Fradi újság (1992)
1992 / 12. szám
6 FRADI ÚJSÁG FRADISTAK AZ Somogyi es az áttételek Somogyi Miklós, a Jacobs-FTC kerékpárosa rutinos versenyző. A szöuli olimpián is részt vett, és a pontversenyben tizedik lett. Pályán ezúttal is ő indult magyar részről, és bár bejutott a döntőbe, helyezetle- nül végzett.- Megmondom őszintén, tavaly már azon gondolkodtam, hogy befejezem a versenyzést - mesélte Somogyi Miklós. - Volt két bukásom, és sokat ki kellett hagynom. Aztán szóltak a szövetségben, hogy készüljek, mert van esélyem az olimpiai indulásra. Ez januárban volt, és ezután nagyon keményen edzettem. + Hol, hogyan készültél fel?- Tatán volt egy edzőtábor, ahol sokkal többet dolgoztam, mint a többiek. Amikor Budapesten voltam, gyakori vendég voltam az Olimpia Szállóban, ahol úszással, kondicionáló berendezésekkel készültem. Itt egyébként ideálisak a feltételek az eredményes munkához, még görgők is vannak, azaz, felülhetek a kerékpárra is. Februárban már hagyomány, hogy Pulában versenyzek. Nos, az idén ez az ismert délszláv események miatt elmaradt. Pedig a hűvös időszakban nagyon jó lett volna melegebb vidéken bringázni. így először Törökországban álltam rajthoz. Ám olyan versenyeken, amelyekre szükségem lett volna, nem tudtam indulni. + Milyen versenyekre gondolsz?- Fedettpályás, egyre nehezebb versenyekre. A gondok ellenére sikerült olyan jó formába kerülnöm, mint a szöuli olimpia óta egyszer sem. Németországban egy olyan versenyen győztem, amelyen nyolc éve még az első háromba sem kerültem sohasem. Aztán a kiutazás előtti időszakban és Barcelonában odalett a jó forma. + Miért?- Edzőm immár hét éve Illés Bálint, és természetesen az ő irányításával készültem az olimpiára. Ám nem sokkal az elutazás előtt kiderült, hogy nem jöhet Barcelonába. Ez nem csak szakmai szempontból volt hátrányos számomra. Sok mindent nekem kellett intéznem, számos feladat rám hárult. + A lapok írtak arról is, hogy a szövetség illetékesei helyett te szaladgáltál kerékpároscipő után is...- A régi már négyéves, komoly versenyen használhatatlan. Éppen ezért szükségem lett volna egy újra, még tavasszal. Nem kaptam meg, én intézkedtem, de most már ne bolygassuk a kérdést. + A barcelonai körülményekkel mennyire voltál elégedett?- Kevéssé. Edzéslehetőség nem volt, mi magyarok, a saját fejünk után menve próbáltunk edzésre alkalmas terepet találni - nem sok sikerrel. A pályára is keveset tudtam menni, mert folytak a versenyek. Ráadásul csak odakint tudtam meg, hogy nem háromszázharminc méteres a pálya, hanem csak kétszázötvenes. Ez alig több mint a fele a Olimpia a hegyen Az olimpiai felkészüléséről szólva Somogyi Miklós elmondta, hogy gyakran előfordult az Olimpia Szállóban. A sváb-hegyi hotel sportlétesítményeit azonban nemcsak ő, hanem más ferencvárosi sportolók, így a kerékpárosok is szívesen felkeresik.- Amatőr szinten gyerekkorom óta sportolok, és sok sportembert ismerek - mondta László Hunor úszómester. - Tizenegy éve dolgozom itt, és szép lassan felcsalogattam a fiúkat. Öt éve az egyik kerékpáros, Vitányi Andor lett a kollégám. A fitness-részt csak a szállóvendégek, valamint egy zártkörű klub tagjai használhatják, ám dr. Ká- mán Péter igazgató jóvoltából a sportolók is igénybe vehetik a szolgáltatásokat.- Örülünk, ha tudunk segíteni a sportolóknak - magyarázta László Hunor. - Remélem, Somogyi edzőként sem feledkezik el rólunk, és felhozza ide a tanítványait. A környéken remekül lehet edzeni, nálunk pedig különböző egyéb foglalkozásokra van mód. Persze, bennünket a nevünk - Olimpia - is kötelez... Somogyi szokatlan szerelésben, szokatlan közegben... Millenárisnak, vagyis számomra teljesen szokatlan és furcsa volt. + Milyen volt maga a verseny?- Az előfutam, azt hiszem, jól sikerült. A rutin mellett bevetettem a merészséget is. Elszöktem a többiektől, és a végén annyi pontot szereztem, amellzel kilencedikként bejutottam a döntőbe. A pálya nem feküdt nekem, ezért úgy ítéltem meg, hogy a fináléban a tizedik-tizenötödik hely jő eredménynek számít. Kicsi kanyarok, rövid pályán; ezzel szemben én a nagyobb kanya- rú, hosszabb pályán szoktam jól menni. A döntőben megpróbáltam variálni az áttétel módosításával. Ez rossz húzásnak bizonyult. Már az első kanyarnál tudtam, hogy nem volt jó választás. A verseny felénél körhátrányba kerültem, és ki kellett állnom. Sajnálom, hogy életem utolsó olimpiáján nem tudtam jobban szerepelni. + Utolsó? Hiszen alig múltál harmincéves, még Atlantában is versenyezhetnél!- Igen a koromtól még kerékpározhatnék tovább. De annak nincs értelme, hogy csinálgassam. Márpedig a jelenlegi helyzetben csak erre van lehetőség. Nagyon erős mezőnyök vannak, több hónapos kiesést nem lehet megengedni, ha az ember eredményt akar elérni. Szóval, belefáradtam. A Fradiban igyekeztek minden tőlük telhetőt megadni a vezetők, ezért köszönet nekik, de ez nemzetközi szinten nem elég. + Gondolom, a kerékpársporthoz nem leszel hűtlen.- Nem, nem. Mire ezek a sorok megjelennek, a KSI vezetőedzője leszek. Az ifjúságiakkal fogok foglalkozni. Olyan embereket akarok nevelni, akik a sportiskolából kikerülve más klubokban jó versenye- zők lesznek. Természetesen csak akkor, ha egyéni szponzoraik lesznek. De ez a rész nem a kerékpáros dolga. (-ys-) Egy tizedik hely tanulságai A Ferencváros nagy családjának egyik legújabb tagja Zsigmond Kinga. A gerelyhajítónő július 1-jén igazolt át a Testvériségből az FTC-be, így a barcelonai olimpián már zöld-fehér színekben versenyezett. + Számodra mikor dőlt el, hogy ott lehetsz Barcelonában? - kérdeztem.- Június ötödikén. A sheffieldi nemzetközi versenyen teljesítettem a Magyar Atlétikai Szövetség által meghatározott kiküldetési szintet. Ez hatvanhárom és fél méter volt, én pedig negyven centivel túldobtam. + Hogyan sikerült a felkészülés?- Sajnos, nem a legjobban. Fájt a jobb vállam, és injekciózni kellett. Emiatt aztán komolyabb technikai edzésem nem is volt, jóformán csak versenyeken léptem a dobóállásba. Egyébként a vállam most sincs rendben, valószínűleg a csonthártyával lehet baj. + Milyen tervekkel utaztál az olimpiára?- Döntőbe akartam kerülni, és ez sikerült. A selejtezőben hatvan méter hetvennégy centit dobtam, és ezzel hetedikként jutottam a fináléba. Az első két dobásnál nagyon izgultam, de azután megnéztem a többieket, és elmúlt a lámpalázam. Láttam ugyanis, hogy kiesett a tavalyi világbajnok és egy éremre is esélyes finn lány. Úgy gondoltam, ha ők ennyire izgulnak, akkor és minek idegeskedjek. így a harmadik dobásom jól sikerült, és megvertem a világcsúcstartót is. + A döntőben aztán gyengébben ment neked. Mit gondolsz, miért?- Bizonyára tudat alatt bennem volt, hogy a célomat elértem, ott vagyok a döntőben, és ez is közrejátszott a gyengébb szereplésben. Meg aztán, ha két részben zajlott egy verseny, a másodikon világéletemben rosszabbul dobtam, mint az elsőn. Ezt úgy lehetne kijavítani, hogy az eddiginél tudatosabban kell edzeni. Végül ötvenhat méter ötvennégy centivel a tizedik helyen fejeztem be az olimpiát. A selejtezőbeli dobásommal hetedik, a sheffieldi egyéni csúccsal negyedik lehettem volna, de ezen nincs értelme keseregni. A többieknek is gyengébben ment a döntőben, mint korábban. Az olimpiai rajtlistánpedig - amelyet az idei eredmények alapján állítottak össze - a tizenhetedik voltam. Szóval, a tizedik hely nem rossz eredmény. + Atlanta?- Szeretnék ott lenni. Jó „felkészülési sorozat” vár rám addig: világ- bajnokság, Európa-bajnokság, majd újra világbajnokság. Egyébként nemcsak a dobásaim hosszát kell növelni, hanem szükség van a minél jobb pszichikai felkészülésre is, mert nagyon sokszor - lásd olimpia - ez dönt.
