Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1981/82 - 1980 / 77. szám

lelkiismeretes. Ő nem mu­laszt, s ha már edzést hagy ki, annak komoly oka kell, hogy legyen. Volt már rá példa, hogy úgy fájt a lába, hogy egész éjjel nem aludt. Aztán reggel elment azzal, hogy első útja az orvoshoz vezet. Oda is vezetett, sőt, az orvos javasolta is, hogy hagyjon ki egy, vagy két tréninget. Laci aztán kiment a pályára, hogy mindezt be­jelentse, majd szépen ott is maradt, levetkőzött s meg­csinálta az edzést. És azt hiszem a pályán is szívvel- -lélekkel hajt... — Hát ez így igaz. Lacit nemigen lehet sétálni látni a meccseken. 0 egy küzdő, akarnok típus. — Mert nekem ezt kell csinálnom — jegyezte meg a csatár — mert nem kez­dek el „pengázni" akkor, amikor tudom, hogy az nem az én „műfajom". Persze az én játékomnak is megvan a maga problematikája. Ha megállás nélkül nem roha­nok, nem megyek bele a leg­sűrűbben kaszaboló lábak közé, akkor az nyomban feltűnik. A Vasas elleni mér­kőzés előtt péntektől vasár­napig jóformán nem ettem egy falatot sem, olyan gyo- morbántalmaim voltak. Per­sze így aztán a meccsen is bágyadtan mozogtam. Mond­ták is mindjárt, hogy nem hajtottam. Közben változott a szín, ugyanis Roland belovagolt s vett magának egy ropit a tál­ból. — Belőle lehet futballista — intett Laci a kirobogó gyer­kőc után — mert már most ügyesen mozog. Nos ami a mozgást illeti, abban Andris sem volt utol­só, ugyanis egy óvatlan pil­lanatban már mindketten a konyhai szekrény előtti pul­ton másztak felfelé. A mama kiment rendezni a helyzetet, én meg érdeklőd­tem, hogy mikor térnek alud­ni a gyerekek. — Fél nyolckor fürdés, utána irány az ágy. Ugyanis ők is együtt keinek velünk reggel fél hétkor. Néztem az órát. Hét óra múlt pár perccel. Ideje volt hát búcsúzkodni. V. S. FC Jugoszlavija 1924. május 4. Belgrád: Ferencváros—Jugoszlavija 2 : 1 1924. december 31. Belgrád: Jugoszlavija—Ferencváros 3 : 1 1927. augusztus 21. Belgrád: Ferencváros—Jugoszlavija 5 : 3 1927. december 10. Belgrád: Ferencváros—Jugoszlavija 3 : 1 1930. augusztus 24. Belgrád: Ferencváros—Jugoszlavija 5 : 2 1931. január 8. Belgrád: Ferencváros—Jugoszlavija 2 : 2 1931. május 3. Újvidék: Jugoszlavija—Ferencváros 2 :1 1931. december 17. Belgrád: Jugoszlavija—Ferencváros 3 : 1 1932. március 28. Üllői út: Ferencváros—Jugoszlavija 7 : 0 1932. szeptember 20. Újvidék: Ferencváros—Jugoszlavija 2 : 2 1933. június 5. Belgrád: Ferencváros—Jugoszlavija 4 : 2 1937. május 3. Belgrád: Jugoszlavija—Ferencváros 4 : 3 1939. december 26. Újvidék: Ferencváros—Jugoszlavija 8 : 0 A mérleg: 13 mérkőzés 7 ferencvárosi, 4 jugoszlavijai győzelem, 2 döntetlen, 44-25. Krónikánkban egy közel 50 évvel ezelőtti mérkőzés néhány pillanatát elevenítjük fel: FERENCVÁROS— JUGOSZLAVIJA 7: 0. A mieink nagyon fogadkoztak a mér­kőzés előtt, hogy a belgrádi vereségért alaposan visszavágnak. így is történt, de szünetig még csak 1:0 volt az ered­mény. Igaz, az az egy nagyon szép gól volt: Lázár a 36. percben két csellel csinált magának helyet, és 25 méterről ballal óriási gólt lőtt a felső sarokba. A mérkőzés utolsó öt percében is két szép ferencvárosi gólnak örvendhettek a nézők. „A 40. percben Táncos bead Toldi ráfut, a sarokra fejel Spasics kapus belenyúl, de hiába, mert Toldi meg sem áll lendületében s a labdát, kapust háló­ba sodor, 6 : 0. A közönség ujjong, ki­abál. A Ferencváros úgy mozog, mint egy jól olajozott gépezet. Az utolsó percben Táncos jól ad be, a felugró Tol­di megzavarja a kapust, a labda Turay elé esik, aki ágyúként lő az üres kapu felső sarkába, 7 : 0. Ennyi azután már csakugyan elég! WAF (Wiener Association Football) Ausztria 1912. március 10. Üllői út: WAF—FTC 2:0 1912. október 20. Üllői út: FTC—WAF 3 : 1 1912. április 28. Bécs: FTC—WAF 0 : 0 1913. április 20. Bécs: FTC—WAF 4 : 1 1913. október 19. Üllői út: WAF—FTC 2 : 1 1914. április 26. Bécs: FTC—WAF 4 : 4 1915. május 24. Bécs: FTC—WAF 3 : 2 1918. június 16. Bécs: FTC—WAF 2 : 2 1918. október 20. Üllői út: FTC—WAF 3 : 2 A mérleg: 9 mérkőzés, 4 ferencvárosi, 2 WAF győzelem, 3 döntetlen. 20—16. A KRÓNIKÁBÓI____ 1914. ÁPRILIS 26. BÉCS: FTC—WAF 4 : 4 „Kellemes meglepetésben részesítette az FTC a magyar közönséget azzal, hogy válogatottjai nélkül (Rumbold, Borbás, Schlosser, Weinber) játszva is döntetlen eredményt tudott elérni a hütteldorfi pályán. Az FTC-re nézve kedvezően kezdődött a mérkőzés. Mindjárt az első percben Tóth Antonyhoz tolja a labdát, tőle Rumbold ll-hez kerül a labda, aki viszont Kissnek adja hátra. Kiss lövése pedig éppen a léc alatt kerül a hálóba, 1 : 0. A 26. percben Pataki, Antony, T7

Next

/
Oldalképek
Tartalom