Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Mózessy Gergely: Griger Miklós sóskúti plébános feljegyzéseinek keletkezése és utóélete
Mózessy Gergely pókban, de Griger idézett először a kötetben megjelent szövegrészt is.) Sokszor idegen nyelven idézett - akár csak kifejezéseket, akár egész mondatokat -, amelyet nyomban le is fordított a hallgatóságnak. E technika azonban alkalmas volt a hallgatók elkápráztatására, egyszersmind saját műveltségének fitogtatására is. Természetesen a kiadott, terjedelmükben és szónoklattani eszköztárukat tekintve is kiemelkedőnek tekinthető beszédek csak kis szeletét jelentették a hétről-hétre prédikáló pap retorikai életművének. Sóskúti szentbeszédeiről viszont csak annyit tudunk, amit maga mondott el: hogy kezdeti vehemensségét megbánta, szelíd nyelvezetet használt, szeretettel fordult hívei felé - s fél óránál hoszszabban nem prédikált. A politikus Szót kell ejtenünk még Griger közéleti tevékenységéről. Első politikai kudarcáról, amely a besztercebányai egyházmegyéből való távozásához vezetett, részletesen beszámolt kéziratában. A liberális államhatalom nagyhatalmú jelöltjével szemben a Katolikus Néppárt programjával akart indulni a választáson, de Radnai Farkas püspök - aki méltóságát a liberális államhatalomnak köszönhette - visszatartotta. Megsértődött, megbüntették - ezek után természetes módon vezetett útja egy olyan egyházmegyébe, amelynek püspöke nyíltan fordult szembe a liberalizmussal. A forradalmak idején Grigerről, mint a sóskúti közélet szereplőjéről olvashatunk elsősorban. Előbb csitítani igyekezett az indulatokat, majd az események eszkalálódásakor jó stratégiai érzékkel háttérbe húzódott, és megbízható embereinek pozícióba segítése által próbálta védeni az egyház - és a saját - érdekeit. A szövegeiből kiolvasható képből úgy tűnhet, hogy a Károlyi-rezsim alatt aktívabb volt, mint a tanácsköztársaság idején. Ám hogy ez az erőviszonyok bölcs felmérése volt-e részéről, vagy csak a szöveg keletkezési körülményei csalnak meg minket, nem eldönthető. Hiszen nem feledhetjük, hogy az 1918 novemberi napok naplószerűsége több mozzanatot és árnyalatot rögzíthetett, mint a kommünről szóló retrospektív elemzése. Politikai aktivitása azonban túlterjedt a falu határain. 1919. február 3-án Fejér vármegye közgyűlése Károlyi József főispánnak - Károlyi Mihály államelnök féltestvérének - előterjesztésére bizalmatlansági indítványt szavazott meg a rezsimmel szemben. Griger fontos figurája volt ennek az ellenforradalmi megyegyűlésnek, hiszen Széchényi Viktorhoz és Cziráky Antalhoz hasonlóan 16 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
