragadni. ” A feladat tehát adott Keller Józsi számára. A kupa ugyan elúszott, de a másik két fronton folyik még a harc. A válogatott csak nyáron kezdi meg nagy menetelését, egész pontosan június 3-án. Addig a bajnokságban sok minden eldőlhet, a sorsolást böngészgetve talán a Fradinak van a legkönnyebb dolga. Teljesen fölösleges lett volna megkérdeznem a beszélgetésünk végén, hogy ugyan Józsi, mit vársz ettől az évtől?
