Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 20-22 évvel visszatekintek, mikor advent és húsvéti időszakon kívül alig akadt vasárnapi áldozó, azt mondhatom: hála legyen ezért is a nagy Istennek, mert a jég meg van törve. Különben az egész évi áldozások száma 6207 volt. Ebből a húsvéti időszakra esett 1915, miből következik, hogy a bűnbánat és Oltáriszentséghez járulásra képes (Sacramentorum capaces) híveknek mintegy 65%-a tett eleget az anyaszentegyház IV parancsának. Nehány oly eseménye is volt ez évnek, mely ritkaságszámba megy, és messze kiemelkedik a rendes ünnepek szokásos keretéből. így sokáig emlékezetes lesz nekünk január 21., mely napon hívekkel telt templomban ünnepélyes hálaadó isteni tiszteletet tartottunk annak emlékére, hogy az isteni gondviselés szeretett és jóságos Főpásztorunkat 20 éven át megtartotta számunkra. A sz. misét, valamint az alatta végzett tömeges sz. áldozást is Érette ajánlottuk fel, hogy az Isten egyházmegyéje boldogítására, hívei szeretetében, a magyar katholicizmus díszére és büszkeségére még sokáig tartsa meg Őt. Május 25-én volt a bérmálás nálunk. A szentség felvételére való buzgó előkészület, és annak kiosztására köztünk megjelent Főpásztor szentbeszéde, miséje, a Szentlélek ajándékainak kiosztása és szeretetteljes szavai fölött való örömünk szentelték meg május szép havát. Október 24-én ünnepélyes keretek közt róttuk le kegyeletünket a község 156 + fia emlékének, kik a világháborúban hősi halállal múltak ki. Művészies emléktáblájuk 1218/1926 sz. egyházmegyei hatósági engedéllyel a kath. kör falába lett elhelyezve. Eg)' héttel előbb Levente-zászlószentelés volt. Október 31-én vasárnap, Krisztus Királyságának ünneplése mellett tartottuk az első és mindenszentek napján a második körmenetünket és ájtatosságunkat a meghosszabbított Szentév búcsújának elnyerése végett. A tanulóifjúsággal együtt mintegy 1200 hívő vett részt benne. December 8-án pedig a hitbuzgalmi társulatokkal a szorongatott mexicói katholikusok sorsának jobbra fordulásáért ajánlottuk fel az egyik sz. misét és a közben végzett 127 testvéries engesztelő szt. áldozást. A Szentségek kiszolgáltatásánál iparkodunk a Rituale Strig.430 és a Decreta Syn. utasításait betartani. Keresztelve lett 109 csecsemő. Esküdött 34 pár, köztük egy esketés a halálos ágynál történt, és egy volt vegyesházasság a kellő cautélák mellett. Férfiasán bevallom, hogy én az esketéseknél nem mindenkor tatom meg a Decr. Syn. azon meghagyását, hogy minden esketés kivétel nélkül sz. beszéd kíséretében történjék. Itt ugyanis ősi szokás szerint - minden ellentörekvésem dacára - a legtöbb esküvőt délután 5 óra tájban tartanak a szegénységre való hivatkozással, hogy a násznépnek ne kelljen ebédet is, hanem csak vacsorát adni. Ennek az a nagy hátránya, hogy a már d.u. 3 órától gyülekező násznép nekiáll a borozásnak, s így a templomba már igen virágos hangulatban indulnak. Ilyen hangos kedvű és spitzes népnek bajos sz. beszédet tartani. A délelőtt esküvőket, vagy józan násznépet szívesen honorálom sz. beszéddel. Lehet, hogy akik ezt nem tudják, lelkipásztori kényelmetlenséget látnak a dologban. A jegyesek kötelező oktatásra való berendelésétől is többször kénytelen vagyok eltekinteni azoknál, akik 3-4 kilométeren túl laknak, vagy igen lekötött szolgálatban állanak, de jobb kath. családból valók és 4-5 osztályt végeztek, így kikérdezésüknél már láthatom, hogy a fundamenta fideivel431 tisztában vannak. A házastársak állapotbeli kötelességeiről ezeket gyóntatásuk közben oktatjuk ki. A betegeket kellő figyelemmel kísérjük és a végső szentségeket - kevés kivétellel -szívesen felveszik. Ha néhány felnőtt szentség nélkül távozik a világból, az rendesen csak hirtelen halál folytán tör4311 Rituale Strigoniensis — esztergomi szertartáskönyv. 431 A hit alapjaival - latin. 362 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
