Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 jukat alárulták volna előzetesen, Adonyban jártak az esperes úrnál434, hogy ők sz. misét is szeretnének a pusztán, nemcsak lytániát és beszédet. Onnan hozzám utasítva azt mondtam nekik, hogy részemről ígérem nekik, ötször-hatszor szívesen kimegyünk évenként misézni, de ehhez kell venni egy oltárkövet, és a hozzá szükséges fuvarokat is az érdekeltségnek írásban kell biztosítani, mert csak így remélhető, hogy egyházm. hatósági jóváhagyást nyerünk szándékunkra. Kitűztem tehát nekik az egyik közeli vasárnap délutánját, hogy akkor ki fogok menni lytániázni, és utána a helyi érdekeltséggel veszünk fel egy jegyzőkönyvet arról, hogy az oltárkövet megveszik és az évi öt-hat fuvart biztosítják. De ehhez férfiak kellenek, hisz azok a családfők, és azoknak is kell mutatni az ott tervbe vett sz. mise iránt való érdeklődésüket. Azért a tanítót is megkértem, hogy a tanulók révén a szomszédos nagykorú férfiakat is meghívják ezen litániára illetőleg az utána tartandó gyűlésre. Mikor aztán kimegyek, elképedve látom, hogy csak 4 férfi van jelen, van még 12 asszony, a többi mind fiú és leány. Mikor a férfiaktól kérdem, hogy miért vannak távol a férfiak, azt felelik, hogy kérem, aki akart, eddig is be tudott járni Rácalmásra sz. misére; hogy ez csak néhány asszony és nyaraló kívánsága; hogy csak 4 lovas-gazda van a pusztán, azok nem akarják magukat állandóan a fuvarra lekötni, a többi meg fázik fizetéssel állandóan a fuvarhoz járulni, stb. — Mit mondhattam mást, mint hogy így bajos lesz itt valamit csinálni, bejelentettem, hogy az oltárkövet én magam már időközben megvettem, de a fuvar biztosítás [á] tói nem tekinthetek el, mert oltárkövet, misekönyvet, kelyhet, ruhát nem hozhatok ide gyalog hátizsákban, azért gondolják meg a dolgot, egy hónap múlva ismét kijövök, akkor a puszta számottevő férfiai jelenjenek meg, hogy a jegyzőkönyvet 10-12 aláírhassa, vagy esetleg fiók-hitközségi szervezetet létesíthessünk. Erre 15-16 férfi megjelent ugyan, de azt jelentették, hogy ők a régi állapottal is meg voltak elégedve, nem kívánnak semmi újítást. Galambospusztán is hasonló az állapot, sőt annyival rosszabb, hogy ott zsidó uraság van, a hívők mind gazdasági cselédek. Ilyen az állapot a pusztákon. De mivel Püspök Uram Őexcellentiája igen melegen szívemre kötötte, a puszták hatékonyabb pastorációját, az említettek dacára annyit megtettem, hogy magam költségén 6-szor évenként ki is megyek misézni a pusztákra. A magam jó szándékát legalább ezzel bizonyítom. Hasonló nehézségekbe ütközik az is, hogy a két iskolával bíró pusztán magunk, a papok végezhessük a hitoktatást. Egy-egy pusztán (2-2 tanerős) van heti 4 óra hittan. Ehhez Kulcsba is, Galambosba is kellene heti 2-2 fuvar. Minthogy állami iskoláink vannak, 1908-1910 közt Nagyméltóságod kegyes pártolásával kérvényt intéztem a vk. miniszterhez a fuvardíjak iránt, de elutasító választ kaptam, mert nincs bent a községnek az állammal kötött szerződésébe [n], továbbá mert a hittant az egyházm. Hatóság megbízásából egy kath. tanító is taníthatja. Midőn erről Kegyelmes Főpásztoromnak jelentést tettem, kegyesen felhatalmazott, hogy míg más megoldást találok, irányításom és felügyeletem mellett egy jó tanítóra is rábízhatom a hitoktatást. így van ez most is. Nagyon természetes, hogy amikor csak kijuthatok a pusztákra, első dolgom az iskolát meglátogatni. Bent Rácalmáson heti 16 óra hittan van a mindennapi iskolában, és 2 óra az ismétlőben. Ebből 14 órát végez a káplán úr435, 4 órát pedig a felsőbb osztályokban a plébános. Az elsőáldozók előkészítésére nagy gondot fordítunk, valamint az első sz. áldozás napjának lehetőleg emlékezetessé tételére. Az idén kerültek első sz. áldozáshoz az utolsó háborús évek szülöttei, azért voltak oly kevesen: Rácalmásról 139, a pusztákról 17. 434 Csöngedy Gyula. 435 Husvéth József. 364 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
