Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1982/83 - 1980 / 106. szám

vételek vezetésére. — Október 21.: Ünnepi előadás az Operaházban a Liszt Ferenc emlékév megnyitása al­kalmából. — November 14.: Bemutat­ják a Szent Péter esernyője című fil­met. 1936. szeptember 10.: Bemutatják a Havi 200 fix című filmet. Szeptem­ber 20.: A Magyar Színház bemutatja Heltai Jenő A néma levente című da­rabját. — November 10.: Spanyolor­szágban megalakul a XII. Nemzetközi Brigád Zalka Máté (Lukács tábornok) vezetésével. 1937. január 13.: Thomas Mann felolvasóestje a budapesti Magyar Színházban. — Június 20.: Megnyit­ják a budaörsi repülőteret. — Októ­ber 13.: Az első riasztási és elsötétí- tési légvédelmi gyakorlat a főváros­ban és környékén. December 3.: Meg­hal József Attila (December 5-én te­metik Balaton szárszón) — Szent- Györgyi Albert a C-vitamin fölfede­zéséért Nobel-díjat kap. 1938. március 1.: Kihirdetik az 1938. évi törvénycikket a Nemzeti Színházról (Megnyitásának 100. év­fordulója alkalmából méltatja a szín­ház érdemeit, és gondoskodik jövő­beli működésének feltételeiről.) — Budapesten kereken 3500 vendég­látóhely van, ebből 1500 étterem, vendéglő, cukrászda, eszpresszó, ká­véház, szórakozóhely, a többi főleg kocsma és söntés. 1939. február 3.: Nyilas terroris­ták bombamerénylete Budapesten a Dohány utcai zsinagóga ellen. — Jú­lius 8.: A könyvtárosok és levéltáro­sok 2. országos kongresszusa Buda­pesten. - Június 19.: A belügymi­niszter felfüggeszti a Magyar Labda­rúgók Szövetsége önkormányzatát. (Indoklás: a szövetség vezetéséből hiányzik a céltudatos nemzetnevelés, eluralkodott az üzleti szellem.) — Október 31.: Utoljára jelenik meg a Pesti Napló, a legrégibb magyar napi­lap. 1940. március 24-től: Hatalmas ár­víz pusztít a Szamos—Tisza közén. — Március 30.: Megnyílik a 20. Me­zőgazdasági Kiállítás és Országos Te­nyészállatvásár Budapesten. Október 30.: Szabadon bocsájtják a kommu­nista szervezkedésért 1934-ben élet­fogytiglani fegyházra ítélt Rákosi Mátyást és Vas Zoltánt, akik a Szov­jetunióba távoznak. 1941. március 20.: Moszkvában (a Vörös Hadsereg Székházában) a szov­jet kormány megbízottai 56 db 1848-as zászlót adnak át. A zászló­kat a megnyílt Moszkva—Budapest vasúti összeköttetés első vonatával szovjet katonai díszkísérettel indítják útnak. A magyar határon Lavocsné- nál magyar katonai díszkíséret veszi át. Március 24.: a budapesti Keleti­pályaudvarról katonai pompával vi­szik a Hősök terére, onnan a Várba, a Hadtörténeti Múzeumba. — Decem­ber 4.: Közzéteszik a közellátási mi­niszter rendeletét arról, hogy az ét­termek, szállodák, cukrászdák ételt és süteményt csak zsírjegy leadása ellenében szolgálhatnak ki. 1942. január 15.: Bevezetik a liszt és kenyérjegyet az egész ország terü­letén. (Lisztből havi 2 kg, kenyérből napi 25 dkg a fejadag) — Április 11.: Megkezdődik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a keleti frontra. (200 ezer ember) — december 28.: Fölemelik a sajtótermékek árát, ugyanakkor kor­látozzák terjedelmüket. 1943. augusztus 8.: A londoni rá­dió magyar nyelvű adásában bejelenti: amennyiben a magyar hadiipar to­vábbra is kiszolgálja Németországot, a szövetséges légierő bombázni fogja Budapestet. 1944. március 19.: A német csa­patok megszállják Magyarországot. — Október 13.: A kormány felhatal­mazza a városi tanácsokat, hogy fűtés nélküli napokat rendeljen el. — No­vember 8.: A nyilas-kormány elren­deli hogy Budapesten minden 17—60 év közötti férfi katonai szolgálatra je­lentkezzen. — November 15.: Buda­pesten a Dohány utca. Nagyatádi (ma Kertész) utca. Síp utca Wesselényi utca és Király (ma Majakovszkij) utca által határolt területen felállítják a gettót. December 25.: Stollár Béla sportújságíró budapesti partizán cso­portján rajtaütnek a nyilasok. Stollár és 20 társa a tűzharcban elesik. — De­cember 29.: A Budapestet körülzáró 2. és 3. Ukrán Front főparancsnokai fegyverletételre szólítják fel a fővá­rost védő német és magyar csapato­kat. Az elutasító válasszal visszaútban levő szovjet parlamentereket — Ve- csésnél Steinmetz Miklós kapitányt, Budaörsnél pedig Osztapenkó kapi­tányt — legyilkolják. 1945. január 20.: A Budapesti Nemzeti Bizottság Ortutay Gyulát bízza meg a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió irányításával. — Már­cius 16.: Megindul a Vörös Hadsereg utolsó magyarországi nagy támadása a Nyugat-Dunántúl térségében. — Er­kel Ferenc Bánk bán c. operájának előadásával megnyitja kapuit a Ma­gyar Állami Operaház. Március 20.: A Vörös Hadsereg utászai átadják a személyforgalomnak az ideiglenesen helyreállított budapesti Ferenc Jó­zsef (ma Szabadság) hidat és a mar­gitszigeti „Manci" hidat. - Április 24.: Megindul Budapesten a Népsport című napilap. — Május 1.: Országszer­te megünneplik az első szabad május elsejét. — A Magyar Rádió megkezdi adását Budapesten — A háború óta először mérnek sört Budapesten. — Augusztus 15—20.: Országszerte megrendezik az I. Országos Sportna­pokat. — Szeptember 26.: Meghal Bartók Béla New Yorkban. 1946. augusztus 1.: A kormány ki- bocsájtja az értékálló pénzt, a fo­rintot. (1 Ft = 200 millió adópengő­vel) 1947. november 16.: Budapesten felavatják az újjáépített Margit-hídat. 1948. július 29—augusztus 24.: A XIV. Nyári Olimpiai Játékok Lon­donban. A magyar sportolók 10 arany, 5 ezüst és 13 bronzérmet sze­reznek. 1949. augusztus: Bemutatják a Mágnás Miska című filmet. — Szep­tember 25.: Felrobbantják az első szovjet atombombát. - November 20.: Első megnyitásának századik év­fordulóján ismét átadják a forgalom­nak az újjáépített budapesti Lánc­hidat. 1950. február 27.: Bemutatják a Ludas Matyi című filmet. — Május 7.: Ünnepélyesen felavatják az újjáépí­tett Budapest—Ferihegyi repülőteret. — Augusztus 19.: Először osztják ki a Népköztársaság kiváló és érdemes művésze kitüntetéseket. 1951. január 29.: A Szakszerveze­tek Országos Tanácsának elnöksége határozatot hoz egységes rendszerű szakszervezeti sportegyesület-típusok létrehozásáról. Ezek: Vasas, Bányász, Vörös Lobogó (textilipar). Építők, Lokomitív, Szikra (vegyipar), Petőfi (közalkalmazottak), Kinizsi (élelmi­szeripar) és Vörös Meteor (kereskede­lem és pénzügy). — Április 29.: Meg­nyitják a Budapest—Csepel közti gyorsvasútat. — Szeptember 29.: A pákozdi csata (1848. szeptember 29.) évfordulóján leleplezik a 48-as honvé­dek emlékművét. Ez a nap a Néphad­sereg napja. 1952. február 6.: A háború utáni első magyar trolibusz próbaútja. — November 22.: Felavatják Buda­pesten az újjáépített Petőfi-hídat (a volt Boráros téri híd) 1953. január 23.: Közzéteszik a minisztertanács határozatát Magyar Televíziós Vállalat létrehozásáról. — Bemutatják az Állami áruház című filmet. — Augusztus 20.: Felavatják a Népstadiont. 1954. február: Bemutatják a Rá­kóczi hadnagya című filmet. — Július 13—30.: Árvízveszély a Duna egész magyarországi szakaszán. (A Sziget­köz jelentős részét elönti a víz) — Július 31.—augusztus 8.: A XII. Nyári Főiskolai Világbajnokság Budapesten. — November 14.: Megindul a Haza­fias Népfront lapja, a Magyar Nem­zet. — Mekezdődnek a TIT József Attila Szabadegyetem előadásai — Bemutatják a Fel a fejjel és a Roko­nok című filmeket. SS

Next

/
Oldalképek
Tartalom