Fradi műsorlap (1989)

1989. július 28.

MOST HUSZONNYOLCADSZOR... Az FTC labdarúgócsapata 90 éves története során az 1988—89-es bajnokság végén 28. alkalommal végzett a képzeletbeli dobogó máso­dik fokán. Az ezüstérem ezúttal a ferencvárosi tábornak osztatlan örömöt hozott, hiszen többéves szünet után az FTC ismét a bajnoki táblázat elsó'i között található. Akik tehát huszonnyolcadszor nyer­tek a klubnak ezüstérmet sikerlistára kerültek. Természetesen esetenként a második helyezés bánatot is jelen­tett, hiszen az bajnokságvesztéssel párosult. Sorozatunkban vissza­tekintünk az FTC 28 második helyezésére, kiderítve azt, hogy a ferencvárosi tábor mikor örült, illetve bánkódott a bajnoki ezüst­éremnek... 1902 1. BTC' 8 7 1 - 31-4 15 2. FTC 8 413 14-13 9 3. 33 FC 8 3 3 2 11-12 9 Az FTC-ben játszottak: Procs- kó Mihály, Berán József, Schwarz Arnold, Horn Lajos, Horvath Fe­renc, Fekete Leó, Kovács Géza, Feketeházy Tibor, Pokorny Jó­zsef, Szabó Márton, Borbás Gás­pár Koltay József, Braun Fe­renc, Weisz Ferenc, Bródy Sán­dor, Novotny Géza, Gorszky Ti­vadar, Mertl Ferenc, Fritz Ala­jos, Weinber József. Az első és a harmadik elleni eredmény: BTC-FTC 5-1 2-0 33 FC—FTC 3-3 2-1 SLÁGERMÉRKÖZÉSEK _ ÉRDEKESSÉGEK 1902. február 16. Millenáris: FTC-Bp. SC 3-0 Az FTC történetének 10. baj­noki mérkőzésén — játékoshiány miatt - végig 10 emberrel ját­szott! Még egy sporttörténeti tény fűződik ehhez a naphoz: ferencvárosi játékos bajnoki meccsen először ért el mester- hármast! A 3—0-as győzelem ugyanis Pokorny mesterhárma­sából született meg. 1902. november 30. Soroksá­ri út: FTC-Bp. SC 4-0 A 2. hely szempontjából dön­tő fontosságú mérkőzésen az FTC biztosan győzött. Igaz, az első félidő eredménye még csak 0—0 volt, de „a második félidő­ben az FTC csapata mind na­gyobb lendületbe jön, s csakha­mar goalt lő. Ettől kezdve egyre fokozódó fölénnyel támadja a Bp. SC kapuját, s a goalok szá­mát már négyre szaporítja, mi­kor a Bp. SC csüggedt csapata 7 perccel a befejezés előtt, a sötétedésre hivatkozva^ lemond a további küzdelemről. > A 4-0 as győzelemmel az FTC gólaránya aktív lett, amely egyben az előkelő második he­lyet jelentette! 1904 i: MTK 16 11 3 2 28-1 3 25 2. FTC 16 11 2 3 48-16 24 3. BTC 16 9 4 3 28-13 22 Az FTC-ben játszottak: Oláh Aladár, Manglitz Ferenc, Berán József, Bródy Sándor, Gorszky Tivadar, Lissauer Lipót, Borbás Gáspár, Kovács Géza, Pokorny József, Weisz Ferenc, Braun Fe­renc, Novotny Géza, Fritz Alajos, Horn Lajos, Scheibel József, Hahn Vilmos, Deutsch Béla, Pá­kái Ágoston, Láng Ferenc. Az első és a harmadik elleni eredmény: FTC-MTK 3-0 1-1 FTC-BTC 2-0 0-2 SLÁGERMÉRKÖZÉSEK - ÉRDEKESSÉGEK 1904. február 21. Millenáris:: FTC-BTC 2-0 Labdarúgásunk kezdeti szaka­szában a BTC szinte egyedural­kodó volt. Könnyedén nyerték az első két bajnoki címet, 1901- ben és 1902-ben. 1903-ban azon­ban nagy meglepetésre az FTC már elhódította az elsőséget. De! A zöld-fehérek akkor még képte­lenek voltak a BTC legyőzésére. Á nagy fordulat ezen a februári napon történt. „A match lefo­lyásáról nem sokat írunk', elég, ha azt mondjuk, hogy azt az FTC fölényes játéka karakteri- zálta. Fölényük különösen az el­ső félidőben volt eklatáns, ami­kor a nagy széltől támogatva olyan ostrom alá fogták a BTC kapuját, hogy a vörös-fehér inges csatárok a pálya félvonalán túl sem tudtak jutni. Az első félidő első fele emlékezetes marad so­káig, olyan klasszikusan szép volt. A heves tempónak azon­ban mindkét csapat megadta az árát, mert attól kezdve nagyot lanyhult a játékkedv, sőt a match végén ellaposodott. Az első gólt az első félidő 18. percében Weisz csinálta, a másodikat, a második félidő 10. percében adták Borbás révén a ferencvárosiak, míg a BTC-sek egy góllal sem szomorí- tották ellenfelüket. 1904. szeptember 25-én érde­kes indok alapján maradt el a ferencvárosiak bajnoki mérkőzé­se: „A mai negyedik mérkőzés­nek a MAC és az FTC között kellene lefolyni, a MAC azonban inkább lemond a két pontról, s egy bécsi csapattal játszik, egy már régebben megállapított terv szerint. 1904. november 27. Millená­ris: BTC-FTC2-0 „A mérkőzés döntő jelentő-1 séggel bírt a bajnokság sorsára nézve. A mérkőzés lefolyása is magas nívón állt, s úgy a BTC, mint az FTC játékáról csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg. Mintha csak a bajnokság elnyeréséről lett vol­na szó, olyan kedvvel és ambí­cióval játszottak a BTC játéko­sai, pedig győzelmükkel a dicső­ségen kívül semmi morális hasz­nuk nem volt. Az FTC-t viszont leszorították az első helyről, s ezzel az MTK-nak szívességet tet­tek, mert annak csapatát ily mó­don a bajnoksághoz segítették. 1907-08 1. MTK 16 12 4 - 45-15 28 2. FTC -16 11 3 2 62-27 25 3. MAC 16 11 2 3 83-20 24 Az FTC-ben játszottak: Fritz Alajos, Rumbold Gyula, Mang­litz Ferenc, Weinber János, Bró­dy Sándor, Gorszky Tivadar, Szeitler Károly, Weisz Ferenc, Kórody Károly, Schlosser Imre, Rónai Zoltán, Medgyesy István, Janisch Lajos, Kucsera István, Sábián Károly, Gerstl Ede, To- kárszky Kálmány. Braun II Re­zső, Halász György, Schaschek Ödön, Dobronyi Béla. Az első és a harmadik elleni eredmény: FTC-MTK 3-3 2-4 FTC-MAC 4-2 1-7 SLÁGERMÉRKŐZÉSEK - ÉRDEKESSÉGEK 1907. október 20. Margitszi­get: MAC-FTC 7-1 A Margitszigeten nyerte az FTC az első magyar labdarúgó vándordíját, az Ezüstlabdát. A fradisták ugyancsak itt rendez­ték első nagy atlétikai verse­nyüket is. Itt kapott ki a leg­nagyobb gólkülönbséggel a Fra­di — 1902-ben: Oxford—FTC 16-0! És itt történt az első ket­tős kiállítás az FTC csapatából, a MAC—FTC mérkőzésen. Her- ezog Ede előbb Koródyt, majd a csapatkapitány Bródyt küldte le a játéktérről. Az első csapat- kapitány kiállítás így történt: „A bíró Bródy csapatkapi­tány reklamációját ridegen eluta­sítja, a felingerelt játékos elra­gadtatja magát és a bírót karjá­nál fogva kéri, hogy vizsgálja meg reklamációját. A bíró ebben tiszteletlenséget lát és a csapat kapitányát a pályáról kiutasít­ja, dacára annak, hogy a megté­vedt Játékos bocsánatot kért tő­le...’ * 1908. február 16. Millenáris: FTC-MAC 4-2 „ A papírforma alapján keve­sen számítottak az FTC győzel­mére. Az FTC megdönthetetlen bi­zonyságot tett arról az elvről, hogy valamely csapat egészsége­sen csak akkor fejlődhet, hogy ha az évek során előálló játékos- anyagveszteséget a saját tréning­iskolájából pótolja. Nem lehet tagadni: az FTC színeiben csak ritkán jelenik meg a nagy nyil­vánosság előtt olyan játékos, aki nem azoknak a színeknek a sze- retetében nevelkedett föl. Az FTC csapata 3 heti komoly tré­ning után a legnagyobb elkese- déssel és ambícióval ment a küz­delembe, hogy a mérkőzést a maga javára döntse el. A játék magas nívójú volt. Tüzes, hatalmas iramban folyt le, de mindvégig fair maradt, jól­lehet sok tekintetben a bajnok­ság végső helyezése szempontjá­ból talán döntő jelentőségű volt. Ha az FTC a szezon további fo­lyamán a mostanihoz hasonló készültséggel fog a küzdelmekre kiállni, úgy idei szerepléséhez a legszebb reményekkel nézhet eb­be. Ha azonban e komolyság csak pillanatnyi fellobbanás volt, s csakis a reváns érzetén épült fel, mgy az FTC története csak egy fényes győzelemmel lesz gaz­dagabb. 1908. február 23. Millenáris: FTC MTK 3-3 A rangadót a zöld-fehérek vé­gigtámadták, de nehezen boldo­gultak a két 11 -est is rúgó MTK- val szemben. A mérkőzés utolsó negyedében „az FTC kétségbe­esett energiával támad, de balsze­rencséjét, amely az egész mérkő­zés folyamán kísérte, nem tudja legyőzni. Weisz a kavarodásból egy alkalommal gyönyörűen sut­tol, a labda szerencsésen kike­rüli az ellenfél tömegét, s már biztos gólnak látszik, mikor part­nerének Koródynak a hátába Ütközik, s onnan visszapattan... Majd egymásután három fejes megy a kapura. Először a felső lécről, majd az oldallécről pattan vissza, majd pedig a kaputól 2 m-nyire álló Rónay fejebúbjá- ról ismét a léc külső szögletébe ütközik de a gólvonalt sehogy sem tudja áthaladni. Egy perc alatt három kapu­fa — alighanem páratlan „bra­vúr ! Bravúrosan szerepelt az FTC az egész tavaszi szezonban, Ezüstlabdát, Húsvéti kupát, Co­rinthian serleget, számtalan hazai és nemzetközi meccset nyert — csak bajnokságot nem. A gyen­gébb 1907-es őszi szereplés után a sikertavasz is csak az ezüst­éremhez volt elegendő — pedig a legjobb magyar csapatnak ek­kor az FTC-t tartották... 1913-14 1. MTK 18 15 3 - 56-12 33 2 FTC 18 13 1 4 61-28 27 3. Törekvés 18 9 5 4 41-24 23 Az FTC-ben játszottak: Fritz Alajos, Domonkos László, Payer Imre, Rumbold Gyula, Weinber János, Bródy Sándor, Blum Zol­tán, Weisz Ferenc, Tóth Potya István, Pataki Mihály, Schlosser Imre, Borbás Gáspár dr., Kiss Béla, Koródy Károly, Üngár Gyu­la, Rumbold II Károly, Geiser Jakab, Antony Ferenc, Weisz II István Medgyessy Jenő, Varga János, Molnár Pál, Jakab László, Wiener I János, Farkas István, Szandovits Ernő, Steinitz Hen­rik, Ferenczi Árpád, Telkes Lász­ló, Krizsán Endre, Hegyi Mátyás, Klein Péter, Rossmann László. Az első és a harmadik elleni eredmények: MTK—FTC 3-2 4-1 FTC Törekvés 3—2 1—1 SLÁGERMÉRKÖZÉSEK - ÉRDEKESSÉGEK 1913 október 5. Üllői út: FTC-33 FC 8-0 A szokatlan eredményt hozó bajnoki mérkőzésen Zsák Károly a híres kapus védett, így szinte hihetetlen, hogy a legendás kapu­védőnek a fradisták egy „nyolc­ast rúgtak. Pedig így történt* de volt rá „mentsége : egy hét­közi edzésen megsérült, de az FTC ellen mégis vállalta a játé­kot. Mozgásán nagyon látszott, hogy sérült. A bal sarokra kül­dött lövéseket egyáltalán nem tudta hárítani... * 1913. október 12. Üllői út: MTK-FTC 3-2 Ezen a mérkőzésen ért vé­get az FTC öt éven át tartó di­adalmenete. Az MTK-tól-e na­pon elszenvedett balszerencsés vereséget már nem tudta később kiheverni a sikerekhez szokott gárda. Az FTC az utolsó perc­ben kapott góllal kapott ki... „Objektív szemmel mérlegelve a gyönyörű match mozzanatait, a két csapatnak teljesítményét, a legigazságosabb eredménynek az eldöntetlent állapítanánk meg. Nem mondjuk, hogy az MTK nem érdemelte meg a győzelmet, de viszont azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az FTC nem szolgált rá a vereségre. Fortuna istenasz - szony ma az MTK-ra mosoly­gott, és a két egyenlően érdemes csapat közül neki ítélte a győzel­met. Ekkor tehát kudarc volt a má­sodik hely, — négy év múlva vi­szont ismét sikernek számított... 1917-18 1. MTK 22 21 1 -J-147-10 43 2. FTC 22 14 3 5 42-22 31 3. Törekvés 22 12 6 4 42-25 30 Az FTC-ben játszottak: Sza­mosi Antal, Köves István, Wiener I János, Wilhelm Vilmos, Blum Zoltán, Megyessy Jenő, Farkas István, Nemes Sándor, Hegyi Má­tyás, Binder Nándor, Bódis Já­nos, Kiss Béla, Ivanovszky De­zső. Weisz Ferenc, Zavaros Ár­pád, Krizsán Endre, Tóth Potya István, Magyar Imre, Gábor Béla, Pataki Mihály, Izsák Károly, Pá­pai Ernő, Mandl Gyula, Hermann Ignác, Okos Béla, Gállos Sándor, Dendisz Dezső, Schönfeld Jenő, Gansl Izidor, Móra Kunó. Az első és a harmadik elleni eredmények: MTK-FTC 3—0 5-0 FTC-Törekvés 0-0 1-0 SLÁGERMÉRKÖZÉSEK - ÉRDEKESSÉGEK 1917. augusztus 26. Üllői út: FTC- BAK 2-2-1 „Az FTC első őszi hadibaj­noki mérkőzése szépszámú kö­zönséget vonzott. Eredményte­len első félidő után a második félidő 12. percében Nemes révén éri el az FTC első gólját. Öt perc­cel később Wilhelm tizenegyes büntető rúgást helyez pompásan rendeltetési helyére. A BAK gól­ja a 32. percben esett. A győztes csapatban kitűnő volt a harctér­ről hazaérkezett két hátvéd, Wiener és Szandovits. Fradi ezüstévek- ezüstérmék

Next

/
Oldalképek
Tartalom