Fradi újság (1990)
1990 / 3. szám
Ki volt Antony Tamás? ■' v -■ s. *sas®*«?* .. T RIBÜN A választ családi vonatkozásban a dédunoka, Kereszty András, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese - több nagyszerű könyv elismert szerzőjétől tudjuk.- Nem volt mindig Antony. Az y-t a múlt század végén, amikor a főváros díszpolgára lett, ajándékba kapta. De Antoni sem volt. Tomaso Antognoninak hívták a padovai születésű fiatalembert, amikor a solferinói csatában osztrák fogságba esett. Ácsta- nonc volt, így aztán nem sokáig kellett hadifogolyként élnie, keresett volt a munkáskéz az osztrák fővárosban. Valószínűleg még Bécsben kikopott nevéből a „gno". Ilyen lehetetlen nevű embert még megszólítani sem lehetett. Az Antonivá alakult Toma- so-Thomas egy évtized után már Tamás. A kiegyezés utáni Budapest a Monarchia leggyorsabban fejlődő része, és hol is kereshetne jobb lehetőséget egy törekvő ácsmester, mint az épülő sugáEmlékek az „őspályáról”... 1899. június 5-én a Székesfőváros küzgyűlése a külső Soroksári úton lévő elemi népiskola mellett, az Erzsébetfalvai helyiérdekű vasútállomástól öt percnyire fekvő, 2387 négyszögöl nagyságú telket, 6 évre sportjátszótér használatra az FTC ingyen megkapta! Mindezt Uch- mann István városi mérnök szorgalmazta, még a telket ő is találta, hiszen ott eredetileg élelmiszerpiac volt, kavicsos terepen. A telek megvolt, de nem volt vagyon, amely a helyet sportteleppé alakítsa. A klubszeretet azonban nem ismert lehetetlent. A földmunkát jórészt a klub tagjai végezték. 1899. késő őszén pedig egy derék ferencvárosi ácsmester, Antony Tamás jóvoltából elkészült a Soroksári úti fronton a deszkakerítés. Az öltöző egy kiselejtezett öreg lóvasúti kocsi volt... A deszkából épült „igazi” öltöző csak 1900 tavaszán készült el. A „tribün” néhány pad beépítését jelentette a vasúti töltés odalába, kerítés azon a részen nem is volt... A meleg nyári napok később ráterelték a tervezők figyelmét arra, hogy vízvezetéket és zuhanyozót is építsenek. Ezt a Lányi és fia cég - szintén ingyen! - hozta létre. A rossz nyelvek szerint azért készült el rekord idő alatt, hogy a bort és sört hűtve fogyaszthassák... Uchmann István tervezte magát a játékteret A Millenáris pálya terve és méretei voltak az egyedüli támaszkodók. Csak egy bökkenő volt: az FTC területe kisebb volt, mint a Millenáris pálya. Ezen a Soroksári útin csak 92 méter hosszú pályát lehetett készíteni, a Millenáris 120 méter hosszúságú pályájával szemben. Itt volt a fogas kérdés, milyen legyen akkor a szélessége? Arányba kell állítani - mondták többen. Ha a Millenáris 120 méter hosszú és félakkora, vagyis 60 m szélességű, akkor 90 hossznál csak a fele, vagyis 45 méter széles lehet a pálya. így is lett, ámbár szélességben lett volna még bőven terület. Természetesen ilyen szempontok alapján a kapukat is szűkítették... Nem maradtak sokáig ezek a méretek, hiszen Horváth Ferenc - az FTC egyik vezetője - az MLSZ megalakulásakor elkészítette a hivatalos szabályokat, amelyek természetesen a méreteket is rögzítették. A Soroksári úti FTC pálya építése 12 000 koronába került, de Antonyék és a többiek elengedték a költségek nagyrészét... Szükség is volt rá, hiszen ezen a pályán a maximális bevétel 600 koronánál még telt ház - 1500 néző - esetén sem rúgott többre. Igaz, mint ahogy a mellékelt hajdani belépő is tanúsítja, még 20 filléres jegyek is voltak... Az FTC nemcsak első barátságos, hanem első bajnoki és első budapesti nemzetközi mérkőzését is a Soroksári úti pályán játszotta! íme az „elsők” a hajdani otthon porlepte pályájáról: Első, bemutatkozó mérkőzés: 1900. március 25. Óbudai Torna Egylet-FTC 1-0 Első győztes mérkőzés: 1900. március 31. FTC-HI. kér. 4-1 Első magyarországi nemzetközi mérkőzés: 1901. április 13. FTC-Servette Genf 4-4 Első bajnoki mérkőzés: 1901. április 21. MUE-FTC 5-3 Első győztes nemzetközi mérkőzés: 1901. május 5. FTC-Old Cricketer 5-0 Első győztes bajnoki mérkőzés a Soroksári úton: 1901. november 5. FTC-Bp. SC 5-4 Első Fradi-MTK, akkor még csak barátságos meccsként: 1901. december 1. FTC-MTK 5-1 Az FTC első díjmérkőzése: 1902. március 16. FTC- Bp. SC 3-1 Challenge Cup Az FTC első kétszámjegyű bajnoki győzelme: 1903. október 18. FTC-Törekvés 14-0 Az első Fradi-Újpest bajnoki mérkőzés: 1905. február 19. FTC-UTE 2-0 Az első félbeszakadt nemzetközi mérkőzés: 1905. március 19. FTC-Vienna 1-0 Mindmáig a legnagyobb gólcsúcsot hozó bajnoki mérkőzésünk: 1906. november 18. FTC-Typoráfia 15-0! 1909-ben már mindössze egy bajnoki mérkőzés volt a Soroksári úti pályán: FTC-Typográfia 2-1. Az FTC utolsó mérkőzését 1910. október 30-án játszotta a Soroksári úti pályán: FTC-UTE 7-1. Amint Pataki Mihálytól, a hajdani ferencvárosi centertől hallottam, sokan könnyes szemmel távoztak a régi otthonból. Érthető volt meghatottságuk, hiszen ezen a pályán az ősfradistások sok szép emléket átéltek. Azzal, hogy az FTC elköltözött a Soroksári úti pályáról, lezárult egy szakasz egyesületünk életében, lezárult az FTC „őskora”... ruták és körutak városában. És hol találhatna megfelelőbb otthont, mint a Ferencvárosban. Kézművesek, iparos és munkásemberek világa ez. Sok-sok bevándorlóval, ahol a magyar nyelv a bécsi némettel keveredik. És itt a Duna. Errefelé kötnek ki a szálfákat szállító uszályok. Antoni vállalkozása gyorsan gyarapodik. És a családja is. Nyolc gyereke születik! A padovai ácsinasból végül tekintélyes ferencvárosi polgárrá gyarapodott Antoni Tamás életének utolsó két esztendeje kapcsolódik össze a születő Fradival. 1899-ben igencsak korlátozott területen született meg a Fradi- labdarúgópályája. Antoni Tamás legényeivel csupán három oldalról kerítette be a telket. A negyediken pedig - nem kis találékonysággal - a vasúti töltésből teremtett „lelátót". Az első Fradi-pálya építőinek - ingyenes építőinek! - és leszármazottjainak rögtön ingyenes belépést szavazott meg - hálából - az egyesület. Dédapám nem sokkal élte túl az FTC futballpálya elkészültét. Másfél évvel. Addig vasárnapjai a labdarúgásé voltak. A Ferenc tér 9. sz. alatt épült házának udvara az ünnepnapokon megterített asztallal várta a labdakerge- tésből jövő Malaky, Horváth, Ke- önch fiúkat. Nem volt ez szokatlan abban az időben. A Ferencváros része is volt a fővárosnak, meg kisvárosnak is számított. 1901 tavaszán, amikor megkezdődött a magyar labdarúgó bajnokság, amikor a Fradi először lépett - részint pályájának is köszönhetően - első osztályú csapatként, no nem a gyepre, hanem a döngölt földre, Temesváron összeomlott egy épülő bérház. Az Antony (ekkor már így íratott) cég építkezését az egyik hanyag, kocsmázó vej irányította. A több ember halálát okozó szerencsétlenségért a felelősség egyértelműen őt terhelte. Antony Tamás a hír vétele után két nappal - hatvanévesen - szívinfarktust kapott és meghalt. A Kerepesi temetőben felállított sírkövére Stróbl Alajos a kor nagy szobrásza faragott mellképet. A felirat: Antony Tamás ácsmester... Jubileumi vizit 1990. március 25., vasárnap. Kilencven évvel ezelőtt is vasárnapra esett ez a nevezetes nap. Az, hogy „történelmi” nem sokan sejtették. Talán az FTC alapítói. Az FTC futballcsapata ugyanis ezen a napon játszotta első, bemutatkozó mérkőzését. Az ősfradisták lázasan készülődtek, de a mérkőzésen néhány száz franzstadti néző bánatára 1-0-ra kikaptak. Aztán március utolsó napján ezen a Soroksári úti kis pályán megszületett az első, a legelső(!) Fradi győzelem: „A Ferencvárosi TC 4:l-re győzött a III. kér. Torna és VE ellen. Március 31-én folyt le ez a match a Ferenczváros TC pályáján...” 1990. március 25. Itt állok az ősfradi-pályán, bejáratánál lakat virít. A kerítés kopott, a pálya élettelen. A Medicor csapata éveken át itt játszotta mérkőzéseit, ez volt az otthona. Ma már nincs futballélet a pályán. A szomszéd ház egyik nyugdíjas nénikéje elmondta, teniszpályák, szabadidő területek alakulnak az egykori futballtalajon. Azon a franzstadti „anyaföldön”, ahol egykoron Schlosserék, Patakiék, Rumbol- dék bombázták a kaput - és a ma is meglévő bérház tűzfalán csattantak a mellélőtt labdák... A tűzfal - mint a régmúlt néma tanúja - ott mered ma is, de öreg „arcát” már nem kell kapkodnia eltévedt labdáktól... A zárt kerítésen felirat: Sport büfé. III. osztályú árak. Hej, amikor még Borbás gyors lefutásai, Slózi góljai jelentették az I. osztályú „kiszolgálást”... Bizony erről a kis, alig 1500 nézőt befogadó „grundról” indult az FTC a világhírnév felé. A kapu most zárva, nem tudok az „őstalajra” lépni. Néhány fotó a viharvert kerítésről, a pálya másik végét záró szakmunkásintézetről - ami hajdanán is iskola volt - és a jubileumi vizit véget ér. Másnap azonban visszatértem, hiszen szerettem volna arra a talajra lépni, ahol a Fradi első évtizedében a gólokat rúgta. 35 bajnoki mérkőzésből huszonötször győztesen hagyták el a pályát. Most a szemerkélő esőben ezen a pályán nézelődöm. Már vörös salak borítja egy részét, a másik oldal fűmaggal bevetett szabadidő parkra sarjad. A futballkapuk már egy éve eltűntek... A kis Sport büfébe is bekukkantunk Marosi János barátommal. Meglepetésemre a cégtáblára kiírt tulajdonos Kelemen Gusztáv azonos a Fradi hetvenes évek beli „csikócsapatának” gólerős csatárával. így a régi Fradi pályán egy régi fradistával mégis találkoztam... Nagy Béla
