Fradi újság (1991)
1991 / 15. szám
10 ZÖLD SASOK FRADI FORINT KLUB 12 AFradi Forint Klub októberi ösz- szejövetelén - minden hónap első csütörtök délután 3-kor a Csanádi- teremben tartjuk - nos, ismét három régi fradistát szólaltattunk meg. Az egyórás programból lapunk terjedelmének megfelelően a következtékben 5-5 kérdés és válasz publikálására vállalkozhatunk. RUDAS FERENC-Az eredeti neved Ruck volt - ld, mikor magyarosította Rudasra ?- A katonaságnál a negyvenes évek elején sokaknak szóltak a név magyarosítása miatt. Nekem is mondták, hogy hagyjam ezt a sváb nevet. Aztán amikor már sokadszor szóltak, hogy mi az új nevem - mondtam, hogy mindegy. Üssék fel a telefonkönyvet az R-betűnél és ahol valami jó név van - az le- szekk... Letoltak, hogy ez egy komoly dolog, ezzel nem lehet viccelni, de azért mégis így történt - a nevem a telefonkönyvből született meg...- Első bajnoki gólod hol és hogyan született meg?- Itt az Üllői úton a Salgótarján ellen játszottunk. Szünetben mondtam Sanyinak, a szertárosunknak, hogy adjon egy másik cipőt, mert ez nagyon töri a lábam. Adott kettőt- hármat, de egyik sem volt jó. Aztán hallom a közönség kiabál, a bíró sípol - Te jó ég, rám az újoncra kell várni, milyen baj lesz ebből? - villant fel bennem és felhúztam az első cipőt, amelyik a kezembe került. Se kaplija, se orra nem rendes - de kifutottam a többiek után. Néhány perc elteltével a balszélső kapott egy labdát, nagynehezen leszereltem, aztán vittem előre. Már a félpályánál jártam és néztem, hogy kinek adjam le. Sárosi Béla intett, hogy vigyem tovább. Közeledtem a 16-oshoz, a közönség kiabált: Feri lőjj! Rá is szúrtam, aztán csak néztem, hogy hová emelkedik a labda. Egyszercsak elkezdett lefelé vágódni - szorítottam, hogy legalább kapufa legyen - de végül a jobb felső sarokba vágódott! Csak álltam és néztem... Újoncként, rossz cipőben ekkora gólt rúgtam...- Hogyan kaptad meg a Fradi vendéglőt?- 1945-ig Polgár Gyuláé, válogatott játékosunké volt. Aztán Sárosi Béla kérte, de nem kapta meg. Megkérdeztem Bélát, hogy megpályázza-e mégegyszer. Nemleges válasza utátn én is próbálkoztam - ki tudja miért, nekem sikerült. így egészen 1953-ig, az államosításáig az enyém volt a Fradi, vagy ahogy akkor mondták Rudas vendéglő. Jól kerestem, pedig nem volt valami jó borom...- Te még játszottál Sárosi Gyurkával - aki ugye szintén a Fradi forinton szerepel - hogyan emlékszel rá?- Sárosiról csak szuperlativu- szokban tudok beszélni, hiszen mind játékosként, mind magánemberként óriási volt. Kivételes játékosnak számított, egyszerűen nem volt gyengéje, a labdával mindent tudott.- Szerinted, ha nem ér a közismert, pályafutásod végét jelentő sérülés, nos, az aranycsapat tagja vagy?- Nem csak, hogy az aranycsapat tagja vagyok, hanem meggyőződésem, hogy Magyarországon én lettem volna az első százszoros válogatott labdarúgó. Bozsik ekkor még Fradi Forint Klub 1991. Balról: Szűcs, Mátrai, Rudas, Nagy B. Telek Dedikálnak a hajdani nagyok- Balról: Rudas és Mátraijóval kevesebb válogatottságot mondhatott, mint én - a nemzeti tizenegynek pedig állandó és nagyképűség nélkül mondhatom, egyik meghatározó játékosa voltam. Nem bizonyítható, de igencsak elképzelhető, hogy a Fradit sem szedik így szét, ha én mint közkedvelt játékos a pályán maradok. A mi Fradinkba elég lett volna, ha odahozzák a Puskást és a Bozsikot és nevezhettek volna bennünket akárhogy, mi is aranycsapatként és főleg kedvencként szerepeltünk volna. Én így is büszke vagyok pályafutásomra és mindhalálig fradistának vallom magam. MÁTRAI SÁNDOR- Sanyi! A Te neved sem volt mindig Mátrai... Ki keresztelt el?- Magna Sándorként kerültem Orosházáról az Üllői útra. Köztudott, előbb atlétizáltam, méghozzá Marosvölgyi néven. Aztán amikor áttértem a futballhoz ott is Magna- Marosvölgyi néven írtak a meccskönyvekbe. Ez zavart okozott, úgyhogy más nevet kellett kitalálni. Humorosan már kezdték emlegetni a Münchausen meg a Marmonstein neveket, de aztán egyszer Gulyás Géza a kapusunk felkiáltott: - Mátrai! Hát így lettem Magna-Maros- völgyiből - Mátrai...- Az ötvenes évekről lévén szó, melyik volt az első nyugati utad?- Hű, az akkor nagy dolognak számított! Az Utánpótlás válogatott tagjaként Firenzébe utaztunk. Én is mentem, eltitkoltam sérülésem, nehogy jtthon hagyjanak...- Első és utolsó válogatottságod emlékei?- Az elsőn sírtunk. Mármint Tichy és én, hiszen félidőben lecseréltek bennünket. Én olyan lámpalázas voltam, hogy a saját bokámat is elrúgtam. Az egyik gól is az én hibámból született, a jugoszlávok könyörtelenül kihasználták. Szóval lecseréltek és sírtam. Ha ekkor azt mondja valaki, hogy nyolcvanszoros válogatott leszek, biztos elájulok... Az utolsó válogatottságomnál nem sírtam - nem tudtam, hogy az lesz az utolsó... (1967: Ma- gyarország-NDK 3-2)- Az „újkorban” Fenyvesinek és neked rendezett a klub először búcsúmérkőzést. A Vienna ellen nem csak a Népstadionban, de Bécsben is játszanotok kellett. Emlékszel?- A, bécsi búcsúmérkőzés előtti napokban Novák Dezső látogatott meg üzletemben és szóba került a Vienna elleni kilencven perc is. Mondtam, hogy játszom egy kicsit, de hamar lejövök a pályáról, hiszen már nem vagyok edzésbe. Erre Novák felvilágosított, hogy nekem bizony a bécsiek kikötése szerint végig kell játszanom az egész meccset.- Ne félj, majd futok helyetted is - mondta Dezső szeretetteljesen.- De rendes vagy - mondtam - Hát én éveken át mennyit futottam helyetted drága Dezső...- A Fradi történetében kire nézel fel leginkább?- Kispéter Mihályra, aki szenzációs játékos, barát és vezéregyéniség volt - nos és Sárosi doktorra. Azért is tartom nagy dolognak, hogy a Fradi forinton éppen Sárosi Gyurkával együtt szerepelek. Tényleg meghatódva mondom: ez túl nagy megtiszteltetés... SZŰCS LAJOS- Hogyan kerültél a Fradiba?- Eléggé sok huzavona után Dorogról kerültem az FTC-hez. No, nem a dorogiak nem engedtek. Nem akartak átigazolni az Üllői út- -ra. Szerencse, hogy párhuzamosan a Korsós Pistának is volt egy átigazolási ügye a Vasashoz. Azt ígérték, ha a Korsóst sikerül a Fáy utcába vinni, akkor a Fradi is erősödhet - vagyis aláírják az átigazolásomat...- 1966-1967-1968 úgyis mondhatnánk Fradi „aranyévek”. És te állandó csapattag meghatározó játékos voltál Melyik a legemlékezetesebb párharc ebből az időből?-Mindenképpen a Fradi-Újpest meccsekre gondolok. A Népstadionbeli bajnoki meccseken is rúgdal- tuk a liláknak a gólokat, de azt mondták: jöttök ti még a Megyeri útra, nos, ott majd visszavágunk. Az emlékezetes MNK meccsen egy hatost rúgtunk Szentmihályinak! A jeles kapusról az újpestiek mesélték, hogy teljesen Fradi, pontosabban Szőke komplexusa volt. Noskóval és Zámbóval volt egy szobában az egyik edzőtábor idején. Aludt, aztán álmából felriadva felült az ágyon és kiabálta: - Támadjátok meg a Szőkét! Támadjátok már, mert probléma lesz...- Melyik volt pályafutásod legszebb éve?- Mindenképpen 1968. A mexikói olimpiát megnyertük - én voltam az olimpia legjobb játékosa, ünnepeltek. Utána pedig olyan megtiszteltetés ért, hogy meghívtak a Brazilok elleni Világválogatottba! Két ilyen nagy dolog egymás után, mint olimpia és Világválogatottság Rióban - felejthetetlen! És még nem volt vége. A sikerév az FTC bajnoki elsőségével zárult - az olimpiai aranyérem mellé odakerült a Fradi bajnoki aranya is.- Hol szoktatok nyaralni, egyáltalán Szűcs Lajos és Pécsi Ildikó volt már együtt külföldön egy gondtalan „túra” keretében?- Nem nyaraltunk mi külföldön a családdal... Ildikó a nyári játékokon rendszeresen szerepel, így együtt elutazni nem tudunk. Legfeljebb a fiammal mi utazunk oda, ahol éppen fellép és így néhány napig együtt a család. Aztán ennek is vége és nagy viccesen mondjuk: „Hú, de jót nyaraltunk!”- Közismerten jó étvágyú ember vagy, s bár alakodon ez nem látszik - nem állsz meg egy adag ételnél...- Most már azért nem eszem olyan sokat, legfeljebb gyorsan kapkodom be az ételt - így esik jól. Bizony a hatvanas években az ÉDOSZ vacsora estjein sorra hozták a finom falatokat: egy tányér pacal, majd máj, velő és végül egy kis szalontüdő. No, de akkor a pályán szinte percek alatt mindent ledolgoztam, az erőnlétemmel pedig soha nem volt baj. És a szívemmel sem: mert a futballban mindig a szívem vitt előre... Nagy Béla MEGJELENT A NEGYEDIK FRADI FORINT!
