Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 1. szám - Bence Erika: Kakuk Marci rokona (Kerékgyártó István: Fecske Milán élete, jó sora és viszontagságai)
96 Bence Erika Kakuk Marci rokona Kerékgyártó István: Fecske Milán élete, jó sora és viszontagságai Bár az elbeszélő más előképeket is megnevez, Fecske Milán kalandjai legerőteljesebben Kakuk Marci történetére íródnak rá. Kétes életű és jellemű barátja, Zsák Berci például Soma alakjával identikus a másik regénysorozatból, s közös történetük, azaz barátságuk lezárulta is hasonlóképp megy végbe: mind Soma, mind Berci hosszabb időre börtönbe kerül. Arról, hogy voltak példaképei, s hogy ezek közül Tersánszky Józsi Jenő hőse volt a legkedvesebb számára, az énelbeszélő csak az utolsó fejezet utolsó bekezdéseiben tesz említést, ám az olvasó, ha a felületesnél egy kicsit is jobban ismeri a Kakuk Marci-történeteket, könnyedén ráismer a hasonlóságokra, a megegyező jelenetekre. Fecske Milán szociális értelemben – talán – egy fokkal kedvezőbb helyzetből indul Kakuk Marcinál. Utóbbi családja a kispolgárság köréből csúszott le, Fecske Milán felmenői pedig az alsóbb társadalmi osztályok köréből kerültek ki: nagyapja számadó juhász volt, szülei pedig munkások – mások nem is igen lehetnének, hiszen az elbeszélt események, kalandok, történések a kommunizmus idejére esnek –, mégis rendelkezik valamiféle szerény egzisztenciával. Az apja őt is korán elhagyta, s nem nyújt számára sem megfelelő mintát, sem támogatást, az édesanyja pedig meghal, ám utóbbi tragédiára már főiskolás korában kerül sor, míg Katzky Márton tizenkét évesen marad árva. Fecske házrészt is örököl, van hol laknia, a helyi postánál szerényen fizető állása: újságkihordó. Anyja testvére, Gyula lakja a ház másik felét: tehát ha nem is túl szeretetteljes, de mégiscsak van rokoni kötődése és valamiféle férfimintával is rendelkezik, bár ez utóbbi leginkább a pálinkafőzés módszereibe való beavatásra korlátozódik. Fecske Milán már kilép a poros kisvárosok és a piacterek közegéből, útnak indul a nagyvilágba, kalandjainak jelentős része is távoli országokban, Franciaországban, Skandináviában, a Szovjetunióban, Indiában játszódik. Fecske Milán története legerőteljesebben a Kakuk Marci hősszínész és a Kakuk Marci kortesúton címen ismert Tersánszky-regényekre „úszik rá”, előbbit például az állattenyésztési tanfolyamon megismert „vasgyúró” Diána alakja hozza be a képbe. Fecske éppúgy részletezi a hölgy méreteit és a vele töltött édes órák mibenlétét, mint anno Kakuk Marci a bordélyházi Dórával megélt kalandjait. Történetének hatodik könyve pedig a 20. század utolsó évtizedébe transzportálja mindazokat a kalandokat, amelyekről Kakuk Marci kortesútja is szólt a múlt század első évtizedeiben. Mégsem érezzük úgy, hogy Fecske Milán történeteit utánérzések alkotnák, sőt, inkább megrázó, de lényeges felismerések birtokába jutunk általa: a kópé,
