1000 nap - Emlékek és események az FTC életéből 1979-1982 (A Fradi műsorlap különkiadása, 1982)
90. szám
A lebontott Zita-telep az FTC pálya mögött Mester utca és környéke A századeleji Mester utca és a környező kis utcácskák (Liliom, Viola, Bokréta stb.) sok franzstadtinak adtak otthont. Kertes kis házaikban játékosainkat ebédeken, uzsonnákon látták vendégül. Kiskocsmákban, kávéházakban találkoztak, áldomást ittak a győzelmekre. A Mester utca és Ferenc krt. sarkán volt a Széchenyi kávéház, amely a legnagyobb „Fradi tanyának" számított. A kávéház belső termét „Sekrestyének" hívták. Itt voltak a nagy győzelmek után a még nagyobb dáridók. A régi pálya egyik állóhelyi része, a Springer szoborral és a háttérben levő mosodával. Mindezek helyón most a klubház áll .. Itt írták fel a fekete táblára, hogy milyen eredményt ért el a Fradi, aztán kitették a kávéház kirakatába. Ez volt Budapest első eredményhirdetője. Vezetők, játékosok, szurkolók sokszor fél éjszakákon át itt tervezgettek, vitatkoztak, szórakoztak - itt éltek klubéletet. Amikor az FTC klubház később felépült, az öreg fra- disták változatlanul a Széchenyibe jártak vissza, hiszen odakötötte őket minden emlékük .. . A Mester utcai iskolákba nagyon sok fradista járt. Már az alapítók közül is sokan innen kerültek ki. A Mester utcában lakott a Fradi két Kellner Istvánja, apa és fia. Az idős az atléták edzője volt, a fia pedig a labdarúgók intézője, mindenese. Mindketten évtizedeken át szolgálták az FTC-t. Pista bácsi halála előtt nem sokkal így beszélt a klubhoz, a kerülethez való kötődéséről: — Én itt születtem, ebben a kerületben lakom, itt dolgozom — és itt van a Fradi is! Csak annyit tennék hozzá, hogy meghalni is csak a kerületben tudott. Az István kórházba, párszáz méterre a Fradi-pályától . .. A Haller téri őstehetségek „atyja" Izsák Zsazsa volt. Egyébként a Haller tér helyén hajdanán temető állt. Egy évszázaddal később már kertek, települések, majd piac létesült. Izsáknak itt volt standja és ha meglátott egy tehetséget a közelben focizni, otthagyta a boltot és a srácot máris vitte a Fradi-pályára ... Mielőtt elhagynánk a kerületet, emlékezzünk meg egy számunkra sajnálatos eseményről, amely az Üllői út Ferenc krt. sarkán, az árkádok alatt történt. 1973 januárjának egyik éjszakáján az árkád FTC kirakatát betörték és a Magyar Népköztársaság Kupát elvitték! így számunkra ez az épület — amely régebben laktanya volt — nem valami kedves emlékeket ébreszt. A szenbenlevő sarok, az Üllői út— József krt-i rész annál kedvesebb. A tizes-húszas években ezen a területen volt az FTC jég és teniszpályája! A Nagykörút építésekor ez volt az utolsó sportpálya amit beépítettek. Az úgynevezett Corvw házak, tehát az egykori FTC jég és teniszpályára épültek ... Most pedig emlékezzünk meg néhány budapesti pályáról, ahol az FTC története során többször is játszott. Millenáris 1896-ban Iszer Károly irányításával a Neuschloss-cég kivitelezésében az ezredéves ünnepségek sporteseményeire épült. 500 m-es kátrányos futófelületű körpálya, amely egy labdarúgó- pályát vett körül. Kis fedett lelátó, díszes fakapu várta az érdeklődőket. Itt volt az első nemzetközi labdarúgómérkőzés Magyarországon. (Vienna—BTC 2 : 0) A magyar labdarúgás első „stadionja" a Millenáris volt, amelyet a labdarúgás meghonosodása idején már a lebontás veszélye fenyegette. Ahogy végetértek a milleneumi ünnepélyek úgy vált a főváros részére fölöslegessé. Iszer Károly azonban résen volt. 12 budapesti sportegyesület bevonásával megalakította a Bp. Versenypálya Szövetséget. Ez az intézmény a fővárostól átvállalta a pálya fenntartási és üzemeltetési költségeit. Ezzel megmentette és a labdarúgás számára hosszú időre biztosította, az akkor még ifjú pályát, a Millenárist. Az FTC első mérkőzését 1901. május 1-én játszotta a Millenárison. (BTC-FTC 8 : 0) Első gólunkat a Millenárison — a Műegyetem FC ellen (2:2)— Pokorny sze7a
