Fradi műsorlap (1983/84)

1983-1984 / 15. szám

8 Fradi műsorlap 1983/84-ES IMNY. 15. SZÁM Ki kicsoda a Ferencvárosi Torna Club történetében? írta és összeállította: Nagy Béla MOLNÁR ISTVÁN 1929-től egészen pályafutása befe­jezéséig a Ferencváros vízilabda- csapatánaik tagja 'volt. Két bajnok- csapatban játszott — válogatott szinten pedig két nemesfém érmet nyert Tagja volt az 1936-os olim­piai aranyérmet, és az 1938-as Európa-tba jnakságot nyert magyar válogatottnak! Visszavonulása után edzősködött is, majd egyedi kap­csolata alakult ki a sporttal: ő lett a „stadion hangja” — azaz a Népstadion, majd az Üllői úti pálya bemondója. Az FTC örökös baj­nokaként 1983-íban hiunyt el. MONOSTORI KÁROLY Labdarúgóként 1934-től 1936-ig ját­szott a Ferencvárosban. Egy súlyos sérülése ekkor pontot tett Ígéretes pályafutására. így, egyszeres válo­gatottként (a Kispest színeiből) és az 1935-ös Magyar Kupa győztes Ferencváros tagjaiként tartjuk nyil­ván. Mint intéző már sokszorosan felülmúlta a játékosként eltöltött éveket. 1959 óta az FTC intézője, így idén negyedszázados jubileumát ünnepelhetjük. Karcsi bácsi az FTC örökös tagja, aki 70. születésnapján a Kiváló munkáért kitüntetésben részesült. N NADANYI AGNES Az FTC első női atlétikai bajnoka! 1932-ben és 1933-ban 34 méteres do­básaival nyerte Magyarország disz­koszvető bajnokságát. Gerelyhaj í- tásban és súlylökésben is indult, második helyezéseket ért el. ö volt az FTC első válogatott atlétanője: 1930 és 1933 között valamennyi vá­logatott viadalon szerepelt. 1934- ben az NTE-be, majd később a BUSE-ba igazolt. NAGT GABOR Az FTC egyik legjobb kerékpárosa volt. 1966-tól 1973-ig évente külön­féle versenyek tucatját nyerte, ösz- szesen 8 magyar bajnokságon állt a dobogó legmagasabb fokán. A müncheni olimpiára is kijutott. 1973-ban a magyar bajnokság után gerincsérülése miatt fiatalon vissza­vonult. Ezután a Fradi ifiktől a fel­nőttekig sok-sok kerékpárosunkkal foglalkozott, edzőként is sikereket aratott. NAGT IDA Több, mint egy évtizeden át az FTC ifi és serdülő labdarúgók szer­tárosa volt. 12 év alatt egy teljes focista generációt „szolgált” ki — tiszta szereléssel, labdákkal, me­zekkel, cipőkkel. Ida néni híres volt arról, hogy mindig alapos fej­mosásban részesítette azokat a já­tékosokat, akik vereséggel hagyták el a pályát. „Kikapott” tőle annak idején Bálint Laci, Vépi Peti, Ebed­li Zoli is. Pedig ezeket a játékoso­kat szerette a legjobban... 1978 óta nyugdíjas, de azért a szíve időnként vissza-vissza húzza az Ül­lői útra... NAGT TEREZ Kézilabdacsapatunk erőssége volt: 259 mérkőzésen 557 gólt' lőtt! Nagy lövőereje hosszú időn keresztül meghatározója volt a csapat ered­ményességének. Három ferencvárosi bajnokcsapat tagjaként (1966, 1968, 1969) sok-sok örömet szerzett a Fe­rencváros szurkolóinak. A magyar válogatottban tudásához képest ke­vésszer szerepelt: címeres mezben mindössze négyszer lépett pályára. NEMETH BELANE A Fradi ajándékboltban sokan is­merik Margit nénit, aki tagszerve­zési ügyektől kezdve postázásig mindenben igyekszik szurkolóinkat kiszolgálni. Azt viszont kevesen tudják róla, hogy 1937 és 1940 kö­zött — Lamos Margit néven —négy magyar bajnokságot nyert, gerely­hajításban! Részt vett az 1934-es prágai munkásolimpián is. Amikor pedig az MTE-től a Ferencváros­hoz került nem csak kosárlabdá­zott, hanem a szakosztályvezetői és edzői teendőket is ellátta. Egyesü­letünkben a hatvanas években „kultúrosként” gondoskodott a klubéletről, könyvtárról — majd a pártolótagság megszervezésében — különösen a vidéki tagszervező há­lózat kiépítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az FTC örökös tagja, aki évtizedek óta szolgálja az egyesületet. NEMETHT JENŐ Az FTC régi híres futóbajnoka. 1917 és 1923 között ötször nyert bajnoki aranyérmet. A 800, 1500 és 5000 méteres távokon indult és sok-sok verseny győzteseként nagy népsze­rűségnek örvendett. Sajnos, abban az időben nem voltak világverse­nyek — így az ott várható érmek­től elesett... Az FTC örökös baj­noka, akiben napjaink „korelnök” fradistáját tisztelhetjük. 86 éves — egy évvel idősebb, mint a Ferenc­városi Torna Club... NIKOLSBURGER JENŐ Az FTC egykori labdarúgója, aki pontosan 100 mérkőzésen szerepelt, zöld-fehérben. Csatárt játszott és ha pályára lépett az fél gólt jelentett, hiszen 47 alkalommal talált a ka­puba. Tagja volt az 1925—26-os baj nők csapatnak és egyszer a ma­gyar válogatottnak. NOVAK DEZSŐ 405 mérkőzésen játszott egyesüle­tünk színeiben és hátvéd létére 97 gólt szerzett. Igaz, 11-es és szabad­rúgás-specialista volt... Négy fe­rencvárosi bajnokcsapat vezéregyé­nisége (1962—63, 1964, 1967, 1968). Az 1965-ös ‘ WK- és az 1972-es MNK-győztes FTC tagja. Az FTC örökös bajnoka, akinek visszavonu­lásakor a klub búcsúmérkőzést ren­dezett. A világon Novák az egyet­len labdarúgó, akinek vitrinjében három olimpiai érem (2 arany, 1 bronz) található! EB-bronzérmes (1964) és Világválogatott labdarúgó (1968). Edzői pályafutását Dunaújváros­ban kezdte, majd az Üllői útra szer­ződött. Az FTC-ben egy bajnokcsa­pat és két ezüstérmes gárda mes­tere, 1981-ben az Év edzője! Siker­telen időszaka: 1983 őszi idény... NOVAK ÉVA A Novák lányok személyében az FTC első női olimpikonjait tisztel­hetjük! 1948-ban a londoni olim­pián Novák Éva a 200 m-es mell­úszásban a 3. helyen végzett. Ez volt az első olimpiai érem, amelyet az FTC-ből női sportoló nyert! Ne­véhez fűződik egy másik dicsőség is. ö érte el az első magyar egyéni női világcsúcsot. (1950. október 21., Székesfehérvár: 200 m-es mellúszás — 2:48.8.) Fél év múlva Moszkvá­ban megjavította a saját világcsú­csát ... 1952-ben a helsinki olim­pián pedig ismét remekelt: 1 arany­éremmel és 2 ezüsttel tért haza! A magyar bajnokságokon — az FTC színeiből — aránylag kevésszer, ki­lencszer állt a dobogó legmagasabb fokán. Természetesen az FTC örö­kös bajnoka. NOVAK ILONA Novák Ilonka neve is összeforrt az ötvenes évek úszó „aranykorszaká­val”. Tagja volt a sikert-sikerre hal­mozó válogatottnak és a helsinki olimpián aranyérmet nyert 4x100-as gyorsváltónak. A váltó tagjaként vi­lágcsúcstartó és többszörös magyar csúcstartó volt. Novák Ilona há­rom országos bajnokságát három különféle számban nyerte: 200 m-es vegyesúszás, Balaton-távúszás, 3x 100 m-es vegyesváltó. Egész pályafutása alatt példamu­tató sportolói erényeket csillogta­tott, és ugyanez mondható el az uszodákon túli életéről is. Tanári diplomát szerzett. 1974-ben — mint első női funkcionárust — beválasz­tották az Európai Üszó Liga elnök­ségébe! {Folytatjuk.) SAJTÓFIGYELŐ FRÄNZSTÄDTTÖL-BUDÄF0KI6 Beszélgető partnerem a Ferencvá­rosiban nőtt fiel, így nem véletlen, hegy mér szinte az anyatej jel magá­ba szívta a zöld-fehér kflub szerete- tét. Farkas Gábor kisgyerek korától csak azt hallotta a környezetében, hogy így a Fradi, meg úgy a Fradi, így tehát kézenfekvő volt, hogy az első adandó alkalommal kimén t az Üllőd úti pályára. A híres kedven­cek őt is meghódították, s ettől a pereitől kezdve az egyesülettel a kapcsolata elszakíthatatlan. Életének erről a szakaszáról így beszél: — Ott a Franzstadtban öregek és fiatalok mindig csak \arról /vitatkoz­tak, hogy ki a nagyobb játékos egyé­niség : Schlosser vagy pedig Tánczos, Toldi, Sárosi Gyuri, esetleg Kohut. Ilyenkor |mi srácok 'szinte fátott száj­jal \hallgattuk, amikor égy-egy fan­tasztikusan nagy gól történetét fel­elevenítették az idősebbek. Később sajnos az életem úgy alakult, hogy árvaházba kerültem, messze a fe­rencvárosi pályától. A labdarúgás, a zöld-fehér klub szeretete azonban megfertőzött: ha gormboztunk, akkor is Fradi voltam, ha rongylabdát rúgtunk, alkkor is azt [képzeltem, hogy én vagyok Lázár vagy Sárosi György. — Mikor lett először sportvezető, s hogyan tért vissza a gyermekkori szerelemhez, a Ferencvárosi Torna Clubhoz? — Az érettségi után /Budafokra kerültem a 1borosaikhoz, azóta is ide­köt a munkám. iA felszabadulás után a mi nemzedékünk Polt az, amelyikből a legtöbb fiatal vezető kikerült. Ez volt a „fényes szellők” időszaka. Pártmegbízatás, 'szakszer­vezeti funkció, — reggel héttől oly­kor este 11-ig, 12-ig tartó ,— érte­kezletek, tanácskozások nap mint nap. Cseppet sem éreztük fárasz­tónak, mert be akartuk bizonyíta­ni, hogy igenis alkalmasak vagyunk arra a posztra, amire állítottak. Ak­koriban <a bőripart úgy hívták, mint kádercsúzdát. Nagyon sok elvtárs élete vakvágányra futott itt. Ma már egy kezemen is meg itudom számolni, hányán Ivagyunk igazgatói funkcióban azok közül, akik akkor 1948—49 'körül indultak. iDe vissza­kanyarodtál a kérdésre, mindaz amit elmondtam j— szorosan hozzá­tartozik ahhoz, hogy a választ meg­értsék. Egyrészről volt égy gyerek­kori kötődés a Fradihoz. Aztán a negyvenes évek végén az élelmi­szeripar ‘lett a sportklub bázisszer­ve. A szakszervezet, az ÉDOSZ állt a patinás klub mögé mind erköl­csileg, mind anyagilag. Az üzem­ben szakszervezeti funkciót is be­töltöttem, igy ismerkedtem meg Száraz Istvánnal, la sportegyesület elnökével, aki •egyben az ÉDOSZ- nak is funkcionáriusa volt. Isme­retségünkből szórás barátság lett, amely egészen Pista 1bácsi haláláig tartott. Ma is hallatlan (nagy tiszte­lettel gondolok vissza erre a tiszta szívű emberre, iaki la zöld-fehér klubért rengeteg áldozatot hozott. Annak ellenére, hogy szókimondó volt, rajongtak érte a sportolók. Egy alkalommal 6 pendítette meg, hogy lenne-e kedvem társadalmi megbízatásként valamelyik szak­osztály vezetésébe bekapcsolódni. Azt válaszoltam, hogy örömmel. De egyáltalán nem 'gondoltam, hogy néhány napon belül ez realizálódik. — Hová került? — Az úszó-, vízilabda-, müugró szakosztályhoz. IDe nem akármilyen körülmények között iktattak be, pontosan 25 évvel ezelőtt. Fábián Dezső, az 1952-es helsinki Olimpia bajnoka, a kitűnő vízilabdázó volt már akkoriban a (csapat edzője. Az első megbeszélés lalkalmából, ami­kor bemutattak, megkérdezte, 'hogy van-e (nálam fénykép? Zavaromban a zsebemben kezdtem kotorászni, majd kétségbeesett arccal közöltem, hogy sajnos mamentán nincs ná­lam, de ha kell, akkor holnapra ho­zok egyet. Félszegen érdeklődtem, hogy (miért van erre szükség? Fá­bián magára erőltetett komolyság­gal csak annyit \mondott: „Farkas elvtárs maga lebben az évben már a harmadik < szakosztályvezetőnk. Volt, akit csak egyszer láttunk, a bemutatkozáskor. Magáról legalább ezt a fényképet meg akarjuk őriz­ni.” Elnevettem magam s csak eny- nyit válaszoltam: „Dezső, [annyit találkozunk majd, hogy a végén még rám is un.” — Na és mit lett a vége? — Mint a Fradi-családban, álta­lában, ebből is barátság lett. Nagy­szerűen dolgoztunk [együtt a ,kitűnő edzővel, akit sajnos fiatalon raga­dott el a halál. — Nagyszerű időszak következett 1957-től a szakosztály életében. — Már korábban is, az ellenfor­radalom előtt olimpiai bajnokok fémjelezték az úszó- és vízilabda gárdánkat. A vihar azonban jó né- hányukat messze isödorta, így 1957- ben a hézagokat sok fiatal, tehet­séges versenyzővel kellett 'pótolni. A vízilabda csapat is némileg gyen­gült. Egy-két év múlva azonban már Európa-bajnokokat ünnepelhe­tett a Fradi: Madarász Csilla re­kordjai valósággal itűzbe-lázba hoz­ták minden verseny alkalmával a margitszigeti Sportuszoda közönsé­gét. Egervári 'Márta, Csikány Jó­zsef, Killermann Klári (is sok örö­met okozott nekünk. Nem beszélve a pólósokról, ahol Ambrus Miki, Kárpáti Gyuri, Gyarmati Dezső, Felkai László, Bolvári Antal mind­mind megannyi klasszis. Nem vé­letlen, hogy szériában nyertük a bajnokságokat, a Magyar Népköz­társasági Kupákat. Öröm volt eb­ben a közösségben lenni és dol­gozni. Megpróbáltam a barátjuk lenni, a korkülönbség ellenére olyan vezető akartam lenni, aki jó szó­val, meggyőzéssel hat a sporto­lókra. Itt van egy példa. Európa- bajnok műugrónk Újvári „Pinoc­chio” nem volt éppen 'könnyű Ieset. Sokam azt mondták, távolítsuk el a szakosztályból, \mert tűrhetetlen a viselkedése. Mondtam, nem kell olyan forró fejjel gondolkodni, pró­báljunk leülni Ivele és tmegértetni vele, hogy nem lehet igy élni, jobb belátásra bírni. Ismétlem 'csodála­tos müugró volt, született tehet­ség. Közölték, hogy semmi esélyem arra, hogy eredményt érjek el. A kétkedőknek nem lett igazuk, mert ezt 'követően egyetlen egy [balhéja sem volt, amíg én a szakosztály élén álltam. — Kinek az ötlete volt az, hogy otthagyja a „vizeseket” s a labda­rúgó szakosztály irányítását vegye át? — Nem az enyém. Én jól érez­tem magam, tmert ismétlem, nagy­szerű edzői garnitúra vett körül s a versenyzőkkel is igazán benső­séges kapcsolatban voltam. Ügy próbáltak érvelni, hogy a focisták­nál rengeteg gOnd van, rendet kéne csinálni. <Nosza mondom. Mi lehet itt? A vízilabdázók sem könnyű gyerekek, de Ihát akkor ezek sze­rint itt katasztrofális helyzet lehet. Nem ezt tapasztaltam. Az >akkori edző, Tátrai Sándor csak egy évig dolgozott velem, de őszintén meg­mondom, számomra kiváló part­ner volt. Halkszavú, de a játéko­sokért mindig Iharcba 'szálló tréner volt, akinek ugyanúgy, mint ne­kem, a meggyőzés volt a pedagó­giai módszere. Alberttel, Rákosival és a többi akkori „sztárral" hamar barátságot kötöttünk, s az oly fe­ketére ilefestett helyzet napról nap­ra rózsásabb [lett. Még inkább igy alakult, amikor \dr. Lakat Károly lett az edző, mért vele aztán él­mény volt dolgozni. Annyira egy­formán gondolkodtunk, hogy egy- egy hunyoritásból is le tudtuk szűrni a másik véleményét. 'Hogy mennyire volt 'eredményes a tény­kedésünk, azt döntsék el az olva­sók iés 'gondoljanak vissza, hogy ebben az időszakban volt a felejt­hetetlen 1967-es bajnokság, majd egy év múlva a duplázás. Még el­sorolni is jó |érzés az akkori csa- • patot: Géczi — Novák, Mátrai, Páncsics :— Juhász, Szűcs — Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi. — Két esztendő múlva egyik napról a másikra lemond, s még az Üllői út tájékára sem jön egy év­tizeden át. Miért? — Aggályaim támadtak, nehezen tudtam lenyelni. Ráadásul enged­ték, hagy a játékosok klikkeket alakítsanak, s ebben az egymás el­leni harcban nem vették észre, hogy csak egyetlen Vesztets lehet: a klub! Most joggal kérdezhetnék meg, hogy miért nem léptünk fel mi, a szakosztály 'vezetői keményebben. Társadalmi munkások voltunk, akik legfeljebb jelezhettük a problémá­kat, a megoldás a fizetett sport­vezetők kezében volt. — 1980-lban tíz esztendő, önként vállalt „száműzetése” után újra íz egyesület elnökségének tagja lett. — Igen, mert új Vezetés vette át az FTC irányítását. Eszükbe jutot­tam, nekem meg az a sok-sok régi emlék, azok a szép napok, úgy­1 hogy kézenfekvő holt a megoldás: 1 a visszatérésem. Egyébként látszik, hogy öregszem, mert a nosztalgia szólalt meg bennem akkor is, ami­kor elvállaltam, hogy a Magyar Üszó Szövetség Intéző \Bizottságá­nak tagja legyek. (Ez a két társa­dalmi funkcióm van, amelyet én ; mint mindig most .is nagyon ko- i molyán veszek. Nekem nem kell fényképet adnom, iengem [gyakran látnak. (Sportvezető, 1984. április.) — Gyenes — Fradi műsorlap A Ferencvárosi Torna club kiadványa. Felelte kiadd: Losonci Tibor, as FTC ügyvezető elnöke. Felelős szerkesztő: Nagy Béla. Készült a COOFTNVEST gondozásában. Szedés, grafikai elő­készítés: Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: Vágd Sándorod vezérigazgató. 81.2703/9-15 — Nyomás: Szikra Lapnyomda, 1)40 Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. Meg­jelenik: az FTC hazai mérkőzéseire. Szerkesztőség elme: Bp. IX., CUői út U). Telefon: 13S-02S i ■í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom