Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1982/83 - 1980 / 106. szám

lOOEV

NEVEZETES,

ÉRDEKES

ESEMÉNYEI

tüntetésekkel ünnepük meg Magyar- országon. November 7. (Ónaptár szerint október 25.) A Nagy Óktóberi Szocialista Forradalom Oroszországban.

1918. július 4.: Megindul az első légipostajárat Budapest és Bécs között. Szeptember 30.: Meghal Budapesten Szabó Ervin szociológus, a magyarországi marxista gondolkodás úttörője. Október 30-ról 31 -re virradó éjjel felfegyverzett munkás és katonatömegek megszállják Budapest stratégiailag lényeges pontjait, győz az őszirózsás forradalom. — Átadják Budapesten a Szent Gellért Szálloda épületét. Hegedűs Ármin és Stark Izidor, Sebestyén Artúr alkotását. Decemberben: A fővárosi és vidéki Kommunisták Magyarországi Pártjának helyi szervezetei. December 28.: A szénhiány miatt a minisztertanács 1919. január 1-től bezáratja a színházakat és a mozikat.

1919. március 22.: A lapok közük a Forradalmi Kormányzótanács és a Magyarországi Szocialista Párt „Mindenkihez" című kiáltványát. — Az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Vili. kongresszusa üdvözli a Magyarországi T anácsköztársaságot. Július 6.: Ady Endre emlékest a budapesti Városi Színházban, (a mai Erkel Színház). — Az év folyamán Hopp Ferenc végrendeletileg a magyar államra hagyja több mint 2000 darabból álló kelet-ázsiai gyűjteményét és budapesti villáját külön múzeum létesítésére.

1920. február 9.: A Budapesti Büntető Törvényszék Reinizt Bélát, aki a Tanácsköztársaság alatt a színházi és zenei ügyeket irányította, tízhavi fogházra ítéli. Február 21.: A Petőfi Társaság kizárja tagjai sorából Babits Mihályt és Móricz Zsigmondot

a Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartásuk miatt. Március 26.: A Fővezérség fölemeli a kommunista vezetőkre kitűzött vérdíjat. (Kun Béla és Pogány József személyére 200 ezer, Sallai Imre személyére 100 ezer korona.) — A népszámlálás adatai szerint a Romániában élő magyarok száma 1 325 659 fő. — Az ország területének csökkenése következtében a korábbi 7309 közkönyvtárból 3140 marad magyar fennhatóság alatt.

1921. január 16.: Az irredenta szobrok felavatása a budapesti Szabadság téren. (Ünnepi misét tart Zad- ravecz István tábori püspök. A négy szobor — Észak, Dél, Kelet és Nyugat — a négy elszakított országrészt jelképezi.)

1922. november 19.: Kapisztrán Szent János bronz szobrának felavatása a budai várban. — Megjelenik József Attila első verseskötete: Szépség koldusa, Kosztolányi Dezső Néró, a véres költő, Zilahy Lajos Halálos tavasz című regénye.

1923-ban az Ausztriában élő magyarok száma 2581 fő. — Megindul a polgári légiforgalom Magyarországon.

— Az országban 55 000 előfizetői telefont tartanak nyilván.

1924. január eleje: Megindul a Magyar Rádió Újság, az első magyar rádiószaklap. Július 10.: A Budapesti Büntető Törvényszék József Attilát a Lázadó Krisztus című verséért 8 hónapi fogházra és 200 ezer korona pénzbüntetésre ítéli. (Az ítélőtábla 1 hónapi fogházra mérsékli a büntetést, majd a Kúria fölmentő ítéletet hoz.)

1925. február 13.: Béremelésért sztrájkba lép a budapesti Operaház zenekara. Október 16.: Kormányhatározat a pengő bevezetéséről. (1 pengő = 12 500 korona) November 5.: A nemzetgyűlés elfogadja a törvénycikket „Széchenyi István gr. a legnagyobb magyar emlékének törvénybe iktatásáról". — December 1.: Felavatják a budapesti rádióstúdiót, megindul a műsorszóró rádiózás. — Breuer Marcel elkészíti az első csőbútort a weimari Bauhausban.

1926. május 16.: Felavatják az első munkás turistaházat a budai hegységben, a Nagy-Szénáson. Október 16.: Az Operaház bemutatja Kodály Zoltán Háry János című daljátékát. — December 17.: A Szovjetunióban élő magyarok száma, az e napon tartott népszámlálás alapján 6282 fő.

— A rádió előfizetők száma az év során 20 ezerről 60 ezerre növekszik.

— A belügyminiszter rendeletben megszünteti a bordélyházakat, és helyette kéjnőtelepeket engedélyez egy- egy házban.

1927-ben a munkanélküliek száma az országban 13 045 fő. — Az országban 711 sztrájk zajlik le, 18 715 résztvevővel. — Megjelenik Zilahy Lajos A két fogoly és Móricz Zsigmond az Úri muri című regénye.

1928. március 15.: Felavatják New Yorkban a magyar kivándoroltak által emelt Kossuth szobrot. Április 29.: A lakihegyi új nagy rádióadó (20 kW-os) megkezdi a műsorsugárzást. — Július 8.: Megnyílik Budapesten a Millenáris Sportpálya. — Átadják a forgalomnak a csepeli nemzetközi szabadkikötőt.

1929. május 26.: A budapesti ezredéves emlékmű központi szobor- csoportjának ( a győzelmet jelképező Gábor arkangyal és a hét honfoglaló vezér) valamint a nemzeti hősök országos emlékkövének felavatása a Városligetben. November 29.: A Nemzeti Színház bemutatja Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című színművét.

1930. május 8-9.: A könyvnapon megjelenik Arany János Toldi trilógia, Herceg Ferenc Pogányok, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig és Rákosi Viktor Elnémult harangok című műve. December 1.: Az e napon tartott népszámlálás adatai szerint a Csehszlovákiában élő magyarok száma 719 569 fő. — Riszdorfer Ödön szabadalmaztatja találmányát, a megvilágítási időt automatikusan szabályozó fényképezőgépet.

1931. szeptember 25.: Bemutatják a budapesti Royal moziban az első magyar hangosfilmet, a Kék bálványt. — A népszámlálás adatai szerint a Jugoszláviában élő magyarok száma 465 800.

1932. április 24.: Az Operaházban bemutatják Kodály Zoltán Székelyfonó című daljátékát. Szeptember 11.: Automatizálják a főváros telefonhálózatát.

1933. január 2.: A Szerelem árnyéka című nemi problémákkal foglalkozó filmet a cenzúra csak külön férfi és külön női előadásokra engedélyezte. — A Magyar Rádió felmérése szerint a legnépszerűbb műsor a cigány és katonazene, a legnépszerűtlenebb a klasszikus zene. Április 4.: A Budapesti Büntető Törvényszék elrendeli József Attila Döntsd a tőkét (1931) című verseskötetének elkobzását. — Szeptember 25.: Megjelenik a Dunán az első Duna-tengerjáró hajó.

1934. március 2.: A Nemzeti Színház bemutatja Móricz Zsigmond Rokonok című darabját. — Szeptember 27.: Díszelőadás a budapesti Operaház 50. éves fennállásának alkalmából.

1935. február 20.: Nem hivatalos látogatásra Budapestre érkezik az angol trónörökös, Edward walesi herceg. — Szeptemberben a Magyar Rádió Ortutay Gyulát kéri fel a néprajzi fel