Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1981/82 - 1980 / 83. szám

Dédapám, Antony avagy örökölni is lehet a Fradi szeretetét Kereszty András dédunokája az FTC egyik alapító tagjának, Antony Tamásnak. Kereszty András jelenleg a Népszabadság főmunkatársa, a Parabola szerkesztője, jónéhány TV-műsor alkotója. Több könyve jelent meg, például a Tények és tanúk sorozatban, az Égő cédrusok című nagysikerű műve. Jelenleg a Szadat portré nyomdai munkái foly­nak. Öt éven át élt az MTI tudósítójaként Kairóban, így valószínű hogy hiteles dokumentum készül a volt egyiptomi államfőről. De most meséljen Kereszty András a Fradi „ősökhöz" kapcsolódó családi történetéről... Apám (dr. Kereszty Alfonz a magyar sport­orvostudomány egyik úttörője, tavaly el­hunyt nagy egyénisége) íróasztalfiókjában őrizgette a Fradi-örökséget. Világos zöld, arcképes igazolvány volt ez az örökség, amely apámnak — Antony Tamás unoká­jának — szabad belépést biztosított a Ferencvárosi Torna Club minden rendez­vényére. Képzeletgyújtó, csodapapíros egy gyerek számára — az ilyen belépő — nyom­tatott „Szézám tárulj"-szó, a Pálya kapujá­nak kulcsa. Mióta eszemet tudom az igazolvány összekapcsolódott az egykor élt Antony Tamás nevével, akinek mindez köszönhető. Nem volt mindig Antony. Az „y"-t a múlt század végén, amikor a főváros dísz­polgára lett, ajándékba kapta (nagyanyá­mat még Antoni Katalinként anyaköny- vezeték). De Antoni sem volt. Tomaso Antognoninak hívták a pádovai születésű fiatalembert, amikor a solferinói csatában osztrák fogságba esett. Ácstanonc volt, így aztán nem sokáig kellett hadifogoly­ként élnie, keresett volt a munkáskéz az osztrák fővárosban. Valószínűleg még Bécsben kikopott nevéből a „gno". Ilyen lehetetlen nevű embert még megszólítani sem lehetett. Az Antonivá alakult Tomaso- Thomas egy évtized után már Tamás. A ki­egyezés utáni Budapest a Monarchia leg­gyorsabban fejlődő része, és hol is keres­hetne jobb lehetőséget egy törekvő ács­mester, mint az épülő sugárutak és kör­utak városában. És hol találhatna meg­felelőbb otthont, mint a Ferencvárosban. Kézművesek, iparos és munkásemberek világa ez. Sok-sok bevándorlóval, ahol a magyar nyelv a bécsi némettel keveredik. És itt a Duna. Errefelé kötnek ki a szál­fákat szállító uszályok. Antoni vállalkozása gyorsan gyarapo­dik. És családja is. Nyolc gyereke szüle­tik. És mind a nyolc lány. (Csak zárójel­ben tartozik valamelyest ide, hogy az ezredéves kiállítás építkezéseinek köszön­hető, hogy Antoni Katalin nagyanyám megismerkedett nagyapámmal, akinek csa­ládja az erdélyi Persányból szállított követ egyebek között a városligeti Vajdahunyad- vára falaihoz). A pádovai ácsinasból tekin­télyes ferencvárosi polgárrá gyarapodott Antoni Tamás életének utolsó két eszten­deje összekapcsolódik a születő Fradival. 1899. júniusában, az akkor másfél hónapja létező FTC a külső Soroksári úton, egy elemi iskola mellett 2400 négy­szögöles telket kapott hat esztendős hasz­nálatra. Az egyik oldalon bérház, a mási­kon iskola, a harmadikon a Soroksári út, a negyediken a vasúti töltés. Igencsak kor­látozott területen született meg a Ferenc­város labdarúgópályája. És az első stadion, amit — így szól a családi hagyomány — Antoni Tamás ingyen épített. Stadion? Az iratokból kiderül, hogy csak a meg­szépítő emlékezet növelte a szerény épít­ményt. Antoni Tamás legényeivel csupán három oldalról kerítette be a telket. A negyediken pedig — nem kis találékony­sággal — a vasúti töltésből teremtett le­látót. Nem volt szükség földmunkára. A töltés oldalába cölöpöket vertek és erre szögezték az ülőhelyek vastag desz­káit. Az első Fradi-pálya építőjének és le- származottainak rögtön ingyenes belépést szavazott meg — hálából — az egyesület. Ez apán belépőjének a története is. Dédapám nem sokkal élte túl az FTC futballpályájának elkészültét. Másfél évvel. Addig vasárnapjai a labdarúgásé voltak. A Ferenc tér 9. szám alatt épült házának udvara az ünnepnapokon megterített asz­tallal várta a labdakergetésből jövő Malaky, Horváth, Keönch-fiúkat. Nem volt ez szokatlan abban az időben. A Ferencváros része is volt a fővárosnak, meg kisváros is a nagyban. (Még gyerekkoromban is akadt olyan öreg rokonom, aki életében ha két­szer átlépte a kerület határát.) 1901 tava­szán, amikor megkezdődött a magyar labdarúgó bajnokság, amikor a Fradi elő­ször lépett — részint pályájának is köszön­hetően — első osztályú csapatként, no nem a gyepre, hanem a döngölt földre, Temesváron összeomlott egy épülő bér­ház. Az Antony (ekkor már így íratott) cég építkezését az egyik hanyag, kocs- mázó vej irányította. A több ember halá­lát okozó szerencsétlenségért a felelősség egyértelműen őt terhelte. Antony Tamás a hír vétele után két nappal — hatvan­évesen — szívinfarktust kapott és meghalt. A Kerepesi temetőben felállított sírkövére Stróbl Alajos, a kor nagy szobrásza fara­gott mellképet. A felirat: Antony Tamás ácsmester. Kereszty András 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom