Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 3. Griger Miklós beszéde a nemzetgyűlésben a földbirtokreform törvényjavaslat vitájában (1920)
3. kának hiányát kiaknázza a maga javára. így pl. 1909-ben a keresztényszocialista párt a zsidó szabadkőművességnek szekularizációs kedvét lelohasztani akarván, kimutatást közölt a zsidó kézen lévő földbirtokokról, s erre az Egyenlőség igen cinikusan és hetykén ezt írta (olvassa)-. „Honnan tudják, hogy mennyi földbirtok van zsidó kézen? Tudomásunk szerint sem állami, sem felekezeti anyakönyveket a magyar földbirtok hovatartozandóságáról eleddig nem vezettek.”92 Azt hiszem, felette üdvös volna, ha az igen tisztelt földmívelésügyi minister úr módot találna arra nézve, hogy a mezőgazdasági üzemek összeírásánál ezek a felekezeti, illetőleg nemzetiségi szempontok is nyilvántartassanak. (Helyeslés balfelől.) T. Nemzetgyűlés! Elmondván véleményemet a nagybirtokról, annak politikai, erkölcsi és gazdasági hatásairól, megbírálván, illetve mérce alá vetvén a születési és birtokarisztokráciának közéleti szereplését és gazdasági működését, végül érintvén a zsidókérdést... (Fangler Béla: Röviden érintetted, az a baj.) ... most rátérek, illetőleg visszatérek annak fejtegetésére, hogy én miért vagyok a komoly, becsületes, demokratikus és gyökeres birtokreformnak fanatikus híve. (Halljuk! Halljuk! - balfelől.) Ama okokon kívül, amelyeket a nagybirtok bírálata már felszínre vetett, mindenekelőtt azért, mert keresztényszocialista vagyok. Mint keresztényszocialista követelem a szociális kérdésnek a megoldását. A t. Nemzetgyűlés tagjai méltóztatnak ismerni a görög Sphinx mondát. A Sphinx ott állt a ragyogó, hétkapus Théba előtt, s aki az odavezető utat meg akarta találni, annak meg kellett oldania a rejtélyt, amelyet neki feladott. Ha nem oldotta meg, akkor menthetetlenül elpusztult. A szociális kérdés így keresztezi minden népnek az életútját. Hellasz művészetével és bölcseletével felelt; de mert nem volt képes megszabadulni helóta- és rabszolgarendszerétől, elpusztult. Róma kardélre bízta a választ, de mert földmíves népe a proletariátusba sül[l]yedt, halálos ítélete meg volt pecsételve. A mi nemzetünk életútján is ott fekszik a Sphinx: a szociális kérdés. Ha nem oldjuk meg, akkor előbb-utóbb elpusztul nemzetünk; ha megoldjuk, akkor élni, boldogulni és virágozni fog. A szociális kérdésnek veleje és gerince a földkérdés. Ez mindig szociális kérdés volt, csak az volt a baj, hogy a múltban nem kezelték szociális kérdésnek. De ha valamikor volt szociális kérdés, úgy most, a háború után különös mértékben az. S habár a közelmúlt eseményei, nevezetesen a szociális eszmével történt hajmeresztő visszaélések diszkreditálták is a szociális gondolatot és eszmét, mégis — sőt annál inkább - súlyt kell fektetnünk arra, hogy a szociális gondolat érvényesüljön ott, ahol csak érvényesülhet. Igen fontos ez éppen manapság, amikor, sajnos, jó ideig nem leszünk abban a helyzetben, hogy szociális téren annyit tehetnénk, mint amennyit tennünk kellene, illetve tennünk kívánatos volna. Mert a szociál92 K. S.: A zsidó birtok kísérlete. In: Egyenlőség, XXVIII. évf. 50. sz. (1909. december 26.) 7-8. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 147
