Fradi műsorlap (1988)
1988. december 3.
1988. december 3., Üllői út: Ferencváros - Veszprém Győzelem után... Álló sor balról: Józsa, Limperger, Fischer, Simon, Dzuiják, Pintér. Elől: Bánki,Kincses, Nagy Zs., Topor, Keller. AZ FTC CSAPATA 88. SZÜLETÉSNAPJÁIG — 1988. december 3-ig — bezárólag ilyen összesített nemzetközi mérleggel büszkélkedhet: EURÓPAI CSAPATOK: 1065 609 160 296 3109-1817 MÁS FÖLDRÉSZBELI: 133 79 24 30 467-223 ÖSSZESEN: 1198 688 184 326 3576-2040 A FERENCVÁROS eddigi története során 409 európai és 46 más földrészbeli klubcsapattal, tehát összesen 455 klubcsapattal mérkőzött. Vajon melyik gárda lesz az 500. ellenfél? És ez a találkozó létrejön-e az ezredfordulóig? Koitai József az első válogatott méikózésen játszott! dig meleghangú levélben, amelyet az akkori kapitány, Stobbe Ferenc írt alá. A másodikat — amelyben a csehek elleni találkozója invitálták — Hajós Alfréd. íme a meghívás: Tekintetes Koitai József úrnak Kedves Sporttárs Örömmel értesítem önt, hogy a Magyar Labdarúgók Szövetsége kijelölte azon Szövetségi csapat tagjának, mely a cseh labdarúgó szövetség reprezentetív csapatával szemben lesz hivatva érvényesíteni kiválóságát az év április 1-jén. Nyilvánosan kimutatott képességeit és sportszerű magatartását legszebb díjával, a bizalommal jutalmazza Szövetségünk, mikor Önt is e csapatba illőnek vallja. Nem kételkedem, hogy átérzi azt és meg fog felelni a bizalomnak, kezet fogván és együtt készülvén velem, kinek az a szerencse jutott részül, hogy e csapat összehívása, gyakorlása és együttértése reám van bízva mindaddig, míg akár kivívják a győzelmet, akár becsülettel elszenvedik a legyőzetést, mégis mindenkor megmaradnak előttünk azok, kik a bizalomra legméltóbbak voltak ez alkalommal. Kérem tehát önt, hogy kötelességtudó pontossággal vegyen részt mindenben, ami együttes munkát kíván tőlünk, s felhíFolytatás a 2. oldalon Az FTC futball-múzeumában a sok szép trófea, serleg, kupa s más becses sportereklye között újabban két sporttörténeti emlék található. Egy festmény és egy festményről készült színes reprodukció. Az előbbi egy kacki- ás bajuszú férfiút ábrázol, nemzeti színű trikóban, míg a másik egy idősebb urat, aki a hajdani Fradi pálya füvén áll civilben ugyan, de lába előtt ott van egy futball-labda. Mindkettő sapkában van, a fejfedő szemlátomás egyforma. Szemellenzős bordó bársony zsokésapka. A két kép egy és ugyanazon személyről készült, csak más más időpontban. Míg az egyiken Kol- tai-Kolhanek József hajdanában válogatottunk mezében feszít, addig a másikon élete alkonyán talán éppen a búcsúlátogatását teszi hajdani sikerei Színhelyén az Üllői úti pálya füvén. Az egykori kiváló futballistát ma már a legidősebb futballgeneráció is legfeljebb hírből ismerheti, hiszen a sportember a sportág hőskorában vitézkedett a pályán. A Hunyadi téren tanult meg futballozni, 14 esztendős korában már pénzt keresett, hogy özvegy édesanyját s többi testvérét segítse. 1890-es évek végén, ami- • kor az első sportegyesületek megalakultak, a Budapesti Sport Club tagja lett. Kezdetben csatárt játszott, összekötőt. 1902-ben lépett át az FTC-be. Itt már támadó középfedezet lett s erőssége együttesének, amelyik bajnokságot nyert. Ugyanebben az esztendőben került sor az első válogatott találkozóra. Legjobbjaink Bécsben Ausztria tizenegyével mérkőztek s erre a sporttörténelmi mérkőzésre meghívást kapott Koitai József is. MégpeFischer Pali a Fradiból a 117! Kedden este a válogatott mérkőzés után az athéni repülőtéren találkozott egymással az ,,A ’ és az utánpótlás válogatott. Az U csapat már régen kint rostokolt a tranzitváróban, amikor befutott Mezey kapitány legénysége. A két társaság rövid úton tájékoztatta egymást a mérkőzéseken történtekről. Fischer Páltól útban a repülőgép felé kérdezte meg valaki; — Pali te is játszottál? Mire a csatár keserűen csak annyit válaszolt.- Ott voltam. Papíron ezen a napon a ferencvárosi csatárnak boldognak kellett volna lenni. Boldognak, hiszen ünnep volt ez életében, megvalósult szíve álma, először ölthette magára a nagyválogatott mezét. A „behívót” a klubmeccseken nyújtott teljesítménye alapján megérdemelte. A bajnoki találkozókon nem csupán igyekezett, hajtott, de igen eredményesen térült-fordult az ellenfelek kapuja előtt. Eddig ősszel nem csupán csapatában bizonyult a legeredményesebb támadónak, hanem az NB I góllövő listáját is ő vezeti. A görögországi találkozót megelőzően a Ferencváros Zalaegerszegen vendégszerepeit s onnan győztesen tért haza. A diadal egyik főszereplője Fischer Pál volt, aki három góljával járult hozzá a sikerhez. A válogatottbeli bemutatkozásra is nagyon készült a ferencvárosi fiú. Szerette volna e nagy napot is legalább egy góllal emlékezetessé tenni. A kezdőcsapatba még nem jelölte a kapitány, de mivel az első játékrészben jóformán egyetlen gólveszélyes akciót nem vezettek támadóink, Mezey György a szünetben eliÉMi “' küldte melegíteni. Akkor alig várta, hogy elkezdődjön a második félidő. Feszítette a tettvágy, hogy végre a legjobbak között is bizonyítson. Sajnos ezen az estén ő sem tudott fordulatot hozni a játékban. Hiába igyekezett, próbált betömi az ellenfél kapuja elé, gólhelyzetbe a negyvenöt perc alatt nem igen került. Bár a mérkőzés hajrájában akadt lehe- tősége a mieinknek is, végülis három kapott gól ellenéjjen egyet sem sikerült adniuk. így aztán szomorúan ballagott az öltözőbe Fischer Pái is. Hiába várta ezt a napot a nagy bemutatko/VV zást valahogy nem így képzelte el. Mindez azonban benne van a játékban, nagyon sokan vitték sokra a nemzeti tizenegyben, akiknek szintén vesztes meccs jutott osztályrészül a bemutatkozásnál. Mert ahogy az meg volt írva abban a régi válogatott meghívóban, amelyet az első ferencvárosi válogatott, Koitai Kol- hanek József kapott: „... Akár kivívják a győzelmet, akár becsülettel elszenvedik a legyőzetést mégis mindenkor maradnak azok, kik a bizalomra legméltóbbak voltak ez alkalommal...” És a további bizalmat Fischer Pálnak gólokkal lehet újfent kiérdemelnie.
