Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 62. szám

lett a fordulópontja a találkozónak.

Az NB '-ben 157 alkalommal játszott és ebből 57-et a Fradiban. Nem sok gólt lőtt, úgy tízet, tizenegyet, de nem is ez a feladata. Legemlékezetesebb mérkőzései: a Dózsa elleni 7:1 a Népstadionban és amikor Géczi búcsúzott, 3:0 a Bruges ellen és a felejthetetlen külföldi utazások, amelyek egy földrajzszakos tanárnak külön is emlékezetes.

— Nem hittem volna, hogy amit egy földrajz könyvben láttam, egy függő gyaloghíd a mély szurdok felett az Andokban keménykalapos indián bátyus asz- szonyokkal ott jó magam is átkelek a lengő alkalmatosságon.

0 A KÖZEL JÖVŐ. Mindenki állítja, a játékos, a vezető, talán még a szurkoló is, hogy most jó a szellem a Fradi focisták között. Erről Judik Péter így beszél:

— Van úgy nyolc-kilenc. játékos, aki összetart. Ez meglátszik a csapatjátékban is. Igaz, hogy már számoljuk a pontokat. Mi kell, mi várható, hogy a bajnokságban az első helyen végezzünk? Nem egyöntetű közöttünk a vélemény. Én például azt mondom, hogy a riválisok, ellen elért pontok a döntőek. Persze nem lehet a többi mérkőzést sem könnyedén, lekezelve venni, hogy csak egyet említsek, idegenben a Dózsa elleni találkozónk sem lehet majd sétagalopp.

Elérhető a bajnokság. Ez a játékosok közötti vélemény, és az az eltökéltség, hogy a maguk képességei szerint mindenki megtesz mindent a siker érdekében.

9 ERÉNY ÉS GYENGESÉG. Áttérünk a beszélgetés során

1979-es emlék: Judik a válogatott kispadján. Balról Dr. Botár Zoltán, jobbról Katzirz Béla.

A szakállas hátvéd esete a Fradival

EGYEDÜL. Bár olyan beszédes lenne, mint amilyen pontos és megbízható. Amikor a randevúnkról az edzés elhúzódása miatt késett, telefonált, hogy jön. A bemutatkozás nem vett sok időt igénybe, hiszen sokan ismerik Judik Pétert a Ferencváros középhátvédjét. íme azért néhány adat emlékeztetőül:

Huszonhét éves, nős, család nincs. Volt elektroműszerész, majd diplomát nyert a pécsi tanárképző főiskola földrajz és testnevelés tagozatán. Most jelentkezett a Testnevelési Főiskolára kétéves kiegészítő tanári szakra. Van egy 1200-as Ladája, csak annyit ül a volánnál, amennyit a közlekedése megkíván. Nem bolondja az autónak.

— Tizenkétéves koromban kezdtem el focizni — beszél a múltról. — A KSI-ben a Vasas jelenlegi pályaedzője Bacsó István vett először a gondjaiba. Akikkel akkor egy csoportban rúgtam a labdát, már egy sincs a pályán. Az idősebbek közül is csak Szokolai- nak és Sarlósnak a neve jut az eszembe.

• JÓKORA VARGABETŰ. A KSI-ből tizenötévesen került a Ferencvárosba. Boldog volt, mert a Népstadion mellett nőtt fel. Ott volt minden meccsen és a családi hagyományoknak megfelelően zöld-fehér színben látta a világot.

— Nem úgy sikerült, ahogyan elképzeltem — mondja. — Nem tudtam a bajnokságban játszó csapatba kerülni. így azután a barátok révén a Bp. Spartacusba igazoltam át, ahol mindjárt játszottam az ifi csapatban.

Aztán jött a katonaság, két évig játszott Kaposvárott a Táncsics SE-ben, majd elfogadva a Dunaújváros ajánlatát 22 évesen került az akkor kiesés ellen küzdő NB l-es csapatba. Innen került vissza három év múlva az Üllői útra. Ez a jókora vargabetű kerek tíz esztendeig tartott.

• SZERENCSE DOLGA. Nem játékbeli fejlődését hangsúlyozza, hanem szerencséről beszél.

— Amikor eldőlt, hogy Bálintot elengedik, a középhátvéd helyére engemet hívtak a Fradiba. Azóta, hogy Novák Dezső lett a vezető edzőnk, kaptam állandó bizalmat az összeállítások alkalmával. Uj edző, új játékosok, átszervezett védelem — ez lett a szerencsém.

Aztán az az emlékezetes meccs a Pécs ellen, amikor 3:1-re nyertek.

— Tizenkét perc. lehetett hátra, 1:1-re álltunk, amikor Pusztai elém játszott és gólt lőttem. Ez

:

17