Fradi műsorlap (1983/84)
1983-1984 / 14. szám
8 Fradi műsorlap 1963/84-ES DENY, 14. SZÁM Ki kicsoda a Ferencvárosi Torna Club történetében? irta és összeállította: Nagy Béla L LÁZÁR GYULA A „Tanár úr” minden idők egyik legjobb .magyar fedezet játékosa a Ferencvárosban 511 mérkőzésen szerepelt! Tagja volt a 100%-os bajnokcsapatnak, majd 1933—34, 1937— 38, 1939—40, 1940—41 — tehát ösz- szesen öt aranyérmes gárda vezér- egyénisége. 1937-ben KK győztes és Közép-tBuTÓpa válogatott! A nemzeti tizenegyben negyvenkilencszer szerepelt, 1938-bar» világbajnoki ezüstérmes! A klub örökös bajnoka, egyik legendás alakja. Az új Üllői úti stadionban — 1974-ben — az FTC—Vasas öregfiúk mérkőzésen — 63 évesen — ő végezte el a kezdőrúgást. Haláláig tevékenykedett a Ferencváros öregfiúk csapatának vezetőségében. 1983-ban, 72 éves korában hunyt el. lázár Péter Esztergomból gyermekként került az iFTC-hez, ahol ifjúkori sikerek után felnőtt bajnoki címek (3 egyéni és 5 váltó) és országos csúcsok egész sora fűződött a nevéhez. Legjobb nemzetközi eredményét a mexikói olimpián érte el: a 200 m-es vegyesúszásban a döntőben 8. volt. 1970-ben kezdett el öttusázni a Honvédban, s szinte hihetetlenül gyorsan, két év alatt abban a sportágban is a válogatottságig küzdötte fel magát. 1980. december 9-én autóbaleset következtében tragikus véget ért. Mindössze 30 évet élt... LELKESNÉ TOMANN ROZÁLIA A kézilabdacsapat nagy játékosegyénisége 1975—1981 között játszott egyesületünkben. 228 mérkőzésen szerepelt és 675 gólt lőtt! A Bp. Spartacusból már sokszoros válogatottként került hozzánk az átlövő, irányító játékos. A Fradiban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, a csapat vezéregyéniségének számított. Tagja volt a háromszoros VB bronzérmes, és az 1976-os olimpiai bronzérmes magyar válogatottnak. Címeres mezben 172 alkalommal szerepelt. Visszavonulása után továbbra is az IFTC-nél maradt, napjainkban pályaedző. DR. LÉN ART LAJOS Korábban az FTC elnöke (1972— 1981), 1981 óta az egyesület társelnöke. Már 1967 óta tevékenykedik az FTC-ben, hiszen elnökségi tag, majd Intéző Bizottsági tagként aktív szereplője volt az egyesületben történteknek. Tevékenysége annál is értékesebb, mert mindig felelős beosztásban dolgozott és így, emellett segítette a Fradit. Az élelmiszer- gazdaság különböző területein töltött be fontos pozíciókat, a MÉM- ben főosztályvezető volt, majd 1970- óen miniszterhelyettes lett. A Gabonatröszt vezérigazgatójaként ugyanúgy megtalálja a segítés módját, mint korábbi beosztásaiban. Az FTC örökös tagja, aki idén egyedi jubileumhoz érkezett: 10 éve, hogy elmondta az új Üllői úti stadionban a pályaavatón, a megnyitó beszédet ... LIGETI MAGDOLNA Kétszer műugrásban (1939, 1943) és kétszer toronyugrásban (1942, 1943) nyert magyar bajnokságot. 1941-ben a válogatottban is szerepelt. LYKA ANTAL Egy évtizeden át a Ferencváros kitűnőségei közé tartozott. A Lyka— Sárosi—Lázár fedezetsor klasszisszinten futballozott. Lyka 359 alkalommal lépett pályára és tagja volt három ferencvárosi bajnokcsapatnak (1926—27, 1931—32, 1933—34). Szintén három MK győztes és az 1928-as KK diadallal végződött küzdelmek aktív részese. A magyar válogatottban 12 alkalommal játszott. Edzőként ünnepelhette a Ferencváros 1948—49-es bajnokságát! Edzősködött Ózdon, Csepelen, Debrecenben, Veszprémben, Kecskeméten. Jugoszláviában a Vojvodinánál és a Vardar Skopje-nél aratta edzői sikereit. 1976-ban, 68 éves korában hunyt el. LOSONCI TIBOR Az FTC ügyvezető elnöke. Több mint négy évtizede a klub tagja! Fradi ifi evezősként 1943-ban már bajnoki aranyérmet vehetett át... 1949-től az ÉDOSZ munkatársa, 1951-től pedig az egyesület sport szakmai munkájának irányítója. A helsinki olimpiára készülő versenyzőkkel foglalkozott, majd sportvezető-képző, a SZOT sportosztályán helyettes vezető. .1956 után rövid ideig kormánybizottsági tagként ismét az FTC újjászervezésén tevékenykedett. Ezt követően a Magyar Olimpiai Bizottság titkára, MTS osztályvezető. Azután következett két évtized a BTSH elnökhelyettesi székében! 1980. november 47-e óta az FTC ügyvezető elnöke, a klub örökös tagja. LUKÁCSNÉ MATHÉ SÁRA A kitűnő asztaliteniszezőnő 1961- ben a női párosban (Kóczián Évával) egyesületünknek is „hozott” egy bajnoki aranyérmet. Nemzetközi sikerei az 1960-as — tehát „Ferencvárosi évében” — EB aranyérem (csapat), ezüstérem (női páros) és két bronzérem (egyéni, vegyes páros). Lukácsné a következő években a 31. sz. Építőkben folytatta az „éremgyűjtést” — sikerrel. M MADARÁSZ CSILLA Az FTC tizenháromszoros úszóbajnoka (100 és 400 m-es gyorsúszás), csúcstartója és válogatott versenyzője. Részt vett a római és tokiói olimpián, ahol 4—6. helyezéseket ért el. Az 1962-es Európa-bajnok- ságon tagja volt a bronzérmes 4X:100-as váltónak. Hat éven át 1958-tól 1964-ig volt válogatott! 1964-ben sportága legjobbját megillető kitüntetésiben részesült: az ÉV ŰSZÖNO-je volt. MAGYAR ZOLTÁN A magyar sport egyik kiemelkedő egyénisége, az FTC örökös bajnoka. Minden idők legeredményesebb ferencvárosi sportolója. Magyar kétszer nyert olimpiai aranyérmet! Háromszoros világ- és (Euxópa-baj- nok! Két Világ Kupa elsősége is a sportág legjobbjai közé emeli. 1973-tól 1980-ig, majd mindenhol győzött, ahol megjelent. A magyar bajnokságokról 33 egyéni és 1 CSB aranyérmet gyűjtött! Edzője Vígh László volt, aki egyedülálló nehéz gyakorlatot dolgozott ki számára, amely a tomászvilág- ban „Magyar vándorként” vált közismertté. Híres lólengés gyakorlatát éveken át a világon senki nem tudta bemutatni. Magyar Zoltánt második olimpiai aranyérme és visszavonulása után a Munka Érdemrend aranyfokozatával tüntették k!i! Napjainkban az FTC elnökségének a tagja. Ebiben az évben márvány dicsőségtábla kerül a klubház homlokzatára. Magyar Zoltán neve nemcsak ezen a táblán, hanem az FTC történetében is aranybetűkkel íródott. MAN GLITZ FERENC 1903—1913 között 221 mérkőzésen játszott a labdarúgócsapatban. Manglitz érdékes egyénisége volt az FTC-nek. Mint az „őskorban” annyian, ő is atlétizált a labdarúgás mellett. Azzal a különbséggel, hogy Manglitz nem csak elindult a versenyeken, hanem kiváló eredményeket elérve győzött is. Már az első válogatottságát megelőzően — 1902-ben — az 1 mérföldes gyaloglásban országos csúcsot állított fel. Ez az FTC első országos csúcsa! 1906-iban Manglitz szerezte az egyesületnek az első egyéni országos bajnoki címet is — szintén gyaloglásban. Az FTC labdarúgócsapatának tagjaként 8 (!) bajnoki aranyérme mellé a Fradi atlétájaként is nyert 3 aranyat a 30 fcm-es bajnokságban!! Nyolc bajnok és hét kupagyőztes labdarúgócsapat tagja volt, a kttub örökös bajnoka. 58 éves korában — 1940-ben — tragikus körülmények között hunyt el. MÁTRAI SÁNDOR 80 válogatottságával minden időik magyar válogatott játékosai között a negyedik helyen áll! Három világbajnokságon vett részt (1958, 1962, 1966), s játékával általános elismerést aratott. Három bajnokcsapat, 1 VVK és 1 MNK győztes csapat tagja és kapitánya. 1965-ben az ÉV JÁTÉKOSÁNAK választották!! Az FTC örökös bajnoka, aki a Ferencváros csapatában 1953 és 1967 között összesen 554 mérkőzésen szerepelt!! Tőle csak Sárosi dr. játszott több mérkőzést a Fradiban ... A klub tiszteletére 1969-ben búcsúmérkőzést is rendezett. Napjainkban a vendéglátóiparban dolgozik. MELLY BÉLA DR. A harmincas években sokáig az FTC alélnöke, majd a labdarúgók elnöke volt. Személyében az egyik legrégebbi fradistát tisztelhettük. 1961-ben rövid szenvedés után 63 éves korában hunyt el. A Sportkórház osztályvezető főorvosa volt. MÉSZÁROS GYÖRGY Tizenöt éven át — 1957-től 1972-ig — egyesületünk egyik legeredményesebb versenyzője volt. A „kajakkirály” színeinkből 34 magyar bajnoki aranyérmet nyert! Három olimpián vett részt (1960, 1964, 1968) és a római olimpia aranyérme csak 8 századmásodpercen, 4—5 centin múlt... Két olimpiai ezüst, három VB ezüst-, két EB arany-, öt ezüst és hat bronzérmet őriz vitrinjében! 25 éven át versenyzett — pályafutását ikertestvérével az Előrében kezdte — és az aktív sporttól csak 40 éves korában vonult vissza. Az FTC elnökségében és a szakosz- tályvezetésben is helytállt. A klub örökös bajnoka, aki szakmája megszállottjaként — építészmérnökként — tevékenykedik. MÉSZÁROS JÓZSEF 1948-tól 1954-ig a klub játékosa, összesen 184 mérkőzésen szerepelt. Utolsó mérkőzéseit 1957-ben az ausztrál túrán játszotta, mintegy jutalomként. Edzői pályafutása csúcspontja az FTC-nól teljesedett ki. Az ő irányítása alatt az FTC megnyerte az 1962—63-as, az 1964-es bajnokságot és 1965-ben a VVK-t! Az FTC örökös tagja, aki a hetvenes években szakosztályelnökként is segítette a Ferencvárost. MOLNÁR BÉLA Több, mint két évtizeden át az FTC szövetségi képviselője volt. Tulajdonképpen mindent intézett, de az MLSZ-ben hivatalosan ő volt az FTC szószólója. A Ferencváros érdekeit mindig szívén viselő, nagyszerű sportember volt. (1974-ben hunyt el.) Bár ebben a cikksorozatban történeteket nem publikálunk, ezúttal, hogy érzékeltessük Molnár Béla — és egy másik igaz fradásta Sifoon György — lehetetlent nem ismerő akaraterejét, kivételt teszünk. Ez a kis történet egyben válasz arra is, hogy miért becézték Molnár Bélát „Duimás- nak” ... íme, Kispéter leigazolásának története, Molnár Béla egykori elbeszélése alapján: — Egy nap meghallottam, hogy Kispéter aláírta az igazolólapot az Újpesthez. Nosza, mondom magamban, ebbe én nem nyugszom bele, mert a hosszú Miskának a mi játékosunknak kell lennie. Sok időm nem volt a gondolkodásra, mert este nyolc óra volt és reggel érkezett haza Törökországból Die- ker, az Űjpest vezére, tudtam, hogy ha ezen az éjszakán nem intézem el Kispéter ügyét, akkor számunkra elveszett. Elrohantam Simon Gyurkához. Háznagyunk 39 fokos lázzal feküdt az ágyban. Mondtam néki: Gyurka, ne marháskodj, nekünk Kispéter kell, neked van motorkerékpárod, azonnal indulunk Szolnokra. Szegény Gyurka kimászott az ágyból, bevett egy csomó kinint, és már robogtunk is Szolnok felé. 11 órakor érkeztünk Kís- péterék házához. Miska álmosan kérdezte, mit akarunk tőle, hiszen ő az Újpestnek aláírta már az átigazoló lapot. Megnyugtattam, hogy mi csak diskurálni jöttünk Pestről ... Ennek a dumának az eredménye az lett, hogy egy órakor, amikor visszaindultunk Budapestre, Kispéter átigazoló lapja a zsebemben volt és Dicker, amikor reggel megérkezett, szomorú szívvel volt kénytelen tudomásul venni, hogy Kispéter barátunk sohasem fog lilafehér dresszben játszani. (Folytatjuk) SA1TÓMÚZEUM Bemutatjuk lukacs Edét A Ferencváros a múlt héten leszerződtette a Nagybányái SE kiváló jobbszélsőjét, az erdélyi válogatott Lukácsot, a tehetséges és fiatal nagybányai futballistát. Lukács Ede Nagyváradon született 1920. július 2-én. 1934-ben kezdett futballozni a nagyváradi Crisanában. Itt Jeny, a Crisana akkor mesterének a keze alá került. Előbb a törpecsapatban, majd az ifjúságiiba, amely megnyerte Nagyvárad ifjúsági bajnokságát. Az 1937—38-as évékben bekerült a Crisana „egybe”, ahol együtt játszott Bairátkyval. 1939 nyaráig játszott a Crisanában. Ekkor Jeny Rudolf Nagybányára került, az NSE-hez. Lukács nem tudott meglenni tanítómestere nélkül, ő is Nagybányára ment, ahol az NSE főerőssége lett. A Nagybányai SE ez időben a román NB I-ben játszott. Itt csakhamar feltűnt a román válogató bizottságnak és ugyanez év őszén beállították a román B válogatottba — a magyar B elleni mérkőzésre. A „kis Lukács” — így becézték a románok is — nem vallott szégyent. Rendkívül szerény, rokonszenves fiú. Csapatának gólxekordere. Ezeket tudjuk Lukácsról, a Ferencváros újoncáról. Az alábbiakat pedig ő mondja el: — Jeny Rudi bácsi meglátott és meghívott a Crisana tréning- jére. Szerencsém is volt, mert pont akkor adtak a kölyköknek új futballcipőt. Én is kaptam egy párat. Ekkor voltam a legboldogabb. Talán ennek az „ajándéknak” köszönhetem egész futballista pályafutásomat. Boldogan mondhatom azt is, hogy az én jó szüleim nem tiltották meg jinekem <a futballt, mert /azon a véleményen vannak, hogy a sport sok káros dologtól vonja el a fiatalságot. Most fájó szívvel és szép emlékekkel búcsúztam el Nagybányától, ahová sok szép és kedves emlék fűz. De boldog vagyok, bogy a Ferencvároshoz kerültem. Régi titkos vágyam volt mindig, hogy a Fradiban játsszam. * Töibb mint 40 év telt el mióta ezék a sorok a Képes Sportban megjelentek. Most Lukács Ede — 64 évesen — ismét kopogtatott az Üllőd úti klubhóziban. A román hatóságok — ugyanúgy, mint nálunk — a nyugdíjaztatáskor kérik a munkával eltöltött évek igazoló papírjait. Most tehát ezért utazott Nagykálóról Budapestre, hogy igazoljuk: ő a Fradiban focizott. Ahogy készül a papír, amely tanúsítja, hogy 1941 nyarától 1947-ig a Ferencváros szerződtetett — igazolt — labdarúgója volt (96 meccsen játszott, 44 gólt lőtt!) nézegeti az archívum falán a régi fotókat. — Óh, itt a Sárosi Béla képe!! ö volt a Fradiban a legjobb •• m ma&vímr x íjw* -tax. m « Lukács a legeredményesebb Fradi-csatár, Szabó elől viszi el a labdát barátom, még náluk is laktam. Szegény ,Lázár Gyusziról olvastam, hogy meghalt... Ilyen ikicsinyített iSzt. István kupáim nekem is vannak. De szép emlék! Milyen jó kis esti meccsek voltak a Latorca utcai pályán. Magyar Kupáim is vannak — jól ment akkor a csapatnak. Csak hát sajnos, jött a háború! Bizony nekem is kijutott belőle... 1947 márciusában játszottam utoljára a Fradiban. Az Újpestet 1-0-ra győztük le Gyetvai Laci góljával. — Hogyan folytatódott pályafutása? — Marosvásárhelyen 1952-ig fociztam, aztán edzősködni kezdtem. 1968-ban még Tatára is eljöttem, hogy lefilmezzem, hogyan alapoznak a magyar csapatok. Egyébként mindenről értesülök ami a magyar sportéletben történik. A Fradiról is sokat olvasok, hiszen barátaim az összes ferencvárosi kiadványt megküldik. A gyengébb helyezés ellenére is bízni kell a fiúkban. Minden klubnál vannak megtorpanások, de a fiatalítás, az új bsapat építése előbb-utóbb mindig sikert hoz. Utódaimnak, a Ferencváros mai játékosainak ebből a sikerből kívánok minél többet. N. B. Fradi műsorlap A Ferencvárosi Torna Club kiadványa. Felelős kiadó: Losonci Tibor, az FTC ügyvezető elnöke. Felelős szerkesztő: Nagy Béla. Készalt a COOPINVEST gondozásában. Szedés, grafikai előkészítés: Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: .Vágó Sándorod vezérigazgató. 84.2103/9-14 — Nyomás: Szikra Lapnyomda, 0940 Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. Megjelenik: az FTC hazai mérkőzéseire. Szerkesztőség ebne: Bp. IX., UU01 út 129. Telefon: 136-029
