Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 3. Griger Miklós beszéde a nemzetgyűlésben a földbirtokreform törvényjavaslat vitájában (1920)
Függelék ellen, nem csoda, hogy már sok évszázaddal ezelőtt megjelent az égboltozaton a latifundiumos rendszernek, a latifundiumos agrárpolitikának ítélete, amely egyúttal gyászszózata is volt a római birodalomnak: „latifundia perdidere Italiam”, vagyis: latifundiumok, a nagybirtokok veszítették el Itáliát.81 (Felkiáltások jobbfelől: Es Magyarországot is!) Es ez így is volt, t. Nemzetgyűlés. A nagybirtokok ásták alá a Brutusok és Caesarok birodalmát. (Taps jobb felől.) Voltak politikusok, akik a földmíves népet talpra akarták állítani, de kísérleteik a patrícius családok ellenállásán megtörtek (Igaz! Úgy van! Felkiáltások jobbfelől: Úgymint a Nagyatádi Szabó Istváné!), és nem Plinius volt az első és nem volt az utolsó sem, aki a nagybirtokrendszer ellen nyilatkozott. (Barla-Szabó József: De mi lesz akkor a tejellátással? Forgács Miklós: Meg a csikófuttatókkal?) Arra is rátérek. Igaz, t. Nemzetgyűlés, hogy voltak és vannak olyanok is, akik a birtokmegoszlás aránytalanságain nem hajlandók változtatni, legfeljebb néhány kancsal paragrafussal; akik azt szeretnék, hogy ha az egyik me[z]sgye a másik me[z]sgye, az egyik barázda a másik barázda mellett maradna, nem törődve azzal, hogy közben szaporodik és nő a gyűlölet és elkeseredés; akik azt szeretnék, hogyha a nagybirtokot az oltáriszentséggel egy piedesztálra helyeznők, amelyhez nyúlni nem szabad. (Igaz! Ügy van! — Helyeslés és derültség jobb felől.) Mivel indokolják ezen álláspontjukat? Igen kevés érvük van, mindössze négy vagy öt, ezt variálják; én legalábbis] nem találtam többet, pedig elég alaposan foglalkoztam most ezzel a kérdéssel. Azt mondják, hogy a nagybirtok föld- és tőkefelesleggel rendelkezvén végrehajthatja a mezőgazdasági termelés előbbre vitelét célzó kísérleteket, és felmenti ezáltal a kisbirtokot a kockázat és költségek viselése alól (Ellenmondások jobbfelől)-, azután, hogy növendékállattal, vetőmaggal és apaállattal láthatja el a kisüzemeket; hogy jobban biztosítja a közellátást (Ellenmondások)-, hogy a nagybirtokos osztály az államnak sok ingyenes, reprezentatív munkát teljesít; s főleg hogy a nagybirtok a többtermelés szempontjából nemcsak hasznos, hanem szükséges, sőt pótolhatatlan gazdasági alakzat. (Zajjobbfelől.) Nem akarom az érvek súlyát mérlegelni, bár nem lenne nehéz feladat. Igen silánynak találom pl. azt az érvet, hogy a nagybirtokosok az államnak reprezentatív, ingyenes munkát teljesítenek. Én nem tudom, hogy a nagybirtokos-nemzetgyűlési képviselők felveszik-e képviselői tiszteletdíjaikat, igen-e vagy sem (Derültség), Prohászka Ottokárról azonban tudom, hogy ő a szegényeknek osztja azt ki - de hát neki nemcsak a címe kegyelmes, hanem a szíve is az. (Elénk éljenzés a jobb- és a baloldalon.) így fest az a bizonyos ingyenmunka, amit a nagybirtokosok az államnak teljesítenek. Én azonban csak a többtermelésnek, a termelés fokozásának kérdésével, ezzel az izgató és fontos kérdéssel kívánok foglalkozni, mert ez tulajdonképpen nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari, kereskedelmi, kulturális 81 Pliniusnak tulajdonított, 19. századi történetírók által gyakran idézett mondat. 136 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
