Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1980/81 - 1980 / 45. szám
Kilencedszer AranyMokka Grand Prix Az Arany Mokka GP ott szerepel a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség versenynaptárában. Európa-szerte ismert, sőt igencsak elismert pályaverseny. Erre az eseményre egyre szívesebben jönnek a „betonteknők" nagyjai. Az előző években a jó öreg Millenárison az Arany Mokka GP-n szovjet, csehszlovák, lengyel, NDK-beli, NSZK-beli, osztrák, bolgár, román, francia, svájci, jugoszláv, olasz pályamenők vetélkedtek egymással és a legjobb magyar kerékpárosokkal, sőt jöttek ide már messzebbről is, Algériából és Kubából. Világbajnoki aranyérmesek és helyezettek mutatták be tudásukat, ejtették ámulatba az egyre nagyobb számú nézőközönséget. Hajtott itt már a világbajnok NDK- beli Macha, a csehszlovák Vackar, valamint a dobogós Kucirek, az NDK-beli Grünke, a francia Vermeulen — hogy csak a legismertebbeket említsük. Pedig amikor az FTC és a Magyar Édesipari összefogásával kilenc esztendővel ezelőtt létrejött ez a verseny és az első győztes, Lendvai Tibor magasba emelte a díszes serleget, aligha gondolhatta volna bárki is, hogy ebből hamarosan nemzetközi színvonalú, jegyzett verseny lesz. Az elsőn még csak az 1000 m-es állórajtos időfutamot rendezték meg. Később kibővült a műsor a A 4000 m-es üldöző csapatbajnok FTC gárdí jára 1979-ben: Goda edző. Pásztor, Sarkadi, Bürger, Zaka, Dávid gyúró, Fülöp edző, Schillerwein vezető edző többi olimpiai számmal, a repülőversennyel, a 4000 m-es egyéni üldözőversennyel és a 4000 m-es üldöző csapatversennyel, sőt az utóbbi években már megrendezték a világbajnokságok műsorába is felvett, igen látványos 60 körös pontversenyt is. A hozzávetőlegesen hatvan fős, színes trikós, hol széthúzódó, hol összetömörülő mezőny szemkápráztató körforgása nem akármilyen élmény. Kerékpáros pályasportunk nem tartozik a világ élvonalába. Meglehetősen kevés a jó versenyzőnk, a „csak hazai" vetélkedőkön nincs nagy küzdelem, túlságosan is ismerik az indulók egymás formáját, erényeit, hibáit. így aztán többnyire nem is láthatók izgalmas futamok, hiányzik az egészséges verseny hangú lat. Az Arany Mokka GP azonban teljesen más. A sok külföldi induló — tavaly például hatvankét vendége volt a versenynek — érezhetően „feldobja" a mieinket, mindenki bizonyítani akar. Nem kis sikerélményt jelent a külföldi ellenfelek közül többnek a legyőzése. Ráadásul a külsőségek is sokkal ünnepélyesebbek, mint a többi hazai vetélkedőn. Évek óta a világhírű szovjet szakember, Vagyim Bakva- lov személyében nemzetközi főbírája van az Arany Mokka GP-nek, sőt tavaly már a versenybíróság is nemzetközi volt. Képmagnó, elektromos időmérő berendezés és célfotógép biztosítja a futamok tisztaságát, az eredmények vitán felüliségét. Nem is tapasz- taható az Arany Mokka GP-n a többi hazai verseny szinte elkerülhetetlen közjátéka, a versenyzők, az edzők és a versenybíróság tagjainak hol indulatos, hol már a szatírába hajló vitája. A nézőket ez ugyan jól szórakoztatja, de igencsak sokat levon a verseny komolyságából, tisztaságából. Nem utolsó szempont az sem, hogy a győztesek és a heKét kép a Millenárisról 1919-ből . . . .. . és 1979-ből 6
