Fradi-híradó (1972)
1972. augusztus
PÁRTOLÓTAGOK FÓRUMA Híradónk hasábjain is felhívjuk pártoló tagjaink figyelmét arra, hogy elnökségünk rövidesen kiosztja a törzsgárda jelvény eket» és igazolványokat azok részére is, akik 1962- től — 10 éve — pártoló tagsági könyvvel rendelkeznek és tagsági díjjal nincsenek hátralékban. Ezért kérjük, hogy akiknek tagdíjhátralékuk van, lehetőleg rövid időn belül rendezzék. Szeretnénk, ha törzsgárdánk létszámban is tükrözné tagjaink egyesületünk iránti rokon- szenvét. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a pályaépítés miatt a szervezési irodánk az Üllői útról elköltözött a régi klubház Könyves Kálmán úti oldalára. * Mint előző számunkban már közöltük, a Fradi Híradót a Magyar Posta osztja szét a lapárusoknak. Egyesületünk adminisztrációs nehézségek miatt nem vállalkozhat arra, hogy szurkolóinknak postán küldjük el a lapot. Több ezer Híradó csomagolása, címzése, portózása megoldhatatlan problémát jelentene kis létszámú szervezési irodánknak. Hasonló okok miatt nem tudunk sem fényképeket, sem műanyag táskát postázni. Az egyesület részére korlátozott szám ban rendelkezésre bocsátott példányokat szervező irodánkban személyesen megvásárolhatják szurkolóink, pártoló tagjaink. * Figyelmes és kedves hangú üdvözletek érkeztek anyák napjára egyesületünknek címezve Barmos László pécskai, Dallos Ernő budapesti és még sok szurkolótól. A jókívánságokat természetesen átadtuk az FTC-nél sportoló és dolgozó édesanyáknak, akik ezúton mondanak köszönetét a megemlékezésért. * Május 8-án ismét megtelt szurkolói ankétünkön klubházunk tanácsterme. El is határoztuk, hogy a jövőben, jó idő esetén, ankétjainkat a kézilabdapályán rendezzük meg, ahol kényelmesen elférünk, és han- gosítóberendezés is rendelkezésünkre áll. Az ankéton Harót János ügyvezető, elnökünk tájékoztatta az érdeklődőket a szakosztályok helyzetéről, olimpiai felkészülésükről, az MTS vezetőinek egyesületünknél történt látogatásáról, a pályaépítésről. Az építkezéssel kapcsolatban levélben is többen kérdezték, hogy a pályaépítés javára hány forint érkezett szurkolóinktól. Sokan ugyanis azt feltételezik, hogy a sokmilliós beruházás nagy részét szurkolóink az 521—245716 sz. csekkszámlára befizették. Nos lapzártáig a „Pályaépítés javára” könyvelési rovatunkra 95 000 Ft érkezett — amiért ezúton is köszönetét mondunk lelkes szurkolóinknak. A költségek többi részét bázisszerveink és az MTS fedezi. Amint Harót János ügyvezető elnök elmondotta: sok problémát kell még megoldani, de az építkezés halad. * Május 22-én Zsibrita János, birkózó-szakosztályunk vezetőedzője tájékoztatta szurkolóinkat eredményeikről terveikről. A közel 3 órás hangulatos, közvetlen beszélgetés alkalmával örömmel hallottunk a zömmel fiatal — úttörő, ifi — versenyzőink lelkes munkájukról és eredményeikről. E szakosztályunkat a Magyar Birkózó Szövetség is példamutatónak tartja és messzemenően támogatja. A rövidesen átadásra kerülő új tornacsarnokunk minden bizonnyal líjabb lendületet ad majd a szakosztály vezetőinek és a fiatal versenyzőknek. Problémát okoz azonban a vidékről felkerült fiatal birkózók elszállásolása. Ezért kérjük azokat a szurkolóinkat, akik kiadó szobával rendelkeznek, nyújtsanak segítséget szakosztályunknak. A címeket kérjük az egyesület agitiációs propaganda bizottságánál bejelenteni * A Pécsi—Dózsa—FTC labdarúgómérkőzésre mintegy félezer fiatal Fradi-szurkoló utazott el. Pécsre már a mérkőzést megelőző napon megérkeztek, másnap megtekintették a város nevezetességeit és a mérkőzést, majd 30-án hajnali 5 óra tájban érkeztek vissza Budapestre. Sportszerű fegyelmezett magatartásukkal feledtették fiatal szurkolóink nemegyszer joggal kifogásolt viselkedését. Részvételük, buzdításuk sportemberhez méltó volt, és nem rajtuk múlt, hogy csapatunk nem hozott pontot vagy pontokat Pécsről. . . M. J. ligha választhatott volna kegyetlenebb sportágat — negyed évszázad egy keskeny kajakban, szürke és fárasztó edzésnapokkal. Mészáros György huszonöt esztendővel ezelőtt ült először a gonosz kis csónakba, s tizenöt éve a Ferencváros versenyzője. A budai lakásban minden a kajakosmúltra emlékeztet, a falra akasztott diplomák, a tókiói zenélőbaba, a mexikói világítófej. . . Emlékek, sikerek és élmények, az érmekről már nem is beszélve — a sarokban üveges szekrény TÖMVE ÉRMEKKEL Megszámolni aligha lehetne, s első látásra még kilóban számolva is tetemes mennyiség. Csak a rend kedvéért, s csak a legfontosabbak: két olimpiai ezüstérem, egy világbajnoki arany- és ezüstérem, két Euró- pa-bajnoki arany-, három ezüst- és négy bronzérem. Mellettük a hazai és nemzetközi versenyen szerzett tengernyi érem, s némi megpróbáltatások után azt is sikerül kideríteni, hogy harminckilenc országos bajnoki arany is díszeleg a polcokon. Harminckilenc bajnokság a véletlen összjátéka, Gyuri harminckilenc esztendős ... A kezdet: — öcsémmel — csak öt perccel fiatalabb nálam — líszni, vagy vízilabdázni szerettünk volna. Aztán kajakosok lettünk. Egy óriási indiáncsónakban tízen ismerkedtünk a vízzel, billegve lapátoltunk az öbölbe, hogy megnézzünk egy versenyt. Ott derült ki, hogy kettőnket benevezték a versenyre. Azt sem tudtuk, hogy miképpen kell rajtolni aztán másodikak lettünk... Ez volt életünk első közös sikere, s következett a többi, Pistával együtt nyertem világbajnokságot, s együtt lettünk építészmérnökök. Mészáros testvérek a kajakossportban — hogy mennyi zűrzavart, s fejtörést okoztak ?... Akkoriban még nem volt „divat” a rajtszám, clrajtolt a mezőny, s mivel az ikrek ott lapátoltak az élen, nagyhamarjában kitört a pánik: melyik a Gyula, s ki az István ? Segített a Mészáros papa, eleinte, mint a versenybíróság tiszteletbeli tagja, később országos, majd nemzetközi versenybíró... így lett az egész család „kajakos”. Huszonöt év a vízen, évente háromezer kilométer, akárhogy is számoljuk Gyuri már kétszer is körüllapátolhatta volna a földgolyót. Edzés és edzés, pokoli megterhelés a vizen és a szárazföldön, fogytak a kilométerek, JÖTTEK A SIKEREK s — nem is lehetett másként — a csalódások. Helsinki előtt, a válogatókon Gyuri volt a legjobb, mindent megnyert, amit csak meg lehetett nyerni, Pistával a párosra is készült, aztán a keretbe csak egyedül került... Nem utazott el az olimpiára, mert nem tudta elképzelni, FELHÍVÁS A RÉGI FRADISTÁKHOZ! Ma már kevesen emlékeznek Rumboldra, Payerra, de Obitzra vagy Amsell- ra sem, sőt a mai fiatalok alig tudnak valamit Lázárról vagy Rudasról, nem is említve a többi szakosztályok kiemelkedő versenyzőit. Szeretnénk, hogy a múlt híres FTC sportolói sokáig elérhető közelségben legyenek mindenki számára. Ezért kérjük tagjainkat, szurkolóinkat, amennyiben birtokukban vannak egykori emlékek, képek vagy egyéb írásos feljegyzések - küldjék el az FTC címére, Budapest IX., Üllői út 129. Ugyanakkor felkérjük azokat is, akik érdekes és hiteles történeteket, eseteket tudnak az FTC régi sportolóiról, tájékoztassák az FTC ágit. prop. bizottságát személyesen vagy levélben. 8