Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Forrásközlés - Életrajz
Griger Miklós Életrajz Születtem Körmöcbányán 1880. nov. 22-én. Edesatyám Griger Antal, édesanyám Tilesch Irma. Boldogult jó atyám iparos volt, mészáros Körmöcbányán. Szinte büszke vagyok arra, hogy szegény, iparos családból származom. Az elemi iskolát szülővárosomban végeztem. A középiskolát 3 helyen, Körmöcbányán a főreálisk. I—III. osztályát, Privigyén a gimnázium IV. osztályát, Besztercebányán a főgimn. V—VIII. osztályát. Theologiai tanulmányaimat Besztercebányán végeztem. A kánon- és római jogból a budapesti egyetemen szigorlatoztam és ugyanazon egyetemen avattak kánonjogi doktorrá. Pappá szenteltettem 1903. június 27- én, a garamszentkereszti püspöki kápolnában. Felszentelő jó püspököm Rimely Károly besztercebányai püspök volt.1 Mint a besztercebányai egyházmegye áldozópapja több helyen működtem: 1903. aug. 8. - 1904. aug. 20. Jánoshegyen segédlelkészi minőségben; 1904. aug. 20. - 1906. szept. 1. Körmöcbányán német káplán és ált. főreálisk. valamint községi polgári isk. hitoktató voltam; 1906. szept. 1. - 1907. nov. 13. a besztercebányai kispapnevelő intézet tanulmányi felügyelője és lelkiigazgatója voltam; 1907. nov. 13. - 1908. márc. 24. kunosvágásai2 administrátor; 1908. márc. 24. — 1910. jún. 21. jánosréti3 plébános voltam, amikor volt püspök urammal, Radnai Farkassal,4 politikai elveim és agitációm miatt meggyűlt a bajom. Az 1910. [évi] általános képviselőválasztások alkalmával a néppárti központ és a körmöcbányai választókerület néppárti vezérfiainak felszólítására és bizalmából képviselőjelöltséget vállaltam néppárti programmal Fukács Fászló v.b.t.t. pénzügyminiszter5 ellen, ki az akkor megalakult munkapárti program alapján állott. Bár a győzelemre alapos kilátásom volt, közvetlenül a választás előtt vissza kellett lépnem a jelöltségtől, mivel püspököm e lépésre felfüggesztés terhe alatt kényszerített s így a tekintély, főleg az egyházi tekintély alapján álló néppárt hivatalos jelöltségéről kénytelen voltam visszalépni. E választás és politikai szereplé1 Rimely Károly (1825, Esztergom - 1904, Garamszentkereszt). Esztergomi főegyházmegyés pap 1848-tól, besztercebányai püspök 1893-tól haláláig. A kéziratban tévesen Antal keresztnévvel szerepel. 2 Kunosvágása kisközség Körmöcbányától 7 kilométerre, északnyugatra. Szlovák neve Kunesov, német neve Kuneschau volt. 3 Jánosrét (1890-ig Lucska, szlovákul Lúcky, németül Honneschau) 2 kilométerre délnyugatra fekszik Körmöcbányától. 4 Radnai [Rillhammer] Farkas (1848, Kisjenő - 1935, Sümeg). Nagyváradi egyházmegyés pap 1871-től, 1904-től besztercebányai püspök. 1919-ben csehszlovák hatóságok kiutasították az országból. 1920-tól - mintegy kárpótlásként - auxumi címzetes érsek lett. 5 Lukács László (1850, Zalatna - 1932, Budapest) politikus. 1878-tól képviselő, 1895-1905 között pénzügyminiszter. 1909 végén kijelölt miniszterelnök, de kormányalakítási kísérletei ekkor sikertelenek. 1912-1913 között miniszterelnök. 1927-től haláláig felsőházi tag. 24 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
