Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-4. szám)
2024 / 2. szám - Varga Zoltán: Valóság és legenda határán (Bepillantás Tóth Roland animációs filmjeibe)
A nagyjából 8'io évesnek feltételezett, István névre keresztelt fiú sorsa a vad gyermekek magyar változata; története két és fél évszázada szakírók és művészek fantáziáját egyaránt megmozgatja, Jókai Mórtól (Névtelen vár) Tőke Péterig (Hány Istók, a láp fia). Egy évtizede Gerencsér Péter szentelt a téma recepciójának és alakváltozatainak kimerítő alaposságú monográfiát.4 Mint a szerző bemutatta, a köztudatban Hány Istók néven rögzült figura számos eltérő interpretációra ad(ott) lehetőséget, köszönhetően annak is, hogy alakja és története rengeteg kérdést vet fel - különös tekintettel ember és természet ellentmondásos kapcsolatára -, illet' ve számos archetipikus motívum és történetséma ötvöződik benne.5 Gondoljunk például arra, hogy a populáris kultúrában (beleértve animációs filmeket is) oly népszerű Maugli és Tarzan történetei ugyancsak ennek a mítosznak a variánsai, s a Hány Istókdegenda számos verziójába beépülő szerelmi szál a „szépség és a szöm nyeteg” történetsémájával gazdagítja az összképet. 4 Gerencsér Péter: Hány Istók alakváltozásai. Kapuvár - Budapest: Rábaköz-Hanság Turisztikai Egyesület - Fiatal írók Szövetsége, 2011. 5 Vö. Gerencsér: Hány Istók alakváltozásai. 130-137., 273-292. 6 Palotai János értelmezése szerint a kapuvári cselekmény összekapcsolja a társadalom toleranciahiányának bemutatását egy freudi szimbolikával telített felnövéstörténettel. Vö. Palotai János: Az előítéletek ellen - KAFF. Filmkultura.hu . https:// filmkultura.hu/?q=cikkek/szemle_kecskemet_palotai (2023.09.02) Tóth Roland animációs változata három nagy egységre tagolja Istók történetét. A legenda bizonyos mozzanatai szerint Istókot állatszerű testi jegyek jellemez' ték - alkalmazkodva a vízi közeghez -, így a bőre halpikkelyszerű volt, ujj ai között úszóhártyák nőttek. A rajzfilm követi ezt a hagyományt, állatszerű embert formál, de másként konkretizálja a zoomorf jellegzetességeket: Istók szeme és szája halszerű, szárazföldi testtartása és ugrómozgása a békákra emlékeztet, az úszás és a táplálék' szerzés módszertanát pedig a vidráktól tanulta. Az elbeszélés első egysége e külö' nős, se ember, se állat (vagy inkább egyszerre emberi és állati) lény és a természet harmonikus együttélését beszéli el kis epizódok csokrába gyűjtve, festői színekkel kényeztető képekbe komponálva. Ez a részlet ember és természet hasonló egységét énekli meg, mint Dargay Attila Szkjának (1985) lápvidéki idillje, de mindennek más helyi értéket ad, hogy a harmóniát egy vad gyermek tapasztalja meg. S ez az idill szükségszerűen múlandó, ha idegenek bolygatják meg a nyugalmat: a fiú kiha' lászásával veszi kezdetét a második elbeszélő egység. Istók Kapuváron töltött idejének krónikája a film legterjedelmesebb része.6 A várban először láncra vert rabként kezelik a jövevényt, akit sorozatos fényité' sekkel fegyelmeznek és büntetnek (a cellában a kis lőrésszerű ablakok nemcsak bizarr szempárt formálnak meg, de a szűk tér eszünkbe juttatja a Gondolatok a pincében helyszínét is). Istók fokozatosan válik az emberekhez legalább valamennyire hasonlóvá: ruhát ölt, a vízhordásban segédkezik, majd maga is két lábon jár. (A víz 78
