Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
A REGNUM MARIANUM
Templomépítés Ilyen szervezőmunka mellett természetesen a kápolna szűknek bizonyult. 500 résztvevővel és öt szentmisével a 13.000 hivőbői csak 2.500 hallgathatott szentmisét. Az évi lelkigyakorlatok (férfiak, nők, leánykor, iparostanoncok, villanyváltó-kezelők - akik a plébánia területén laktak internátusbán -, és cselédleányok részére) még növelték az igényeket. Az évenkint más és más utcán való föltámadási és úmapi körmenet, az évi Sarlós Boldogasszonykor rendezett besnyői zarándoklat is alaposan fölkeltette az érdeklődést az egyházközség irányában, s ez mind többeket vonzott a templomba. Őeminenciája kétszer bérmált a templomunkban, s a templomban nem lévén elég hely, az utcára álltak fel a hívek. Csak úgy feketéllett a Damjanich utca a hívek seregétől, akik legalább látni akarták a prímást. Még a villamosforgalom is megállt. 1921. június 9-én határozta el az egyházközség a templomépítést. Skerlecz Iván bárót kérte föl elnökül, s ettől kezdve ez a gondolat volt az egyházközség legfőbb vágya. Kézenfekvő gondolat volt a templomot a Kasselik-alapítvány üres, Damjanich utca 42. számú telkén fölépíteni. Ezt azonban pénzhiány miatt a Hercegprímás nem támogatja. Pedig a hívek kezdenek egymás közt önkéntes fölajánlással négyszögöleket jegyezni. Egy négyszögöl 1000,- korona és amellett egy-két nap alatt 300.000,- korona gyűlt egybe. Még nem alakult ki a gondolat, de megkezdődött a fölkészülés a nagy műre. Először is megrendeztünk minden évben egy templomépítő hangversenyt a Zeneakadémián. Prohászka Ottokár volt az első hangverseny szónoka. A Zeneakadémia megtelik regnumi hívekkel. Csodálatos kép, mert mindenki ismerős. A legkiválóbb művészek szerepelnek, mint Medek Anna, Marschalkó Rózsi, Székelyhidy Ferenc, Puszta Sándor, Basilides Mária, Schmidthauer Lajos, Zsámboki Miklós, Moshammer Ottó, Walter Rózsi, Fráter Lóránt, Akom Lajos, Waldbauer-quartett, Laurisin Lajos, Ferencsik János, a Cecília-kórus, a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium és a Regnum Marianum énekkara. Kimondhatatlan, mit fáradt[ak] ebben Tabódy nagymama és kiváló társai. Egy hangverseny kb. 300.000,- koronát jövedelmezett. Ekkor merült fel, hogy menjen ki a plébános Amerikába, s ott próbálja összegyűjteni az összeg nagy részét. 1922 júniusában a plébános Marczell Mihály dr., egyetemi tanár társaságában Amerikába megy, s hoz onnét 20.000.000,- koronát, amit a népjóléti miniszter 5 millióval, a Vallásalap 2 millióval gyarapít. A pénzt, hogy el ne vesszen, először értékpapírba, majd később a Damjanich utca 43. számú házba fektették, amely[nek] ára 20 millió korona volt. 34