Fradi-híradó (1973)
1973. augusztus
A KK-t egyesületi kezdeményezésre hozták létre. 1926-ban a pozsonyi konferencián Meisl Hugó, Ferdinánd Scheinost és dr. Fodor Henrik vezetésével, a Ferencváros, a Hungária, a Sparta, a Slavia, az Austria, és a Rapid vezetőinek bevonásával kimondották a KK szükségességét és elkészítették a Kupa kiírásának, lebonyolításának szabályait. A mérkőzéseket oda-vissza alapon, kieséses rendszerben játszották, egyenlő gólarány esetén harmadik mérkőzésre került sor. A döntőt is ilyen szempontok szerint rendezték. A győztes szépkivitelű ezüst kupát 1 évig őrizhette. A kupa első kiírásának éve 1927. A Ferencváros az első kiírásban nem szerepelt, mert a részvételt biztosító pünkösdi tornán vereséget szenvedett. Mai szemmel nézve furcsa tény, hogy a magyar bajnokcsapat (7 pont előnnyel nyertek a zöld-fehérek bajnokságot!) nem kapott lehetőséget a nemzetközi kupaszerepléshez. Az első KK-ban a magyar színeket a Hungária és az Üj- pest képviselte. 1928-ban az FTC is bemutatkozott. A Ferencváros első KK mérkőzését 1928. augusztus 20-án Belgrádban játszotta: Ferencváros — Beogradski SK 7:0! A bemutatkozó mérkőzésről idézzük a Sporthírlapot „Mintha megérezte volna a jugoszláv nézősereg, hogy a futballsportnak milyen felemelő ünnepe köszönt rá. A belgrádi közönség nem tudott hová lenni az elragadtatástól, amikor a ferencvárosi csapat futballművészetét figyelte. Ügy látszott, hogy a magyar bajnokcsapat széles jókedvében tartja a bemutató iskolát”. A Ferencváros első KK összeállítása ez volt: Amsei — Takács I., Hungler II. — Furmann. Lyka, Berkessy — Koszta, Takács II., Tu- ray, Szedlacsik, Kohut. Jegyezzük fel az első Fradi KK gólt is: az 1 percben Kohut beadását Takács II. élesen fejelte a bal sarokba. A visszavágóra augusztus 26-án került sor. A Fradi első hazai KK mérkőzését nem az Üllői úton, hanem a Hungária úti pályán rendezte. (Profi szempontok!) Az „idegen" pályán 6:1-es zöld-fehér győzelem született. A következő ellenfél az osztrák Admira volt. Bécsben 2:1, az Üllői úton 1:0 arányú Fradi győzelem. S már a döntő következett. 1928. október 28. Üllői út. A nagy lendülettel kezdő Fradi az első félidőben már 3:0-ra vezetett. Egyik gördülékeny akció a másikat követte. A 20 ezer szurkoló a minta futballtól szinte extázisba esett. A Fradi nem állt le. Tudták a bécsi visszavágóra megnyugtató előnyt kell szerezni. A végeredmény 7ű lett! Az előny elégnek bizonyult — Bécsben 5:3-ra győzött a Rapid. Először nyert magyar csapat KK-t! A Ferencváros kupagyőztes csapata: Amsei — Takács I., Hungler II. — Furmann, Bukovi, Berkessy — Koszta, Takács II., Túrái, Szedlacsik, Kohut. A csapat edzője Tóth-Potya István volt! 1929. Ezúttal az egyesület vezetősége mondott le a részvételről, mivel nagyszabású dél-amerikai portya volt előtérben. Az idő távlatában nyugodtan leszögezhetjük, hogy jól számítottak a ferencvárosi vezetők. E portya nélkül az FTC története szegényebb lenne egy nagyszerű fegyverténnyel: Ferencváros—Uruguay 3:2! De ezúttal maradjunk a KK-nál. Az 1930-as év következett A mérsékelten szereplő zöldfehérek az első fordulóban a Slaviá- val szemben 3:2-es összgólaránnyal továbbjutottak, de a Rapid elleni 5:2 a kiesést jelentette. 1931. az ötödik kiírás éve. Ezúttal is a Ferencváros nélkül. Ismét áthajóztak a zöld-fehérek az óceánon és így nem játszhattak a díjért. 1932. A 100fl/()-os bajnokság megnyerése után egy elfáradt, frissítésre szoruló csapat indul a KK-ban. A Juventus elleni 4:0-ás torinói vereség a korai kiesést eredményezte. 1933. A bajnokságban csak a 3. helyet érte el a csapat, így a KK-ban való részvétel jogát nem szerezte meg. (Időközben kimondták, hogy csak a bajnokság 1—2. helyezettje indulhat a kupában. Amennyiben valamelyik lemond, akkor a 3. helyezett). 1934. Egy súlyos vereségtől eltekintve kielégítő szereplést hozott ez az év. A Floridsdorf ellen 8:0 és 2:1, a Kladno ellen 6:0 és 1:4, a Bologna ellen 1:1 és 1:5! A Ferencváros tehát Bolognában búcsúzott a KK- tól. 1935. Másodszor került döntőbe a Fradi, s erről a bravúros döntőbejutásról talán többet beszéltek, mint az 1928-as kupagyőzelemről. Rómában 3:l-es vereséggel kezdődött. Az Üllői úton: Ferencváros—Róma 8:0! A második fordulóban: Zsideni- ce—Ferencváros 4:2. Az Üllői úton 6:l-es zöld-fehér győzelem! A nagy formában levő Austriát 4:2-re győzték le a fradisták. A visszavágón Bécsben csak 3:2-re kaptak ki — így döntőbe jutottak. 1935. szeptember 8-án rendezték az első döntőt az Üllői úton: Ferencváros: Háda — Polgár, Korányi — Monostori, Móré, Bán — Táncos, Kiss, Sárosi, Toldi, Kemény. A Ferencváros Toldi és Kiss góljaival 2:l-re győzött. Mindenki érezte, az egygólos előny kevés lesz a prágai visszavágón. így is történt: Sparta—'Ferencváros 3:0. 1936. A 9. kiírást cseh csapattal végeztük, a 10-et cseh csapattal kezdtük, s mindjárt be is fejeztük. Az első mérkőzés után pedig kevesen gondoltak erre. Ferencváros — Slavia 5:2. A labdarúgás történetében nem először fordult elő, hogy még ekkora előny is kevés a visszavágóra. Prágában ismét hullottak a gólok — a Fradi kapujába. A Slavia 4:0-ra győzött. 1937. A legnagyobb ferencvárosi KK-diadal éve. Sorrendben harmadszor sorsolták össze a Ferencvárost csehszlovák csapattal. Harmadszorra sikerült a győzelmet kivívni. Prágában a Slaviával 2:2, Budapesten 3:1. A második fordulóban 10 nap alatt három mérkőzésen dőlt el a továbbjutás. Az Üllői úton: Ferencváros— Vienna 2:1, Bécsben l:0-ás vereség. 10 Jm
