Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 nepnap készül. Aztán emiatt is elmarad számtalanszor a szentmise [hallgatás]. A ruhátlanság mintha szűnni kezdene, legalábbis filiámon ezt konstatálom, ami örvendetes sociális jelenség. Egy bántó tényt kénytelen vagyok a szentmisehallgatással kapcsolatosan még leszögezni. Ugyanis úgy a kegyúri birtok tulajdonosa, mint a határos kincstári birtokban [sic!] az évnek számos vasárnapján vadászatot rendeznek, s ilyenkor hajtóknak quasi27 kirendelik a fél községet. Az emberek rá vannak szorulva a fára, mert ezzel fizetnek, s azért mennek. A templom pedig üresen áll. A hétköznapi szentmisén is aránylag szép számmal vannak, különösen Rorate misék idején. Hogy a szentmisehallgatásnak híveim valóban is eleget tehessenek [...]28, s ne csak corporaliter29 legyen[ek] jelen, a főrészeknél hangos imát hoztam be. Az egész templom mondja már. A közös, hangos ima szövegét a katekizmusból vettem. Eleinte különösnek látszott, de már mindenki az áldozópappal egyesülve felajánlja a szentmisét, Úrfelmutatáskor imádják a szent specieseket30, s communiókor lelkileg áldoznak. Épületes, s valamennyire az őskeresztények misehallgatására emlékeztet ez a közös ima. Ha idegen községekből akad olykor valaki, csak tetszésének ad kifejezést. Itt említem még meg a párját ritkító tényt, hogy Bakonykutiban mindenki - az ifjúság is - teljes számban részt vesz a vasár- és ünnepnapi litániákon, rózsafüzér ájtatosságokon, vagy vecsernyéken. Különösen szép számmal jönnek — nem munka-időben — az esti áj tatosságokra. II. Szentségekhez való járulás. A hitéletnek ismertető jele a szentségekhez való járulás. És itt fájón azt kell jelentenem, hogy csak a „kötelesség”-ig jutottam még általában véve híveimmel.3' A köteles húsvéti szentgyónást, illetve szentáldozást csak az a néhány mindenhol található mulasztja el. Ezek számban szintén fogynak évről-évre. Karácsonykor kb. 70% gyónik az asszonyokból és 30% a férfiakból. Az ifjúság általában mind gyónik. Gyakori gyónásfról] és szentáldozásról valahogy' nem akarnak hallani. A felsőbb osztályokba járó gyermekeket minden hó első vasárnapján gyóntatom s áldoztatom, ezekhez olykor csatlakozik 2-3 asszony, de nagyon nehezen terjed el itt a gyakori szentáldozás. Keresztség nélkül nem marad gyermek. Rendesen másnap kereszteltetik az újszülöttet. Bérmáláshoz az elmúlt évben mind járult, aki csak tehette. Az utolsó kenet - viaticum - nélkül nem halnak.32 Idejében hívják a lelkipásztort. Botrányos vadházasság, csak polgári kötés nincsen a községben. A kevés számú házasságkötést mindig eljegyzés előzi meg. Jegyesoktatásra berendelve, pontosan jönnek. Egyke-rendszer nincsen. Az aránylag mégis kevés gyermek nem ennek okozata, hanem onnan ered, mert csupa öreg házaspár él itt [sic!]. Alig 10-12 család van gyermekkel. A többi mind Amerikába vándorolt ki, s ott alapított családot. Vegyesházasságot nem kötnek. Ehhez már faji hajlamuk sem járul, lévén az egész község német, s a szomszédságban lakó más vallásúak egyszersmind magyarok. Hét esztendős ittlétem óta egy esetben volt vegyesházasság, de az is reverzálissal, s miután ott az egyetlen esetnél is panaszok vannak, azt hiszem, ez javára szolgál a községnek. III. Egyéb egyházi szertartásokon, főleg körmeneteken teljes számban vesznek részt a hívek. Feltámadási körmenet, úrnapi körmenet, keresztjáró napok, búzaszentelés - ezek nagyon kedvelt ájtatosságok. Nem hagyhatom a szentségimádás napját említés nélkül. Igazán a D.S. értelmében házszám szerint osztottam be a híveket, s a legszebb eredményt értem el. Ugyanígy vannak beosztva a 27 Mintegy - latin. 28 Felesleges szóismétlés közlésnél elhagyva. 29 Testileg, fizikailag - latin. 30 Faj - latin. Itt: az átváltoztatott kenyérre és borra értendő. 31 Eredetiben: híveimet. 32 Szórend és ragozás értelmezési nehézségei közlésnél kiküszöbölve. 44 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
