Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Mózessy Gergely: Griger Miklós sóskúti plébános feljegyzéseinek keletkezése és utóélete
Griger Miklós sóskúti plébános feljegyzéseinek keletkezése és utóélete hozzászólásával is támogatta a javaslat elfogadását, büszkén vállalva azért az „ellenforradalmi” megbélyegzést.5 Griger azonban a megyeinél is nagyobb politikai szerepre készült ekkoriban. A Károlyi-kormány sokáig hitegette az országot egy választás megtartásával. A sóskúti plébános erre készülve országos politikai egyeztetéseken is részt vett 1919 márciusában. Végül nem választás, hanem a puccsszerű tanácsköztársaság következett. A kommün bukása után szinte azonnal, már 1919 augusztusában Budapesten tűnt fel egy még csak formálódó keresztény politikai tömörülésben. 1920- ban nemzetgyűlési képviselői mandátumot szerzett. Saját bevallása szerint keresztényszocialista elvek vezérelték, s a szegények védelmében lépett fel következetesen; legitimista pedig azért lett, mert az úgynevezett szabadkirályválasztók közt szinte csak protestánsokat látott. Mások is így — szociálisan elkötelezettnek és legitimistának —jellemezték.6 Griger Miklósnak kezdetben biztos hátországot jelentett, hogy e fő politikai preferenciái egybeestek püspökének, az 1920-ban szintén képviselői mandátumot szerző Prohászka Ottokárnak elképzeléseivel, aki 1920 nyarától 1921 februárjáig a kormánypárt elnöki tisztjét is ellátta. Politikai nézeteik között azonban voltak különbségek: míg Prohászka legitimizmusa inkább elvi jellegű volt - Horthyt nagyra értékelte, az uralkodó visszatérési kísérleteit pedig oktalanságnak tartotta -, addig Griger legitimizmusa egyre csak radikalizálódott. A püspök ráadásul hamarosan ki is ábrándult a napi pártpolitikai csatákból, és 1922-ben már nemcsak hogy maga nem vállalt újabb mandátumot, hanem lelki gyermekeit is erre bíztatta.7 Griger viszont élvezettel lubickolt ebben a közegben. A püspök őt is vissza szerette volna tartani — de nem mindenáron. Megadta a választás szabadságát papjának, annak ellenére, hogy a sóskúti plébánia kegyura, a székeskáptalan ekkor már tiltatni akarta a plébános politizálását. Griger Miklós pedig élt a felkínált lehetőséggel: képviselő maradt, több cikluson át. 1926-tól a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt színeiben politizált. Farkas Gábor: Politikai irányzatok és küzdelmek Fejér megyében az őszirózsás forradalom idején. In \ A polgári demokratikusforradalom Fejér megyében 1918-1919. Szerk. Bodnár László et al. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. Székesfehérvár, 1968.59-61. A kérdést újabban összegezte Demeter Zsófia: „Múltjához híven, elszánva a jelenben és bízva a jövőben”. Fejér megye bizalmatlansági indítványa a Berinkey-kormány ellen címmel, 2019. február 4-i, a székesfehérvári vármegyeházán tartott előadásában. Pl. Udvarvölgyi Zsolt: Memoár szilánkok Bangha Béláról, Griger Miklósról és Prohászka Ottokárról. In: Egyháztörténeti Szemle 13. évf. (2012). 1. sz. 80—83.; Barankovics István. Vö.: https:// barankovics.hu/az-alapitvanyroPnevadonk/beszedek-irasok/barankovics-istvan-griger-miklos - Letöltés: 2020. március 31. Eredeti megjelenés: Az Ország Útja - 1937. 1. sz. 57-58. A magyar parlament első női képviselője, Slachta Margit szociális missziósnővér ennek nyomán került ki 1922-ben a nemzetgyűlésből - s csak új rendet alapítva, a Szociális Testvérek Társasága tagjaként lett később újra képviselő. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 17
