Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 moztak ki a csendőrök. Megkapták büntetésüket. Ez elrettentőén hatott még a mi híveinkre is. A véreb i kálvinistáknál évenként 2-3 születés volt, ezután az eset után 12 gyermek született. Áttérésekről és visszatérésekről jelenthetem, hogy itt működésem alatt négy visszatérés fordult elő a ref. vallásból. Áttérés egyetlen-egy sem. Bérmálás 1920 máj. 10-én volt községünkben, amikor is a verebi és pettendi hívekkel együtt 560 hívem vette fel a bérmálás szentségét. Az Oltáriszentség imádását az itteni oltáregyesület és más hitbuzgalmi egyesületek útján igyekszem terjeszteni. Az évenkint előírt szentségimádás napján terminusokba osztva imádják az Oltáriszentséget. Minden hó első vasárnapján és péntekjén szentséges mise van. Híveim tömegesen ádventkor, nagyböjtében, nagyobb Mária ünnepek előtt, s hó első péntekjén járulnak a sztséghez. Ádvent és húsvét tájékán kbliil 600-700felnőtt hívő gyónik és áldozik. Hónap első péntekjén 50-60 társulatbeli tag járul a sztségekhez. Az iskolás gyermekek évenként négyszer gyónnak és áldoznak. Az elsőáldozókra külön gondot fordítok, s ünnepélyes keretekkel szoktam emlékezetessé tenni az első szentáldozást. Betegek ellátására (provisio) nagy figyelemmel vagyok. Általában elmondhatom, hogy szentség vétele nélkül nem hal meg senki. Kilenc év alatt talán öt eset fordult elő, hogy provisio nélkül halt el hívőm, de ez is csak a hirtelen halál következménye. Nagy segítségemre van itt a kerületi orvos, Dr. Orosz Sándor, ki Vértesacsáról jár ide, s hetenkint nálam van ebéden. így minden beteg hívőmről állandóan informálva vagyok. Mindig kérem az orvost, hogy a beteg hozzátartozóit figyelmeztesse az életveszedelemre és a gyónásra. Ezt ő meg is teszi. Egyes beteg híveim a provisio után többszőr is gyónnak és áldoznak. Karácsony és Húsvét előtt kihirdetem, hogy készséggel állok rendelkezésére minden gyengélkedő vagy elaggott hívemnek, ki nem tud a templomba jönni, hogy a szentségekhez járuljon. Beteg híveimet a körülményekhez képest többször meglátogatom. Szentmise az év minden napján van. Hétköznap több-kevesebb hívőm, vasár- és ünnepnap meglehetős számban hallgatnak szentmisét. Szt. misén a hidegebb időszakot kivéve mindennap részt vesznek az iskolás gyermekek tanítóik felügyelete mellett. Vasár- és ünnepnap szt. mise előtt prédikáció van. Szt. beszédeimre igyekszem lelkiismeretesen készülni. Beszédeim tárgyául apologetikus, morális és sociális tárgyakat választottam. Isten léte, az Oltáriszentség tana, a folyton közöttünk élő jézus, a szt. misének nagy és végtelen értéke, a lélek halhatatlansága, a túl világ valóságos létezése, az evangélium és a szociális nagy problémák, a szenvedés tana és az isteni gondviselés, [a] boldogságos szűz tisztelete, egyes kiválóbb szentek élete és példái voltak az elmúlt esztendőben szt. beszédeimben feldolgozva. Ezen kívül nagyböjt minden vasárnapján külön sorozatos böjti beszédeket tartottam. Advent alatt hajnali mise közben felnőttek részére kathekézist tartottam. Az elmúlt évben a szentségekről katheketizáltam. Szombat, valamint vasár- és ünnepnap délutánjain litániákat tartok. Nagyböjt vasárnapijain a rendes litánián kívül, este keresztúti ájtatosság volt; több alkalommal szt. beszéddel kapcsolatba. Pár esetben szomszéd plébános társaimat is felkértem szt. beszéd tartására. - Ezen ájtatosságokon 150-200 hívő vett részt. Májusi ájtatosság tekintettel az itteni munkaviszonyokra csak szombat és vasárnap volt megtartva. Felelevenítettem a búcsújárást is. Bodajkjraj és Pélifóldszentkeresztre gyalog vezettem híveimet. Itt gyóntak és áldoztak. Hatvan-hetven hívőm vett részt a búcsújárásban. A Jézus szt. Szíve és Rózsfiizér társidatán kívül van Oltáregyesületem is. Ezek főleg serdült leányokból állanak. Teendő[j]ük az oltárok díszítése, miseruhák mosása, jó karban tartása. Felnőtt FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 285
