Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1982/83 - 1980 / 102. szám

Edzéslesen az úszóknál A reggeli csúcsforgalom még várat magára a főváros útjain. A margitszi­geti Sportuszodában, az ötvenes nyi­tottban azonban már nagy a forga­lom a medence kötelei között. Itt találunk a reggeli ködben, párában a Ferencváros úszóinak a vezetőed­zőjére, Horváth Miklósra. Mindjárt pontosít: — Inkább koordináló, egybehan­goló, mint vezetőedző kollégáimmal, Schillingné Ernszt Ágnessel,, Balázsi Péterrel, Boros Istvánnal, Molnár Ró- bertnéval, Kozsik Mártával. A szakosztálynak 111 tagja van és a fővárosi uszodagondok ismeretében nem csoda, ha a Tétényi úttól Rákos­palotáig bérelnek tanuszodákat, hogy létezhessenek. Már épül a Népligetben a Ferenc­város saját uszodája, ahol 50 méteres versenymedence mellett lesz majd tanmedence is és ahol végleg otthon­ra találnak a Fradi úszók és vízilabdá­zók. A gondok két évvel ezelőtti meg­oldására megváltoztatták a szakosz­tály besorolását és a csöppet sem nagy távlatokat mutató „szinten kell tartani" megjelölést kapták útitársul. A körülmények mellett ez érthető volt, viszont lendítő cél nélkül a visz- szaesés elkerülhetetlen. — Szerencse, hogy a módszertani osztály is látja: széles alapok nélkül létezni is nehéz — említi Horváth Miklós. - Szeretnénk elérni, hogy a mi szerény lehetőségeinkhez képest, folyamatos évkorosztályos rendszer­ben, korosztályonként 20—30 ver­senyzőnk legyen. Á klub százezreket fizet tanuszo­da használatért. A két „öreg", Kor­mos István és Laub Csaba mellett néhány fiatal tehetség hívja már most fel a figyelmet magára. Az aranyjelvényes ifjúsági hátúszó Hor­váth Zsolt gyorsúszásról áttért a hát­úszásra. Hatéves kora óta úszott gyorson, most 18 évesen mint 1500- as változtatott. Nem csodáljuk, mert lényegében ennyi év alatt meg lehet csömörleni a hosszútávtól. Most a si­ker is a hátúszás mellett szól és ez az élmény lendítője lehet egy szép fejlő­désnek. Kiváló ifjúsági sportoló címmel di­csekedhet a mellúszó Kuji Gyöngyi. Téli kéztörése még zavarja ugyan, de majd kilábal a nehézségekből. Két aranyjelvényes ifjúsági „B" csopor­tos, a hát- és gyorsúszónő Trócsányi Sára, a pillangózó Kosaras Mihály jelenti a Fradi reménységeket, ha majd végleg eltűnik a „szintentartás" megkülönböztetés és a Toronyház ut­cai, a rákospalotai tanuszodából is beköltöznek saját uszodaotthonukba. Addig maradnak a szűk helyisé­gekben, a szigeti sátortető alatt, a sokszor még 25 métert sem elérő medencékben. Pedig valóságos kis gyöngyszem a fővárosi uszodák között a XV. kerü­leti tanács tanuszodája Rákospalotán. A medence a Fradi edzések, oktatá­sok alatt zsúfolt. A szülők csak az ajtóig kísérhetik csemetéjüket, onnan már Kozsik Márta oktató vezeti őket. Amikor sorba állnak az ajtóban, miután a szemerkélő esőben még a szükséges adminisztrációt intézi a szülőkkel, kísérőkkel Kozsik Márta, megszámoljuk a hat-nyolc éves gyere­keket. Harminchármán érkeztek idő­ben, majd a gyakorlás, oktatás alatt még összegyűlnek vagy tízen, akik most jöttek jelentkezni a mamákkal, papákkal, mert Fradi úszók szeretné­nek lenni. A ragyogó tisztaságú uszodában pillanatok alatt rendet csinál a zsi­bongó gyerekek között az alacsony, szőke „Márta néni". Az idézőjel in­dokolt, mert csak a gyerekek szemé­ben lehet néni, az oktató. Gyors név­sor olvasás. Kiderül, hogy van, aki délutános az iskolában, azért hiány­zik. — Molnár Zoli? — Már jól van, de ezen a héten még nem jöhet - hangzik a baráti fel­világosítás a gyengélkedő fiúról. Három csoportra osztja a gyereke­ket. Az egyikben a teljesen kezdők próbálják siklással, pontosabban ka­limpálással elérni keresztben, az úszó­deszkák segítségével a falat. Itt segít­sége is akad Kozsik Mártának egy fi­atal kollégája személyében. Közben a „nagyok", akik már tudnak úszni, fejessel rajtolnak, majd hátúszásban, nyújtott karral, csak lábtempóval kezdik róni a keresztbe hosszokat. Bűbályosak a még úszni keveset tudó, de a vízzel már barátságot kö­tött kicsik. Nálunk az igyekezet do­minál elsősorban, így azután nem csoda, ha gyakran egymásnak úsz­nak és ilyenkor bizony elkerülhetet­len egy pár korty víz is. Biztonságu­kat bizonyítja, hogy oda se neki, prüszkölnek, kapálódznak, aztán el­indulnak tovább. A gyakorlat itt is a hátúszás, a par­ton Márta néni mutatja, hogyan húz­zák ki magukat a vízben, hátra nyúj­tott karral. Posteiner Jutka lábai még nem tö­kéletesen segítik az előrehaladást. Né­ha megfeledkezik a karjáról is és egy- -egy tempót segít vele. Nem is hallja, amikor jön az oktatói segítség. Gyors spriccelés a gyerekre, mire leáll és máris kapja az eligazítást. Van még ideje a gyakorlatokra, hiszen Jutka mindössze utolsó éves óvodás. Zsibong a rákospalotai tanuszoda. Itt még nagyobb a hang, a csivitelés, mint az úszás zaja. Egy-egy pihenő közben meg kell beszélni a történ­teket, a tapasztalatokat. A folyta­tásra majd otthon kerül sor. A hazai beszámolók kedvezőek lehetnek, mert kevés a lemorzsolódás, sok gye­rek szívesen jár úszni és a Fradinak varázsa van Rákospalotán is. Az uszoda bérlet erre az évre szól. Mi lesz az oktatással karácsony után? — Még nem tudjuk, lehet, hogy nem tudjuk folytatni, hiszen most is háromszázezer forintot fizetünk erre az évre. De ha kénytelenek leszünk abbahagyni, akkor is elmondhatjuk, hogy sok gyerek szerette meg nálunk a vizet és tanult meg úszni. Talán még valahol versenyző is lesz belőlük, reméljük visszatalálnak a Fradiba. Toldy Ferenc Hová menjünk szurkol« r»íö‘ LABDARÚGÁS november 28. Tatabánya—FTC NB I A mérkőzésre a Cooptourist autó­buszokat indít. Részvételi díj: 250,— Ft (utazás, ebéd, jegy). Je­lentkezés november 22-ig az FTC- ajándékboltban. december 3. Népstadion: FTC—Csepel NB I JÉGKORONG november 24: FTC-Ú. Dózsa november 26: FTC—Szf. Volán november 29: FTC-Ú. Dózsa december 6: Ú. Dózsa—FTC december 10: FTC—Szf. Volán december 13: Ú. Dózsa—FTC december 15: FTC—Szf. Volán

Next

/
Oldalképek
Tartalom