Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 9. Griger Miklós beszéde a sóskúti hősi emlékmű avatásán (1931)
Függelék T. Ház! Mivel e törvényjavaslat amaz evangéliumi, ama szociális gondolatnak jegyében született, hogy az államnak kötelessége a kicsit a nagy ellen, a dolgozó tömegeket a nagytőke kizsákmányolása ellen megvédeni, mivel e gondolat realizálására fegyvert ad a kormány kezébe, s végül, mivel mint törvényhozónak módomban áll e fegyver használata dolgában a kormányt felelősségre is vonni (Úgy van! Úgy van!-jobbfelől), a törvényjavaslatot, mint keveset a soknak, mint a kezdetet a folytatásnak reményében — általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb-és a baloldalon. - Szónokot többen üdvözlik.) 9. Griger Miklós beszéde a sóskúti hősi emlékmű avatásán, 1931. május 25. (SzfvPL - VII.106. - Historia Domus, 1842-1962, 371.; Székesfehérvári Napló, IV. évf. 121 sz. (1931. május 31.) 2-4.) Magyar Testvéreim, Kedves Híveim! 1896-ban, mikor a magyar nemzet a világ ámuló hódolatának fényözönében ünnepelte állami életének ezredik évfordulóját, emelte s avatta fel Sóskút község a boldog milléniumnak [sic!] ezen kőből teremtett emlékművét. Virágzása szédítő magasságában állt akkor a nemzet, hatalma a Kárpátoktól az Adriáig terjedt, ezer év dicsfénye ragyogott feje körül, koronás fők s büszke nemzetek tisztelegtek vitézsége, lovagiassága, munkássága s ezer esztendeje előtt. S ma? A milléniumi kő még itt áll a májusi ég azúr kupolája alatt, de körülötte romokban hever a dicsőséges, hatalmas, ezeresztendős ország, melynek emlékét hirdeti. Harmincöt évvel azelőtt [sic!] e milléniumi emlékoszlop előtt ujjongó lélekkel Te Deum-ot zengtünk, - ma, amikor az ezeréves Magyarországnak ezen igénytelen történelmi emlékét, szimbólumát ama ideálnak, melyért hőseink életüket áldozták, hősi halottaink emlékcsarnokával körítjük, - lehajolt fővel, bús szívvel, Jeremiás próféta komor szavait idézzük: „Emlékezzél meg, Uram Isten, hogy mi történt velünk... Tekintsd meg a gyalázatot, mely reánk szakadt... A fát, mely nekünk termett, most mástól vesszük pénzért... Elvették tőlünk a vizet... Szolgák uralkodnak rajtunk...”210 Könnyek nélkül nem lehet e szavakat elmondani, de én nem akarok könnyeket fakasztani, hanem bizakodást ébreszteni, mert e milléniumi emlékkő nem zárköve nemzetünk ezeréves történelmi fejlődésének, hanem az önállóságáért, nemzeti 210 Siral 5,1-8. Az igehelyet kihagyásokkal idézi a szónok. 208 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
