Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1981/82 - 1980 / 71. szám

poollal szemben például a negyedik!!) talál­kozó után biztosították a döntőbe jutást a kupában. Londonban több neves profi klub is mű­ködik: Tottenham, West Ham, Chelsea, Crystal Palace, Queen's Park Rangers, Fulham, mégis az Arsenal az, amelyik a legnépesebb szurkoló- táborral rendelkezik, s nélküle csaknem ugyan­úgy elképzelhetetlen a brit főváros, mint mondjuk a Big Ben, a Tower, a Bobbyk vagy a piros emeletes autóbuszok nélkül. Népszerű­ségüket tekintélyes múltjuknak köszönhetik: az 1886-os alapítás óta 8 bajnokságot és 5 kupagyőzelmet szereztek. Övék lett 1972-ben az ÜEFA kupa is. Híres menedzserük Herbert Chapman dolgozta ki a 30-as évek elején az akkor forradalminak számító WM rendszert. Ez — angliai ritkaságként — három, sorozat­ban elért bajnoki címet is jelentett számukra: 1932/33, 1933/34, 1934/35. Sok legendás hírű játékos viselte az ágyúsok piros—fehér színeit. Az Arsenal a korai időktől fogva szívesen szer­ződtet „külföldi" játékosokat. Érdekes képet kapunk, ha megnézzük, hogy fennállásuk so­rán hány játékost adtak az egyes brit váloga­tott csapatokba: Anglia—36, Skócia—16, Wales—14, Észak-lrország—13, Írország—8. Még néhány érdekesség a sportstatisztikai csemegéket kedvelőknek: — A híres-nevezetes Highbury stadion már az ötödik otthona az Arsenalnak, igaz csak kezdetben vándoroltak sokat, hiszen 1913-tól kezdve a jelenleg 62 000 nézőt befogadó ódon Highbury-ben rendezik hazai mérkőzéseiket. — Az Arsenal legnagyobb bajnoki veresé­gét (0—8) és legnagyobb győzelmét (12—0) is ugyanaz ellen a csapat ellen érte el, ez a Loughborough együttese, s a század végén születtek ezek az eredmények. — A legtöbb gólt az 1930/31-es bajnok­ságban szerezték, 127-et. — A házi gólcsúcsot a maga korában félel­metes hírű középcsatár Ted Drake tartja az 1934/35-ös évadban elért 42 góljával. — A legtöbb válogatottságot az Arsenaltól Pat Rice érdemelte ki, ő 49-szeres északír válo­gatott, s még ma is játszik a csapatban. — A legtöbb bajnoki szereplés 500, ez George Armstrong nevéhez fűződik. 1960—77 között érte el ezt a ragyogó teljesítményt. Az Arsenal a Ferencvárossal kétszer talál­kozott, a színhely mindkét esetben az Üllői út volt. 1912-ben a londoniak 2—1 arányban győztek, 1926-ban 2—2 lett a végeredmény. TANÁCSKOZNAK A RÉSZVÉNYESEK Londonba érkezésem napján jelentős esemény színhelye a Highbury stadion nagyterme: déli 12 órától tartják éves közgyűlésüket a klub részvényesei. Jó alkalom ez arra, hogy megis­merkedjünk egy hamisítatlan profi labdarúgó egyesület belső életével, szervezeti felépíté­sével. Ken Friar, aki 1972 óta az egyesület tit­kára, kezembe ad egy Ízléses, piros kötésű könyvecskét, s máris látom, kincshez jutot­tam. Az anyag ugyanis tartalmazza az igazgató tanács lényegretörő jelentését a csapat elmúlt idény-beli szerepléséről, s a pénzügyi év vala­mennyi költségvetési-pénzügyi adatát az utolsó pennyig! Bár az adóhivatal miatt több adat is nyilvánosságra kerül, mégis szinte hihe­tetlen, de egyben nagyon megtisztelő, hogy ezt a végtére is bizalmas anyagot csak úgy kül­földi vendégüknek ajándékozzák. Visszatérve az ülésre, az rendben lezajlott, s talán érdeklődésre tarthat számot, melyek voltak a napirendi pontok: 1. Az igazgatók beszámolójának és a könyv- vizsgálói iroda jelentésének elfogadása. 2. Az igazgatók újraválasztása. 3. A könyvvizsgálói iroda újbóli megbízása, az igazgatók felhatalmazása bizonyos pénz­ügyi műveletek elvégzésére. 4. A játékos adásvételek és az egyéb pénz­ügy, üzleti tevékenységek megbeszélése. Az Arsenal egyébként jó évet zárt: csak a mérkőzéseken eladott jegyekből 2 millió 227 ezer 533 font került a pénztárba! Ez a hatalmas összeg főleg a bajnoki meccseik 33 596-os átlagos nézőszámának köszönhető, jóllehet fanyalognak, mert néhány éve maga­sabb volt a látogatottság. Az említett átlag különben az elmúlt évben a negyedik legjobb volt a ligában; 1. Manchester United 51 608(!) 2. Liverpool FC 44 586 3. Manchester City 35 272 4. ARSENAL 33 596 Az Arsenal bevételét a nem csekély rádiós és televíziós jogdíjak, a hirdetésekért kapott összegek és az ajándéktárgyak, kiadványok el­adásából befolyt nyereség egészíti ki. A bevételek fedezték a kiadásokat, sőt a részvénytársasági adó levonása után 261 067 font tiszta jövedelemmel, profittal zárta a club az évet. Ez több mint 15 millió forintnak megfelelő összeg, tehát mint már említettem, jó éve volt az Arsenalnak. Ennek ellenére Denis Hill-Wood úr az igazgató tanács elnöke kérte a részvényeseket, tekintsenek el a 10%-os osztalék fizetésétől. Az az igazság, hogy ezek a clubok üzleti vállalkozások ugyan, de a részvényesek többsége az egyesület iránti ra­gaszkodásból soha nem veszi át a neki járó osztalékot, hanem inkább bekeretezve a falra akasztja az erről szóló elismervényt — ha úgy tetszik státusz szimbólumként. Szabályok tilt­ják azt is, hogy „kívülről" tőkét fektessenek a clubokba profitszerzés céljából. Új részvé­nyeket sem szabad kibocsátani az alaptőke növelése érdekében. Az utóbbi időben sok bírálat érte ezeket a konzervatív állapotokat. Egyesek itt már-már földindulásnak számító változásokat sürgetnek. Valószínűleg nem sok sikerrel, mert mindent egybevetve, a brit lab­darúgás egyik legnagyobb ereje talán éppen a hagyományokban, az állandóságban rejlik. A nehéz gazdasági helyzet, a csökkenő néző­szám, a játékos adásvételek csillagászati árai azonban előbb-utóbb éretté teszik a helyzetet a változtatásokra. A liga csapatai közül ugyan­is évről-évre kevesebb mondhatja magát nye­reségesnek. Tekintsük át most vázlatosan, hogyan is fest az Arsenal szervezeti felépítése: Már szó esett a részvényesekről, akik több­ségükben üzletemberek. A legtöbb részvény­nyel rendelkezők alkotják az igazgató taná­csot, ez az Arsenalnál 8 főből áll. A főrészvé­nyes, Denis Hill-Wood a klub elnöke. Minden nagyobb egyesület, amelyik valamit is „ad magára", egy neves személyiséget felkér tisz­teletbeli elnökének. Az ágyúsoknál a híres Sir Stanley Rous tölti be ezt a formális tiszt­séget. Az igazgató tanács általában havonta ülé­sezik, a menedzser és a titkár is részt vesz eze­ken, de nem döntési csak tanácskozási joggal. Természetesen két ülés között utóbbiak teljes felelősséggel, önállóan végzik munkájukat. Az Arsenal a klasszikus menedzser—titkár felállást alkalmazza az irányításban, egyes klubok eltérnek ettől. A menedzserhez tartoznak az edzők, orvos, gyúrók, szertárosok, Terry Neill menedzser felelős a szakmai munkáért, dönt a csapat összeállításáról, jutalmazásokról, elmaraszta­lásokról (utóbbi meglehetősen ritka), javasla­tot tesz az igazgatóknak játékosok vételéről* eladásáról, nyilatkozik a sajtónak. Gyakran látogatja nemcsak a felnőtt, hanem a tartalék és az ifi együttes edzéseit is. Edzéseket nem vezet, legföljebb besegít az adott csapat edző­jének. Közvetlen segítői a főedző, Don Howe, aki minden csapat közvetlen szakmai munká­ját irányítja, valamint Wilf Dixon menedzser­helyettes, főcserkész, aki az utánpótlás, az is­kolákkal való kapcsolattartás, a játékos-figye­lői rendszer lelke. A klub titkára Ken Friar rendkívül szerteágazó feladatait szinte észre­vétlenül, mindenkor a szakmai munkának alá­rendelve végzi. Hozzá tartozik az adminisztrá­ció, pénzügyek, jegyeladás, szerződés előké­szítés, programfüzetek kiadása, szurkolói klub, a stadion fenntartása és még számtalan egyéb dolog. Az Arsenal adminisztratív személyzete mindössze 15 fő, ez tartalmazza az ajándék­bolt, az utazási iroda és a 24 órás(l) jegy­iroda személyzetét is. Összesen 9 fő az edzői, gyúrói, szertárosi létszám. A szerződtetett játékosok állománya 31, ezt 9 ún. inas, vagyis ifi korban lévő, első szerződéses fiú egészíti ki. A stadion és a játéktér karbantartásáról, ápolásáról 21 ember gondoskodik. Mérkőzések idején 200 fős rendezői gárdát foglalkoztatnak, ehhez jön még a forgóajtókat kezelő 80 jegyszedő. S ne feledkezzünk meg a Bobbykról sem, hiszen itt a rendőri készült­ségért is tetemes összeget kell fizetni. A többi angol klub felépítése nem sokban tér el a fentebb vázoltaktól, bár a feladatok megosztása következtében (ez a menedzserek közismert túlterhelését hivatott csökkenteni) egyes helyeken ilyen tisztségek is léteznek: általános menedzser, csapat menedzser, gazda­sági menedzser, gondnok menedzser, általános titkár. A liga négy osztályának 92 csapata közül egyet len-egy, érdekes módon éppen a kétsze­res BEK győztes Nottingham Forest nem részvénytársaság (limited company), hanem a múlt századot idézve még mindig egyesület (club). Részvényesek helyett 200 fős tagság­gal, s az irányítást nem az igazgató tanács, hanem a választmány (committee) végzi. Nem is Angliában lennénk, ha nem talál­koznánk lépten-nyomon ilyen furcsasá­gokkal . . . (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom