Fradi újság (1991)
1991 / 16. szám
FRADI ÚJSÁG 4 Wukovics leszerelt „Hej élet, be gyöngy élet...” Már akinek, Wukovics László mindenesetre nem panaszkodhat, hogy rosszul ment volna a sora bakáéknál. Mindössze egy hónapig kellett a Fradi zöld-fehér mezénél kétségtelenül kényelmetlenebb angyalbőrben feszítenie. „Valóban nem szenvedtem sokat, .ráadásul maximálisan biztosítva volt számukra az edzési lehetőség is. Galaschek- kel, Máriásival, és a két tatabányaival, Klausszal és Járfással hetente öt alkalommal járhattunk le a helyi NB III-as csapat, a Hódmezővásárhely edzéseire. Néha kintmaradtunk, külön gyakorlatoztunk. Fizikailag tehát tulajdonképpen nem számított ez a négy hét kihagyás, ugyanolyan volt az erőállapotom a leszereléskor, mint a bevonulásom előtt. A meccsek viszont nagyon hiányoztak.” Igaz, ami igaz, Wukó góljai is hiányoztak párszor az ősz folyamán. A katonaság sose jöhet jókor egy fiatal számára, de Laci éppen jó formában volt, ő lőtte az idei bajnokság legelső gólját, előzőleg tavasszal pedig majdnem minden meccsen betalált a hálóba, amelyiken játszott. Erre behívták. „Mostanában tényleg nem rossz a gólátlagom. El lehetett volna halasztani a szolgálatot, de a vezetéssel együtt úgy ítéltük meg, jobb minél hamarabb túl lenni rajta, nagyon remélem, hogy a gólérzékenységem is megmaradt. Érzem, hogy mindig bennem van a gól lehetősége.” Szerencsére az ETO ellen az utolsó előtti percben ki is jött az a gól. Azzal nyert a Fradi 2-1-re. „Majd kirohantam a stadionból örömömben. Tisztában vagyok azzal, hogz amíg a laktanyában időztem, itt az Üllői úton kialakult egy jó kis csapat, amely még a KEK-ben is sikerrel vette az első akadályt. Nélkülem. Gólokra van szükségem, hogy bizonyítsam, a kezdőcsapatban a helyem.” Csöpi elment, Wukonak most az idén érkezett Balogh Toronnyal kell hadakoznia a 9- es mezért De most már civilben. A középcsatár szeptember 28-án életében először volt boldog azért, mert leszerelték. VASZILON BODNÁRÉK SEGÍTETTEK Még a nyáron felröppent a hír, hogy Vaszil Gyula zöld-fehér szereléséből kibújva lila-fehérben folytatja pályafutását. A védő azonban mégsem akart átöltözni, nem engedett az újpestiek csábításának, s maradt az Üllői úton. Ennek ellenére a Fradi szurkolók egyszer sem láthatták hosszú haját a szélben lobogni az őszi bajnoki mérkőzéseken, pedig nem is vágatta le göndör fürtjeit. Hogy miért hiányzik huzamosabb ideje a csapatból, azt ő inaga meséli el.- A nyári alapozást még végigcsináltam, nagyon jó erőben éreztem magam, ám az egyik gyakorláson újból megfájdult a lassan már két éve rakoncátlan- kodó achillesem. Másfél hónapig a különböző pesti és vidéki orvosi rendelőket látogattam az edzések helyett, de ez szinte semmit nem használt. Végül a csapat legjobb masszőré, Bodnár gyúró és kedves felesége segített rajtam. Esténként hozzájuk jártam kezelésre, s a sokak által lenézett talpmasszázzsal és csontkovácsolással majdnem teljesen kikúráltak a sérülésemből. Két hét alatt mintegy hetven százalékot javult az állapotom, az ETO ellen már játszhattam a juniorban. Természetesen a hosszú kihagyás következtében fizikailag egy kicsit leeresztettem, de hamarosan utolértem magam, talán még a karácsonyi pulykámat is futva fogom elfogyasztani. Nem nagy öröm számomra a lelátóról nézni a fiúkat, no nem azért, mert olyan rosszul szerepelnének, hanem sajnálom, hogy nem lehetek ott közöttük. A téli alapozást már teljes értékű játékosként szeretném végezni, s remélem, a tavaszi idényben ismét lobog majd a hajam a meccseken. Még szélcsendben is. FONNYADT MÁR FUTKÁROZIK Fonnyadt Zsolt tavasszal egyetlen percet sem töltött a pályán, de az őszi idényben sem riogatta az ellenfelek védőit villámgyors elfutásaival. Immáron február 13. óta sérült, s a keresztszalagszakadás köztudottan olyan betegség, ami igen lassan gyógyul.- Hogy van a lábad?- Kösz szépen, javulófélben. Már magamtól futkároz- hatok, külön edzéseket végzek, gyógytornára járok és rengeteget úszom. Szerintem még egy-két hónap, és teljesen rendbejön.- A csatársor szinte teljesen kicserélődött tavaly óta. Mi a véleményed a két újonnan érkezett szélsőről?- Schneider és Deszatnik is nagyon jó futballista, alaposan megnehezítik a dolgomat, hogy visszakerüljek a kezdő tizenegybe. „Deszkában” méltó vetélytársra találtam, nekem őt kell kiszorítanom. Biztosan nagy csata lesz köztünk.- Ha jól tudom, decemberben nemcsak edzésre és gyógytornára jogsz járni.- Igen, nemsokára kezdődik a következő vizsgaidő- szak, úgyhogy a főiskolára is be kell mennem majd néhányszor. Elég sok időt elvesz majd a tanulás, de belefér.- Ennyi elfoglaltság mellett még a „kis Fonyóval" is marad energiád játszani?- Hát vele muszáj! Másfél hónapos a kicsi, természetesen fiú. Az meg egyenesen magától értetődik, hogy csakis futballista lehet belőle. Már azt is tudom, hogy balszélső lesz. A mama hasában mintha a bal lábával rugdalt volna erősebben. „Ki az a nyolcas, valami új fiú?” - kérdezgették egymástól a Haladás elleni mérkőzésen azok a szurkolók, akik egy kicsit késve érkeztek és nem hallották az összeállítást a hangosbemondón keresztül. Pedig az a játékos, akit sokan nem, ismertek meg, már régóta itt van az Üllői úton. Egyszerűen csak annyi történt, hogy Vanicsek Zoltán levágatta a haját.- Már egy ideje tervezgettem, hogy sort kerítek egy kis ftízurai- gazításra. Elmentünk hát Lipcsei Peti menyasszonyához, aki fodrászként dolgozik. Kicsit lenyisz- szantott innen, kicsit onnan, aztán ez lett belőle.- Nemigen találkozhattunk a neveddel a kezdőcsapatban azon az őszön. Vanicsek levágatta a haját- Sajnos, csak a BVSC és a Haladás ellen kaptam bizalmat, akkor sem tudtam vele élni, egyik mérkőzésen sem én voltam a mezőny legjobbja. Aztán jött Szófia, ahol új felállásban, 3-5-2-ben léptünk pályára, ott nem jutottam szóhoz. Az új összetételű középpályássor óriásit játszott így mostanában csak a kispadon jut számomra hely.- Szerinted mikor kerülhetsz vissza a csapatba?- Kondícióban még feltétlenül fejlődnöm kell, technikailag sem vagyok tökéletes. De egy éven belül bízom benne, hogy sikerül. Nagyon szeretném, hogy a jövőben is olyan felejthetetlen élményekben lenne részem, mint a Volán elleni kupameccsen lőtt gólom, vagy a diósgyőri kupadöntő. • Sajnos ebben az évben Vanicsek már labdába sem rúghat... Lapzárta után kaptuk a szomorú hírt: szakadást szenvedett. Gyors gyógyulást kívánunk... Szurgent: „Nem úgy megy a játék, ahogy szeretném” VESZPRÉMIEKET VÁRUNK - NEGYEDSZER... Az első Üllői úti FTC-Veszprém bajnoki mérkőzés 1988. december 3- án, azaz az FTC labdarúgőszakosztály születésnapján volt... Az 1988- as év utolsó bajnoki kilencven perce forró, feszült hangulatú volt A Fradi győzelem csak nehezen született meg, gólszerzők Fischer 2 és Páling voltak. (FTC-Veszprém 3-1) 1989. november 8-án a veszprémiek ismét az Üllői útra látogattak. A Fradi ezúttal 4-1-re győzött, méghozzá egy szinte szokatlan „nyugi meccs” keretében. Mind a négy gólt más és más szerezte: Szeibert, Kincses, Keresztúri, Wukovics. Glázer Róbert a veszprémiek edzője a mérkőzés végén ezt mondta: - Ebben a bajnokságban először kaptunk négy gólt Gratulálok a Fradinak. 1991. május 15-én az ÜllőLúton megszerezte első bajnoki pontját a veszprémi gárda: FTC-Veszprém 2-2! A vendégek gólját két percen belül kiegyenlítette Keresztúri, majd a 66. percben Dukon lőtt gólt. A 80. percben Nacer buktatásáért a játékvezető „elfelejtett” 11-est adni- A veszprémiek hat perc múlva egyenlítettek! Az utolsó előtti percben Sülé egyedül húzott kapura - Balogh kifutott eléje és óriási bravúrral mentett! Szóval nagy izgalmak közepette ért véget a tavaszi kilencven perc. A november 9-i mérkőzésen vajon milyen izgalmak várnak ránk? Nem mondhatni, hogy ifjabbik Szurgent Lajos az apjára ütött volna. A 19 éves középcsatár ugyanis ősével ellentétben már serdülő és ifi korában is a Ferencvárosnak szurkolt, mivelhogy itt volt igazolt játékos.-Az idősebbik Szurgent Diósgyőr után a Honvédban aratta sikereit, jelenleg is Kispesten edzősködik a tar- talékcsapatnáL Nincs abból sok vita otthon, hogy te zöld-fehérben látod a világot?- Állandóan zrikáljuk egymást, azt hiszem, ez természetes. Bár a múltkor, amikor a Fradi tarcsival ellenük játszottunk és kikaptunk 3- 2-re, egy szót sem szóltunk egymáshoz. Csak mosolygott. Ez sokkal rosszabb volt.- Katonakorodban nála játszottál egy évig. Milyen edzőnek tartod?- Jónak. Nekem tetszik a stílusa, nem az a kiabálós típus. Bár velem kiskoromban sem üvöltözött sokat. Szívesem jártam az edzéseire.-Februárban közvetlenül leszerelésed után úgy tűnt, odakerülhetsz az első csapat keretéhez.- Igen, duzzadtam az önbizalomtól, jó erőben is voltam, az edzőmeccseken rúgdostam a gólokat. Aztán tavasszal nem úgy alakultak a dolgok, ahogy elképzeltem. Most meg a tarcsiban sem úgy megy a játék, ahogy szeretném. Talán végre kezdek kikászálódni a gödörből.- Tehát nemsokára az első csapatban rugdosod majd a gólokat? Hát, az egy kicsi odébb van, de még rengeteg az időm. Apámnak is jónéhány évbe beletelt, amit azt a sok érmet, díjat összegyűjtötte. Honvéd relikviából egyelőre több van a vitrinben. De ami késik, nem múlik.
