Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 62. szám

i a IS Judik játékára is. Mi az amit jól tud és mi az, amit kevésbé a játék hevében? — Talán a lelkesedésem, az, ami töretlen, mert amióta futbal­lozok, mindig éltem, haltam a já­tékért. Erényemként emlegetik a fejelő készségemet, többször sike­rülnek a szereléseim is. Bár ezt az utóbbit inkább a védekezésben hasznosíthatóm, mert amióta a Fradiban játszom, hátul a helyem, nem úgy mint a Dunaújvárosban, ahol szögleteknél előre mentem fejelni. Itt nélkülem is van gól­helyzet. Őszintén megmondom ezt az állandó hátul játszást saj­nálom, mert ki nem szeretne gól­lal is hasznára lenni a csapatnak. Ami a gyengéit illeti, nem so­kat töpreng, máris sorolja: — Le­hetnék keményebb, a passzolás sem mindig oda sikerül, ahova szánom és nem tudok rúgni. — Rúgni? — kérdezzük vissza hitetlenkedve. — Egy olyan játé­kos, aki a Központi Sportiskolát is megjárta? — Ez valahogyan kimaradt az akkori leckémből és azóta sem tu­dom pótolni rendesen. #A SZAKÁLL ÉS A SZUR­KOLÓK. A Fradi egyetlen dús szőrzettel pályára lépő játékosa. Mi a története ennek a hazai pá­lyán rendkívülinek számító jelen­ségnek? — Gondoltam, hogy szóba ke­rül — mosolyodott el először a be­szélgetés alatt, bár az is igaz, hogy nehéz egy ilyen Kossuth szakáll alatt érzelmeket tükröző arcvoná­sokat észrevenni. — Egyébként nem érdekes, lehet, hogy levágom a közeljövőben. Ami egyedül be­folyásolhat, az az, hogy otthon tetszik. A szurkolókról szólva a derűs oldallal kezdi, hogy milyen jó érzés, ha vidéken játszanak, ott is mindig felvonulnak a Fradi szur­kolók. — Minden közönség egyfor­ma — állítja —, csakhogy az FTC mérkőzéseken tízszer annyian vannak, mint máshol és ez minket játékosokat is kötelez a viszon­zásra. Ha egyszer eljutok egy szur­koló-játékos találkozóra, még nem tudom, hogy mit mondok majd. Egyfelől azonban az érdek­lődők, kérdezők biztosak lehet­nek: Őszintén válaszolok a kér­désekre. Toldy Ferenc FRADI MŰSORLAP A Ferencvárosi Torna Club kiadványa. Felelős kiadó: Losonci Tibor Felelős szerkesztő: Nagy Béla Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László. Lapzárta: 1981. március 20. Készült: az MGSZ Nyomdában Felelős vezető: Tulipánt József (81102) Aszlányi Károly a harmincas évek neves (rója a Ferencvárosnak nagy barátja volt. Sok humoros cikke jelent meg a sportról, elsősorban a labdarúgásról A következő kát írása 1937-ből való ... Esti mérkőzések Ha elkészül az Elektromos pálya, esti mér­kőzéseket tartanak majd rajta. S ha beválnak az esti mérkőzések, akkor ezeket rendszere­síteni fogják. S ha rendszeresítik, akkor lassan­ként a bajnokság és a válogatott mérkőzések rendje is áttolódik estére. Ezáltal a futballélet egész képe gyökeresen megváltozik. Nyáron a közönség korán vacsorázik a kettős mérkőzé­sek miatt. Ha hármas mérkőzések lesznek, vagy nagyon későn kezdtek, akkor esetleg le kell fújni a hajnalba nyúló mérkőzést a vilá­gosság beállta miatt. A játékosok magánélete is gyökeresen meg­változik. Az edzők kötelesek lesznek ügyelni arra, hogy mulatóskedvű játékosaik ne töltsék délelőttjeiket tejcsarnokokban. Csak attól le­het éjszaka jó játékot várni, aki nappal nem maradt ki s ezért be kell majd szüntetni a dél­utánba nyúló ebédeléseket. Fegyelmi eljárás indul minden olyan játékos ellen, akit fényes nappal az utcán látnak, pláne valami nappali pillangóval a karján. Természetes, hogy az edzések is éjszaka lesznek. Holdtöltekor kétkapus edzés, felhős időben kötelezés és könnyed szentjános-bogár szedés, az erdőkben. Edzés után káposzta­leves a klubházakban, utána az edző köteles gondoskodni arról, hogy mindenki hazamen­jen és reggelre mórágyban legyen. Aki kapu­nyitás után még nincs otthon, az valahol ci­gánnyal nappalozik és ezért köteles egyhavi félfizetését a villanyszámla alapra szolgáltatni. Szegényebb amatőrcsapatok, amelyeknek nincs pénze a pálya villamosítására, mérkőzé­seiket csillagos éjszakákon játszók le. Kötele­sek a játékvezetőt zseblámpával és légvédelmi szirénával ellátni. Utóbbival jelzi majd a játék­vezető, hogy a pálya melyik részén ütik. Az egyenletes kivilágítás mellett nagypá­lyáink kötelesek fényszórókat felszerelni, amelyek a góllövőre, a játékvezetőre, a rek­lamáló játékosra irányítandók. A kiállított já­tékos megszégyenítéséül sötétségbe borí­tandó. Játékosainknak főleg éjjeliőr állást szerez­zünk. Futballdiplomatáinkat nem kell kicse­rélni, mert azok éjjel-nappal alszanak amúgyis. Kapuválasztásnál csapatkapitányaink vigyáz­zanak, hogy mindig a Holddal hátba eső oldalt válasszák. Á közönséget pedig ki kell tanítani, hogy baglyot, kuvikotés hiúzt a pályákra be­vinni tilos. Ütemes horkolás esetén a rend­őrség kíüríttetheti a nézőteret. Különös előnye lesz ez új rendszernek, hogy feljavul a játékvezetés. Mert ha minden fordítva lesz, akkor a játékvezetők — jól fog­nak majd ítélkezni. Az első jégkorong bajnokság Boldogan állapítom meg, hogy a jégkorong bajnokságnak nagy sikere van Kanadában. Nálunk nem lehet sikere, hiszen mind­össze három csapat, helyesebben két egye­sület indult harcba a bajnoki rangért. Nálunk mindennel így van. A kisszakaszra felférnek tízen. Fel akarnak nyomakodni negyvenen. Erre — „úgyse férünk fel" — kiál­tással nem száll fel senki, a villamos elmegy üresen. Olyan bajnokságot kellett volnc kiírni jege­séknél, amelyben minden résztvevő biztos bajnok. Igen, így képzelem én, a mezei vadvirág, aki szerint a valamely sportág iránt ébredező rokonszenvet és érdeklődést táplálni, fokozni, erősíteni kell. Jövőre már a BBTE sem indul el a JB-ben. mert egyik játékosának pattanás nőtt a kör­mén s a tabella végül így fest majd: BKE I. 1 1 0 0 2:0 2 BKE II. 10 0 1 0:2 0 A nézőszám közben a fagypont alá süllyed sa BKE kebelében súlyos belviszályok törnek ki. Sokan kifogásolják a BKE II. indulását, mondván, hogy a bajnokság realitását veszé­lyezteti az a körülmény, hogy egyszerre több csapat indul a bajnokságban. A BKE II. le­vonja a konzekvenciákat és visszalép. A baj­nokságot megérdemelten nyeri a BKE, az 1938-as tabella ilyen: 1. BKE 0 0 0 0 0:0 0 Nagyon izgalmas lesz az 1939-es bajnoki év, amelyben egyetlen csapat sem indul majd a BKE visszalépése folytán. A bajnokság 0 fordulós lesz, a mérkőzéseket vasárnap dél- előttönkint bonyolítják le majd, a játékveze­tőket neves spiritiszták idézik meg a túlvilág­ról. A nagyszámú közönség lélegzetvissza­fojtva üli körül a jeget, amelyen nem történik semmi. Az első harmad vége felé a távollevő Miklós nem kígyózik át a hiányzó védelmi láncon és a laposan, élesen nem helyezett korong nem megy semminek a balsarkába. A közönség viharosan unatkozik, majd pedig hazamegy. A hó hull. De nem sokáig. A hó­felhő rövid tanácskozás után elhatározza, hogy visszalép a további küzdelmektől s fel­oszlatja pehely-szakosztályát. Az emberrel annyi méltánytalanság tör­ténik . . . Közlöm, hogy én is meg vagyok sértve és nem írok tovább; nem érdemes. Sürgősen vissza­rendelem a toliamat. I I , 18 gHHBMHMPMCMICSRSEBKanne

Next

/
Oldalképek
Tartalom