1000 nap - Emlékek és események az FTC életéből 1979-1982 (A Fradi műsorlap különkiadása, 1982)
90. szám
AZ 1981-ES ÉV ESEMÉNYEIRE RÁTÉRNÉNK, ÁLLJUNK MEG EGY KIS KITÉRŐRE, HISZEN 1980. DECEMBER 3-MAL KAPCSOLATBAN NEM MINDENNAPI ÉVFORDULÓRÓL EMLÉKEZHETÜNK MEG. LABDARUGÓ SZAKOSZTÁLYUNK 1900. DECEMBER 3-ÁN ALAKULT! A NYOLC ÉVTIZED TÖRTÉNÉSEIT, BAJNOKCSAPATOKAT ÉS KIEMELKEDŐ KUPASZEREPLÉSEKET, HÍRES ÉS LEGENDÁS MÉRKŐZÉSEKET MÁR SOKSZOR FELIDÉZTÜNK, JÓMAGAM IS KÖZEL HARMINC KÖNYVBEN FOGLALKOZTAM VELE. EZÚTTAL EGY OLYAN ÖSSZEÁLLÍTÁST "KÖZLÜNK, AMELY AZOKAT A HÍRES VAGY ELFELEJTETT BUDAPESTI HELYEKET MUTATJA BE, AHOL A FERENCVÁROSIAK A NYOLC ÉVTIZED ALATT MEGFORDULTAK AZOKKAL VALAMILYEN KAPCSOLATBAN VOLTAK. ;,SÉTÁNKAT" HOL IS KEZDHETNÉNK MÁSHOL, MINT A IX. KERÜLETBEN, OTT AHOL AZ FTC MEGALAKULT . . . A FERENCVÁROS név 1792 óta létezik. Az akkori uralkodóról I Ferencről nevezték el a Kecskeméti kapun túli területet, ahol akkor még csak kertes települések voltak. Később tagozódás történt. A dunai oldalon az iparosok és a munkásság (emléküket az Ipar u. és Mester utca elnevezés őrzi), míg a Mester utca vonalán túl szétszórt magányos, falusias házakban földművesek, kertészek laktak. A Ferencvárosi Torna Club megalakulását a Ferencvárosi Polgári Kör épületében a Bakáts téren mondták ki. Ez a terület Fellner János telke volt, amelyet először Templom térnek hívtak. (Itt épült fel ugyanis a ferencvárosi plébániatemplom.) Tehát a Bakáts téren volt a Ferencvárosi Polgári Kör épülete (ma a IX. kerületi Tanács), ahol 1891-től a kerület társadalmi, politikai és kulturális életét szervezték. Egyébként ez volt Magyarországon az első polgári kör, ahová nőt is felvettek tagnak! Az FTC hivatalos megalakulását 1899. május 3-án itt, a kerület akkori szívében mondták ki. Azért, hogy a kerület és a klub egymáshoztartozá- sának még nagyobb hangsúlyt adjanak, az FTC címerébe kilenc csíkot (5 zöld, 4 fehér) és a Bp. IX. kerület feliratot is elhelyezték ... Soroksári úti pálya „Az FTC történetének első korszaka a Soroksári úti sporttelepre esik. A pályát keleten és nyugaton vasúti sínek határolták. Az államvasúti töltésen jéggyári kecskék legeltek, amelyek a footballtérre is rámerészkedtek. Kerítés kezdetben nem volt, a kimosott ingek a football kapun száradtak. Az FTC csakhamar kinőtt a kültelki pálya kereteiből. Először a vicinális vasút részéről érkeztek panaszok. Vasárnaponként a délutáni vonat negyedórákat késett, a sporttelep mellett ácsorgó publikum miatt. Néha egészen megakadt a közlekedés. A pályánál megállított vicinálist tribün gyanánt lepték el és a kocsik tetejéről bíztatták a zöld-fehéreket. A felső kapu mögött egy iskola volt. Minden tréningen berúgták néhány ablakát..." (Sporthírlap) Ezen a régi kezdetleges pályán indult el az FTC bajnoki és nemzetközi mérkőzéseinek sorozata. 1900-tól 1910-ig rendezték itt a meccseket, majd amikor az FTC átköltözött az Üllői útra, átadta a pályát a KAOE- nek. Ma is megtekinthetik a Soroksári úti régi földes „stadionunkat" - a MEDICOR pályával azonos . . . (A Soroksár szó magyarázata: Sark (sarok, szöglet) Sár (mocsár) összetétele. Hajdanán a mocsárnak a Dunára hajló szögletében, sarkában település keletkezett, s fekvése alapján a Soroksár (Sark-sár) nevet kapta.) Üllői út - FTC pálya A főváros egyik leghosszabb útja. Majd 6 km-es hosszán bonyolódik le az Alföldről jövő közúti forgalom nagy része. Az FTC stadion melletti új felüljárón szinte minden Pestre érkező megcsodálhatja szép, modern stadionunkat. Bezzeg 70—75 évvel ezelőtt . . . Akkor ez volt a város széle. A mai pálya helyén legelő volt és nagy feltűnést keltett, hogy a már híres FTC „pályát épít a kies Népliget sarkánál". 1911-től az egyre gyarapodó tribünök (A B C D) árnyékában világhírű játékosok és csapatok fordultak meg, s bizony évtizedeken át a mi otthonunk volt a legnagyobb magyar futballpálya. Történetéről, híres mérkőzéseiről, a pályát ért sérülésekről (tűzvész, háborús belövés, tribünleszakadás stb.) majd újjáépítéséről már sokszor megemlékeztünk. Most egy idei információ következzék: 1982. május 17-én megkezdődött a gyepszőnyeg kicserélése. A pálya teljes területén felszedik a gyepet és új fű telepítésével is készülünk az őszi labdarúgó mérkőzésekre. A Fradi-pályáról egyébként köztudott, hogy soha nem tartozott a kifogástalan talajú pályák közé. A földes, poros pályát hengerelték, locsolták, több alkalommal füvesítették — de az igazi „álompázsit" mindeddig hiányzott. Talán most valóra válik? A Gyáli úti — úgynevezett hátsó pályán - már jó gyepszőnyeg várja a játékosokat. Sokan emlékeznek rá, hogy azelőtt itt is földes pálya volt, kemény talajáról a játékosok el is nevezték „kopogósnak" . . . Azt viszont ők sem tudhatták, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még házak, jobbanmódva barakok álltak ezen a területen. Ez volt a hírhedt Zita-te- lep. A negyvenes évek elején kezdték a bontását, amelyről egy 1942-es cikkben ezeket olvashattuk: „A Gyáli út 34. számú kapun lépünk be. Bent a hatalmas grundon, óriási homokbuckák, téglahegyek és farakások között dolgoznak a munkások. Megtudjuk, hogy 74 barakból állt a Zita-telep, amely az első világháború sebesültjei számára készült. Később aztán a lakáshiány miatt nem bontották le a telepet, hanem a legszegényebb néposztály húzta itt meg magát, az éjféli menedékház hasonló életét itt tengetve. A fővárosnak ez a szégyenfoltja eltűnt a térképről. Ahol szenny, piszok és bűz terült el, ott rövidesen korszerű betanlelá- tós pálya hirdeti majd fővárosunk fejlődését." Igen, az új FTC stadion (70 000- es!) építésének a gondolata már ekkor foglalkoztatta az FTC és a város vezetőit. Csakhogy egy fillér sem volt, és ráadásul tombolt a II. világháború . .. 73
