Fradi műsorlap (1989)

1989. július 28.

Fradi műsorlap Hát bizony azokban az idők ben sokszor a harctérről jöttek a játékosok — a futballpályára... * 1918. július 7. Üllői út: FTC- UTE 6-0 „Minden várakozást felülmú­ló, hatalmas gólaránnyal győzött a zöld-fehérek pompás formát mutató csapata, mely győzelmé­vel a bajnokság előkelő 2. helyét érte ell A mérkőzés a nagy gólarány ellenére is egyike volt a szezon legérdekesebb bajnoki meccsei­nek, mert a mérkőzés első per­cétől kezdve szinte az utolsó pillanatig oly öldöklő heves ira­mot diktált mindkét csapat, ami­nőt a szezon derekán is csak rit­kán látunk. A Tóth-Pataki-Gá- bor belső trió szép lapos passzok- ban alapuló összjátékával érde­melte ki a közönség meg-meg- újuló tetszésnyilvánításait. Kü­lönösen Pataki játéka volt első­rangú. Pataki hétről-hétre javulva ma már valósággal ideális center­csatár játékot produkált. Tóth meglepő ambícióval dolgozott, hatodik „gólja felejthetetlenül szép volt. A 2. helyet a közvélemény és 4 sajtó egyaránt nagyra értékelte, íme egy részlet a méltató sorok­ból: „A régi FTC-re valló hatal­mas finissel rendkívüli erőfeszí­téssel sikerült az előkelő máso­dik helyet kivívnia azt a második helyet, mely alig másfél hónap­pal a bajnoki küzdelmek befeje­zése előtt, még elérhetetlennek látszott az FTC számára. Tavasz- szal az intézőbizottság határo­zata kizárta a bajnokságból — hónapokon át nem vehetett részt a bajnoki küzdelmekben, s csak az MTK-val való kibékülés után játszhatott ismét a bajnoki pon­tokért. Közben természetesen a többi egyesületek lejátszván meccseiket, eléje kerültek a lis­tán, de a visszaesés csak látszóla­gos volt, mert az FTC visszanyer­vén játékjogát, egy héten néha három meccset is játszva, törte­tett a vezető csapatok felé. Bár az FTC a szezon második felé­ben néhány régi játékossal meg­erősödött és általában jó formát mutatott, még a legfanatikusabb FTC hívők sem számítottak többre, mint egy tisztességes helyezésre. Június havában követ­kezett azonban az ellenállhatat­lan FTC finis, s a zöld-fehérek nagyszerű csapata, amely még 10 ponttal állott a Törekvés mögött, nemcsak behozta a nagy hát­rányt, hanem a célban fejhosz- szal, egy ponttal meg is előzte a vasutasok csapatát! 1918-19 1. MTK 22 18 3 1 116-20 39 2. FTC 21 15 5 1 43- 8 35 3. UTE 22 12 6 4 39-19 30 Megjegyzés: Az FTC azért ját­szott csak 21 mérkőzést, mert a MÁV Gépgyár elleni tavaszi meccsét az MLSZ engedélyével nem játszotta le - ugyanis egyik csapat helyezését sem érintette az esetleges pontszerzés. Hát ilyen is volt! Az FTC-ben játszottak: Sza­mosi Antal, Payer Imre, Wiener I János, Wilhelm Vilmos, Med- gyessy Jenő, Blum Zoltán, Ne­mes Sándor, Okos Béla, Pataki Mihály, Tóth Potya István, Weisz Ferenc, Gansl Izidor, Kovács Elemér, Hermann Ignác, Dendisz Dezső, Bódis János,Ungár Gyula, Szabó József, Héger Ferenc, Kiss Béla, Izsák Károly, Köves István, Wilhelm II Gyula, Biha­ri Ferenc, Takács Géza, Ivanov- szky Dezső, Pápai Ernő, Kele­men Richard, Glücksthal Lajos. Az első és a harmadik elleni eredmények: MTK-FTC 2-2 2-0 FTC—Törekvés 0—0 1—0 SLÁGERMÉR KŐZÉSEK - ÉRDEKESSÉGEK 1918. december 15. Üllői út: FTC—III. kér. 2-1 „Az első osztály élére az őszi évad befejeztével a legna­gyobb meglepetésre az FTC csa­pata került. A meglepetés és egy­ben az elismerés azonban nem csupán a kivívott első helynek szól, hanem a módnak és stílus­nak, amelyben azt elérte. Tudjuk jól, hogy a világháború pusztítá­sa kevés egyesületünket sújtotta oly érzékenyen, mint az FTC-t. Az öregek bevonultak, vagy ki­öregedtek, a fiatalok még gyen­gék voltak aminek nyomán a di­csőséghez szokott vezetőség is el­kedvetlenedett. A klubszeretetet néven ismert csodaszer azonban kedvező talajba hullott a Ferenc­városban, s az elmúlt bajnoki év­ben kivívott második hely után ma már mint vezető csapatról szólhatunk.’ * 1919. április 13. Határ u.: FTC-III. kér. 4-0 „Zsúfolt ház a Határ utcai pályán. A tribün roskadásig tel­ve, az állóhelyen valóságos he­gyek az embertömegből. így fes­tett a pálya képe. Az elhelyez­kedés kellemetlenségeit feled­tette a mérkőzés, amelynél tar­talmasabb és érdekesebb aligha folyt még a Duna jobb partján. Hatalmas lendülettel indult a küzdelem. Pompás akciók gyö­nyörködtették a nézőt mindkét csatársor részéről. Az FTC esz­tendők óta nem játszott ilyen jól — kimondhatatlan örömére a klub híveinek. ’ Az FTC-nek 1919 tavaszán ez volt sorrendben a 8. bajnoki mér­kőzése, amelyen még gólt sem kapott. A nyoc mérkőzés gól­aránya 15-0 volt! Az FTC fennállása óta ebben a bajnoki évben kapta a legkevesebb gólt — 1919 tavaszán mindössze ket­tőt! Igaz, az MTK elleni 0—2 biz­tosította a kék-fehérek számára a bajnokságot. Tehát amennyi­ben az MTK elleni mérkőzés másként alakul, még bajnoki esé­lyei is lehettek volna a Fradi­nak! De talán a zöld-fehérek csodálatos „tavaszi hadjárata miatt ez az 1919-ben kivívott ezüst is a fényesen csillogók kö­zé számítható... 1921-22 1. MTK 22 16 5 1 60-11 37 2. FTC 22 16 4 2 41-13 36 3. UTE 22 13 6 3 52-19 32 Az FTC-ben játszottak: Csaj­ka Sándor, Takács Géza, Hung- ler II János, Nikolsburger Rezső, Szabó József, Blum Zoltán, Matkovich József, Schwarz Er­nő, Pataki Mihály, Tóth Potya István, Wiener II Jenő, Héger Ferenc, Obitz Gábor, Hungler I József, Ivanovszky Dezső, Kő­vágó Ferenc, Wilhelm II Gyula, Göbl Antal. Az első és a harmadik elleni eredmény: MTK-FTC 2-0 0-0 félbeszakadt! FTC-UTE 3-2 2-2 SLÁGERMÉRKÖZÉSEK - ÉRDEKESSÉGEK 1921. szeptember 5. Sárkány u.: KAC—FTC 0—0 megsemmi­sítve! Az FTC-nek az 1921—22. évi bajnokságban az első ellenfele a kispesti csapat volt. A Sárkány utcai pályán nem mindennapos bírói botrány borzolta a kedé­lyeket: „A játék második félidejében, amikor 0-0 volt az eredmény, Nikolsburgert biztos gólhelyzet­ben elvágják a KAC játékosok, mire a bíró 11-est ítélt. A ti­zenegyest Hungler élesen belőt­te, a bíró azonban azon az ala­pon, hogy szerinte két FTC já­tékos a labda elrúgásának pilla­natában belépett al6-os területé­re, a gólt érvénytelenítette és először újból akarta rúgatni, majd — különleges szabályismeretére támaszkodva - szabadrúgást ítélt az FTC ellen a 16-os vonalról! A meccs végén Fiedler Kon- rád bíró rendőri asszisztencia mellett tért az öltözőbe... Az FTC-KAC meccs tizenegyesé­nek esete példátlan a magyar futball történetében. Gólbarú- gott 11-est annulálni és a 11-est rúgó csapat ellen szabadrúgást ítélni bármiféle címen, olyan nem ismerése a szabályoknak, ami igazán kétségbeejtheti a ma­gyar futballbírói kart. A joggal megdöbbent FTC - Fiedler bíró jóvoltából — a már megnyert meccset elveszítette. Az FTC természetesen meg­óvta a mérkőzést, a szövetség pedig elrendelte az újrajátszást. Ami a játékvezetőt Illeti, vaskos tévedése „után önkéntes „szám­űzetésbe ment, többé nem ve­zetett mérkőzést... * 1922. május 28. Hungária krt.: MTK-FTC 0-0 félbesza­kadt! A mérkőzésre évtizedekig mint az egyik legviharosabb örökrangadóra emlékeztek. Ezen a délutánon dőlt el ugyanis a két csapat között a bajnoki cím kérdése. Hogy hogyan? Ezt kívánjuk feleleveníteni a következő korabeli idézetekkel: „Izzó várakozásban teltek a félórák, amíg végre elérkezett a kezdés ideje. Az FTC hívei tom­boltak örömükben láttára a zöld-fehérek eleven, célratörő já­tékának, meg-megújuló támadá­sainak. Boldogságot sugároztak a szemek a másik párt táborában is, amikor az MTK oroszlán módjára küzdő védelme baj nél­kül kerülte el az első félidőt. Mindenki végsőkig feszült ide­gekkel, várta a további fejle­ményeket. A csapatok fölállnak. Előbb pár akcióban az FTC tá­mad, majd offenzivába lép az MTK. Opata bead, Orth kapás­ból lőni akar, kavarodás támad, Szabó elesik, porzik körülötte a föld, kúszik a földön, közben a labda a kezére ütődik, a bíró várja a kibontakozást, aztán — mintha figyelmeztető hangok fölráznák aléltságából, fütyül és — 11-es büntetőrúgást ítél az MTK javára. A közönség figyel­me megmerevedik, némán tekint le a pályára, ahol Blum az FTC csapatának kapitánya heves tag­lejtésekkel és erős hangon vitat­kozik a bíróval. Közbelépnek a többi játékosok, nagy a hangza­var, a bíró sápadtan áll a játéko­sok gyűrűjében, a közönség még mindig némán figyel. Egyszerre azonban mintha millió torokból törne fel az ordítás, a közönség beleszól a vitába, miközben Blum haragos kézlegyintéssel int a csapatának, megindul az öltö­ző felé, s lassan követik őt az FTC játékosai is valamennyien. A közönség minden oldalról a pályára özönlik, teljes a káosz. Ezalatt bent az FTC öltöző­ben Blum magából kikelten ki­áltozza: — Egy év becsületes munkáját nem engedhetem tönk­retenni bírói ítélettel. Mindig sportszerűen viselkedtem, ezt azonban már nem lehet elvi­selni. Ha így lehet bajnokságok sorsát eldönteni, akkor vissza fogunk vonulni a sportolástól. Kis idő múltán jönnek ki sorban, a már felöltözött játé­kosok. Mindegyik FTC játékost megéljenzik, de Szabót és Pata­kit még vállára is emeli a tömeg. Aztán a közönség megrohanta a játékosok kocsiját, a lovakat ki­fogták és a kocsikba kapaszkod­va egészen az Üllői útig vontat­ták azokat... Hogy mi lett az ügy vége? Az MLSZ szabályai szerint a levo­nult csapattól már akkor is elvet­ték a 2 pontot. Ez 1922-ben az FTC bajnokságába került! 1923-24 1. MTK 22 19 2 1 50-11 40 2. FTC 22 11 8 3 36-15 30 3. UTE 22 12 4 6 39-15 28 Az FTC-ben játszottak: Am­sei Ignác, Takács Géza, Hung­ler II János, Furmann Károly, Szabó József, Blum Zoltán, Ha­lász Zoltán, Egri Ferenc, Kele­men Richard, Eisenhoffer Jó­zsef, Héger Ferenc, Tóth Potya István, Weisz László, Mészáros Béla, Schreiber Károly, Wilheim Vilmos, Matkovich József, Balas­sa Béla, Pataki Mihály, Hungler I János, Takács Lajos, Hungler III Imre, Wágner Károly, Kohut Vilmos. Az első és a harmadik elleni eredmények: MTK-FTC 2-1 2-0 FTC-UTE 2-0 2-1 SLÁGERMÉRKŐZÉSEK - ÉRDEKESSÉGEK 1923. augusztus 26. Megyeri út: FTC-UTE 2-0 Az FTC játékosait taxival vit­ték ki Újpestre, ami a nehéz gazdasági körülmények között sokaknak feltűnt. A csapat győzelemmel hálál­ta meg a borsos számlát... To­vábbi bravúrt jelentett, hogy a kétgólos győzelmet a sérült Pataki és Tóth Potya nélkül vívták ki a zöld-fehérek. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom