Fradi műsorfüzet (1975-1979)
1977. május
sze van a lakásom is az üllői úti pá~ lyától. A munkahelyem, a Pénzverő, pedig közvetlen szomszédos a stadionnal. Ha kinézek az ablakomon, rálátok a zöld gyepre. Nagy öröm volt számomra, hogy vállalatunk készíthette el montreáli érmeseinknek, Magyar Zoltán, olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornászunknak, a birkózó Baliának és Gálnak átadott, szépen kivitelezett emléktárgyakat, a klub ajándékait. Méghozzá én kaptam a megbízást, hogy átnyújthassam nekik. Boldogan csinált volna a Pénzverő mégr serleget, dísztárgyakat, másoknak is . .. — A birkózókat nagyon megszerettem, velük is rendszeres a kapcsolatom. Zsib- rita edző remek gárdát nevelt, amely bizonyára sok örömet szerez a zöld-fehér szurkolóknak, a magyar sportnak. A nagy szerelem azért számomra is a foci. Soha sem felejtem el a csendes, örökmozgó dr. Fenyvesit, a taktikus Dékány dr.-t, a csupaszív Mátrait és Vilezsált, a különleges klasszist képviselő Albertet, akik egy-egy mérkőzést a „sírból hoztak vissza”. A mostani játékosokhoz is nagyon ragaszkodunk. Reméljük, hogy Nyilasi valóban teljesen rendbejött és sérülése lelkileg sem hagy nyomot benne. Azt várjuk, hogy a jó helyezés érdekében mindent megtegyenek és ha lehet ez újabb bajnokságot eredményezzen, mert az lenne aztán számunkra a nagy öröm. — Ránk az egyesület mindig számíthat, nemcsak a focisták, a többi szakosztályok is. Üj tagokat toborzunk, ha lehet, minél több fiatalt, hogy minél több ember számára legyen élmény és szórakozás a sport, kapjon kedvet maga is a testneveléshez, a mozgáshoz, és ha tehetsége a versenysportra is telik, küzdjön a zöld-fehér színért. SIROKMANY LAJOS Ránk az egyesület mindig számíthat... Pszichológusok, sportvezetők vizsgálják hosszabb Idő óta, valójában mi a szurkolók Igazi lélektana: mivel kötődik olyan erős láncokkal az egyszer megszeretett sportklubhoz az ember, miért tartanak ki egyesek a csapat mellett válsága idején is, mi erősiti az együttérzést a többi, soha nem látott társakkal a diadalok vagy a kudarcok idején, hogyan tarthatja meg őket a leghasznosabban az egyesület, amely nem lehet meg nélkülük. A Ferencvárosnak ez különösen nagy gondja, hiszen vitathatatlanul a legnagyobb számú szurkolótáborral rendelkezik. Az eddig sorra került 999 mérkőzésen a nézők, az elmúlt évtizedek Fradi-barátai persze sok tízezer fajta szándékkal, indítékkal ülte le a lelátókra, közülük mi egyet emeltünk ki, talán a legáltalánosabbat. — Amióta az eszemet tudom, a zöld- fehéreknek szurkolok — mondotta beszélgetésünk során dr. Masson Imre, az Állami Pénzverő személyzeti főosztá'y- vezetője. — Annak ellenére, hogy csak 19€4-től vagyok fizető-pártolótag. Már gyermekkoromban a grundon borzasztóan megsértődtem, ha cimboráim nem abba a csapatba állítottak, amely Fradinak nevezte magát. Később a szenvedélyes nézők közé számítottam, az FTC sikerei és hullámvölgyei idején is. Öreg szakmunkás szervezők közreműködésével kerültem mind közelebb az egyesület belső életéhez. Megismerkedtem legeredményesebb sportolóit, részese lettem a zöld-fehér közönségnek. Olyan érzés ez, mint amikor az ember a régi iskolájára gondol, ahol barátokat, élményeket szerzett és azok egy életre elkísérik. A klubban sem lehetett ellenállni a vonzásnak ... — A 999 mérkőzésből több százat én is láttam. Ott voltam akkor Is, amikor a régi falelátó beszakadt és súlyos szerencsétlenséget okozott. Kitartottam a csapat mellett, amikor sajnálatos megkülönböztető politikát alkalmaztak a Ferencváros ellen. Előtte már részt vettem a munkásmozgalomban, és sértett, hogy egyes emberek, vagy csoportok magatartásából általánosítanak mlndany- nyiunkra, az egész klubtagságra. Nem mondom, hogy mindig, mindennel egyetértettem, ami az FTC házatáján történt, dehát ez elkerülhetetlen. Láttam olyanokat, akik — felhasználva a klub nagy népszerűségét —, saját törekvéseiket kívánták azon keresztül megvalósítani. Vagy a „nagy balhé” kedvéért lejáratták az egész Fradl-közönséget. De nem értettem egyet azokkal sem, akik általánosítottak, és a külsőségekből Ítélkeztek. Szerencsére a magyar közvélemény már ezen túljutott és inl Is „csak a szépre emlékezünk”. — Az új stadion, úgy érzem megint olyan erős bástyája lesz az egyesületnek, mint a régi, volt elődei — mondotta dr. Masson Imre. — A klubban mindig pezsgő az élet. A régi Fradisták itt emlékeznek, vitatkoznak, kicserélik véleményüket, részt vállalhatnak a teendőkből, bátorítják a sportolókat. Nem mészTISZTA HÍZ