Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 63. Érd, 1926. Kudó József plébános jelentése, 1927. január 20. 111/1927. sz. 1926. évi pastorális jelentés Érd-ről. Az elmúlt év kiemelkedő eseményei között említendőinek] tartom, hogy az Érd—Újfaluban tervezett templom már tető alatt áll, bár közel 300.000.000 K-val maradt még adós az építő bizottság. Az építkezésnek nagy nehézséget okozott egy néhány embernek akaratossága, kik az építendő templom ügyét erővel maguknak akarták monopolizálni, diktálni akartak a helyét illetőleg is, s így a kötekedni nem akaró rész egyszerűen magukra hagyta őket. A hátralékos összeg kifizetésére gyűjtések folynak a vidéken, melyektől azonban nem remélhető az összeg törlesztése [a] vallásalaptól remélt hozzájárulás nélkül. A képviselőválasztások során a szavazatok többsége Csöngedy kanonok úr javára esett, de ez nem tekinthető a falu őszinte megnyilatkozásának, mert a „szegények pártjára” nem mertek szavazni. Az utóbbiakhoz számítottak elsősorban a munkások, iparosok és a zsidók. Ezekből, akik szavaztak, saját bevallásuk szerint csak félelemből szavaztak a hivatalos jelöltre. Az agitáció alatt egynéhány munkásnak, kik az ellenfél mellett foglaltak állást, kiadatták a munkakönyvüket, ami a többire is megtette hatását. A demokrata iparosoknak pedig községi megrendeléseket ígértek. Egyébként a baloldalhoz való gravitálás számban is erősebb lett volna. A faluban az elmúlt év folyamán is rendkívül sok gyűlölködés volt. Főképjpjen az az oka, hogy a falu lakosságához képest sok az intelligens elem, mely mind itt akarja az existenciáját valahogy kierőszakolni. Circa 5000 lélekre van 2 orvos, egy állatorvos, egy fogorvos, egy gyógyszerész, egy forgalmiadó-ellenőr, három jegyző, négy írnok, tíz tanító, öt polgári iskolai tanár - a vasutasokat nem [is] számítva, s azokat, kik itt laknak, de fizetésüket a falun kívül kapják. Ebből az következik, hogy a gyógyszerész gyűlöli az orvost, azért hogy az olcsóbb gyógyszereket rendeli; mindegyik orvos lehetetlenné akarja tenni a másikat, s a háttérből strómanok által följelenti; a tanítók tülekednek az igazgatói kinevezésért, mert az nem-tanítással lesz egybekötve, s addig is protekciós orvosi bizonyítványokkal betegszabadságot járnak ki. Volt eset, hogy [a] betegszabadságos tanító, azalatt, míg kollégája helyettesíti őt az osztályban, úgy veri a zongorát szobájában, hogy a helyettesítő kolléga is hallhassa s mérgelődjön. Állami iskola van három Érden. A polgári iskola még nincs véglegesítve, onnan viszont a szülőket ostromolják, hogy a képviselőtestületnél követelje az egymilliárdos községi hozzájárulást a B-listától való félelmükben, stb. Az intrikáktól végül is nincs békéje a falunak. Sajtó tekintetében egy örvendetes jelenség van, hogy a destructiv lapot nyilvánosan nem árulnak, s postán sem jön belőle, csak annyi, amennyit a hazatérő munkások útközben Budafokon vagy Pesten vesznek és hazahoznak. Ez a „T”. tisztnek köszönhető, ki még 1922-ben a destructiv lapokat árusítóknak pofonokat ígért. Azonnal beszüntették az árusítást, s azóta sem árulnak. A hitélet terén haladást tapasztaltam a gyakori gyónás terén. Megalakult a fiúkongregáció, melyet jezsuita páter vezet. Bár ugyan abból a kontingensből virágzott ki ez az új hitbuzgalmi szerv - amely egyébként is kapható más hasonló egyesületbe való belépésre, s templomba járásban rendes -, mégis örülök neki. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 173
