Fradi műsorfüzet (1975-1979)

1977. május

Egyszerre kél FTC a pályán! Két kupamérkőzésen — szinte egyidőben — két FTC lépett a pá­lyára! Az egyik a: „hazai FTC” az Üllői úton a DVTK ellen játszott az MNK elődöntőbe jutásért. A „másik FTC” BRNO-ban a KK visszavágó kötelezettségének tett eleget. A budapesti találkozó 15,30 órakor, a bmo-i 16,00 órakor kezdődött. Egy órán át tehát egyszerre két FTC ját­szott hivatalos kupamérkőzés! Ez az eset az egyesület történetében egye­dülálló ! Amikor az eredményeket nézzük, már kevesebb érdekességet rögzíthe­tünk, bár ezzel kapcsolatban is „for­mabontás” történt. Az Üllői úton a teljes első csapat szerepelt és nagy meglepetésre l:0-ra kikapott! „Mentségként”, annyit megemlíthe­tünk, hogy 17:0 volt a szögletarány és 2:0 a kapufa aránya az FTC ja­vára, de ezt csak a krónikákban jegyzik... Megörökítésre méltó az a hősies helytállás, amelyet a „Braoi—FTC” véghez vitt. Ez a valóságban tarta­lékcsapat időnként olyan nagysze­rűen játszott, hogy szinte feledtette a „nagyokat”. Hogy mégis 3:2 arány­ban alulmaradtak? Ebben egy-két olyan közjáték is szerepelt, mint durva kapus és vé­delmi hiba, s egy furcsa felfogás, hogy a KK mérkőzéseket hazai bí­rók vezették. Nos, a brnoi talál­kozó játékvezetője egy gól előnyt je­lentett a hazai csapatnak... A Fra- disták mindezek ellenére időnként irányították a játékot, s különösen a második félidőben kulturált lab­darúgással szórakoztatták a közönsé­get, és az FTC szurkolótáborát. FTC SZURKOLÖTÁBOR! így csu­pa nagy betűvel! Azok a szurkoló­ink, akik erre a találkozóra kiutaz­tak, minden elismerést megérdemel­nek. Hiszen 0:2 után is szinte kó­rusban kiabálták, hogy „Nem baj Zoli”, vagy Tamás — vagy éppen aki hibázott. — A csapatot jóleső ér­zés hatotta át és erőt merített a biztatásából és hajtott, s űzte a meg­lepett ellenfelet, akik pályáralépés- kor legalább az Üllői úti 7:l-es ve­reségükért akartak 7-et rúgni. A vé­gén örültek a minimális győzelmük­nek. Az, hogy erről a találkozóról emelt fővel távozott, az FTC „kis csapata”, nagy-nagy bravúr volt és ezt érez­ték azok a lelkes szurkolók is, akik megható ünneplésben részesítették az öltözőbe vonuló játékosainkat. Zúgott a: „Szép volt fiúk”! s az üte­mes vastaps. A játékosok fáradt, de örömteli arcáról pedig szinte kiál­tott: „Szép volt szurkolók! Köszön­jük” Több száz kilométerre az Üllői út­ról valóban példás szurkolás tanúi lehettünk, s a zöld—fehér zászlós fiúkat a brnoiak is megtapsolták. Ha valamikor, most tényleg megérde­melték. Érdekes, esemény volt ez az egye­sület életében, s bizony az is kurió­zum, hogy az április 7-én megjelenő Népsportban egymás alatt a két FTC mérkőzésről szóló tudósítást is olvashattunk ... Megjegyezzük, hogy a csehszlovák tudósító eltévesztette a góllövők ne­vét: mindkét FTC gólt a csatársor legjobbja Engelbrecht szerezte. Különösen az első gól volt rendkí­vül látványos. A 35. percben Juhász káprázatos cselekkel elhúzott a fél­pályáról, s nagyszerű beadását En­gelbrecht a hálóba fejelte. Az egész támadás szinte egy villanás volt, hangzatosabban: villámgól! Legalább egy ilyen, az Üllői úti MTK mérkőzésen is elkelt volna ... Igaz az MNK-t végül is a Ferenc­város nyerte!

Next

/
Oldalképek
Tartalom